Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében a válaszhoz hozzá kell tenni, hogy az Szt. szerint– külföld: Magyarország államhatárán kívüli terület,– külföldi: az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:

Export-import fogalma

Kérdés: Az Szt.-t módosító 2004. évi XCIX. törvényt olvasva, úgy tűnik föl, változott az exportértékesítés és az importbeszerzés fogalma. Ezen változások azonban nem jelentenek közeledést az Áfa-tv. szerinti exportértékesítéshez, importbeszerzéshez. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezését segíti elő.Külföld: a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület.Belföld: a Magyar Köztársaság területe.Az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet,illetve természetes személy, amelynek (akinek) székhelye, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék: