Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...fejlesztési tartalék nem képezhető, a megelőző üzleti év végéig fel nem használt fejlesztési tartalék társasági adóját és késedelmi pótlékát meg kell fizetni.A kényszertörlési eljárás időszaka alatt is teljesíteni kell az egyéb adókkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Amiben eltérés van, az a következmény. Önellenőrzés esetén általában önellenőrzési pótlékot, adóellenőrzés esetén adóbírságot, késedelmi pótlékot, esetleg mulasztási bírságot kell megállapítani és könyvelni az önellenőrzéssel egyidejűleg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.
Kapcsolódó címkék: