44 talált cikk a lízingelt személygépkocsi kifejezésre

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?

Kérdés:

Az autóvásárlás zárt végű lízingkonstrukcióval valósult meg. Az autó ára 39.990 E Ft. A lízinget euróalapon kötötték, az árfolyam a lízingcég autókereskedő felé történő kiegyenlítése napjának árfolyama. Az autó átvétele 2026. 03. 12-én volt, az MNB-árfolyam 387,55 Ft/euró. Az autó árának átutalása később történt meg, így az átváltási árfolyam 373,63 Ft/euró lett, a lízingdíj 107.029,33 euró, amelyet a lízingcég 03. 12-i teljesítési dátummal számlázott. Kérdés, hogy az autó milyen összeggel kerül be a tárgyi eszközök közé? A 39.990 E Ft-tal, vagy a 107.029,33×387,55 = 41.479.217 Ft-tal? Mi a helyes eljárás? Hogyan kell könyvelni az esetet?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely személyautókat lízingel nyílt végű pénzügyi lízing keretében, majd ezeket a személyautókat bérbeadással hasznosítja. A bérbeadás 1-1,5 évig tart. Majd a bérbeadások lejárnak, és a társaság szándéka az, hogy ezen gépjárműveket értékesíti, ezért a lízinget lezárja, és megvásárolja a személyautókat. Helyesen jár-e el a társaság, ha ezen gépjárműveket átsorolja a készletek közé akkortól, amikortól a szándéka nem ezen gépjárművek bérbeadása (és nem is bérbeadással vagy saját használattal hasznosulnak), hanem az értékesítése? (A számviteli politikában is így szabályozná.) Ez azért fontos, mert ha nem helyes a készletek közé átsorolás, akkor az értékesítés egyéb bevétel lenne (nem számolva azzal, hogy az értékesítésnek az eredményét kellene egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként elszámolni), és nem értékesítés árbevétele? Vagy ha ez így nem szabályos, akkor hogyan jár el helyesen a társaság?

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződés keretében személygépkocsit lízingel. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a futamidő végén meg kívánja vásárolni a személygépkocsit, és emiatt lemond a kezdőrészlet és a futamidő alatti áfa levonásáról, tehát nem kíván élni az 50%-os mértékű áfalevonási lehetőséggel. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni a lízingeléshez kapcsolódó számlákat, a rendszeres lízingdíjakat és a jövőben a gépkocsi megvásárlásához kapcsolódó gazdasági eseményeket?

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be személygépkocsit. Az előleg előzetesen felszámított áfájának 50%-át levonásba helyeztük. A le nem vonható 50% áfa a bekerülési érték része lesz, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?

Kérdés: A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?