Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...helyezni.A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek -jellemzően átmeneti időszakra – korlátozzák az eredménytartalék igénybevételét,de vannak olyanok is, amelyeket jogszabályi rendelkezés alapján kell a lekötötttartalékba helyezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...is egyértelművé teszi, hogy a társaságnál a kapott pótbefizetést nem lehet úgy kezelni, mint a jegyzett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot. Ezért írja elő az új Szt. 38. §-ának (4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék: