Műszaki vizsgáztatás igazgatási szolgáltatási díjának továbbhárítása

Kérdés: Egy kft. személygépkocsik műszaki vizsgáztatását végzi engedéllyel, szerződése van erre a hatósággal, ugyanakkor, akik odaviszik a gépkocsit, megrendelőt írnak alá. A hatóság számviteli bizonylatot állít ki a vizsgáztatást végző kft. felé, majd a kft. a megbízója felé továbbszámlázza a hatósági díjat a saját díjával együtt. A hatósági díj elszámolólap alapján minden hónapban mint egyéb ráfordítás könyvelésre kerül, mert ezt átutaljuk a hatósághoz. Ezen összeget levontuk az iparűzési adó alapjából, mivel ez a bevételben is szerepel. Elfogadható-e ez az elszámolás, mivel az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a ráfordításként könyvelt összeggel, ugyanis az már benne van a bevételben?
Részlet a válaszából: […] ...5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 10. § (1) bekezdése és 12. § (1) bekezdése értelmében a műszaki és közlekedésbiztonsági (forgalomba helyezés előtti, illetve időszaki) vizsgálatot (a műszaki vizsgáztatást) a közlekedési hatóság folytatja le, ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.
Kapcsolódó címke:

Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] ...illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind az "átírási" illeték, mind pedig a közútijárművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos egyesdíjak a gépjárművet megszerző személyt terhelik. Az eladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címkék: