Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...esetben fordulhat elő.)A 101/2003. számviteli kérdés a mérlegkészítés időpontjáigki nem vett, számított késedelmi pótlék paszszív időbeli elhatárolások közöttielszámolás alternatívájaként jelöli meg a céltartalékképzés indokoltságát, amia tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A társaság az árutőzsdén leszállításos, fizikai teljesítésű vételi és eladási ügyleteket köt. Hogyan kell az árutőzsdei ügyleteket elszámolni? Ha az ügylet a mérlegkészítés időpontjáig nem zárul le, a kötési ár és az elszámolóár közötti árkülönbözet időarányos veszteségét vagy nyereségét el kell-e határolni? Van-e eltérés a számviteli elszámolásban annak függvényében, hogy az ügylet zárásakor a tényleges adásvétel megtörténik-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...realizált eredménynek a kötés időpontjától amérlegfordulónapig terjedő időtartamra időarányosan jutó összegét a tárgyévreaz időbeli elhatárolásokkal szemben el kell számolni.Abban az esetben, ha a határidős elszámolási ügylet zárása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címke: