Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

28 találat a megadott önellenőrzés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Fizetendő áfa önellenőrzése
Kérdés: Társaságunk 2018. évben hibás vevő részére állított ki számlákat. Érvénytelenítő számlákat kell kiállítanunk, valamint a tényleges vevő részére új számlákat. Az érvénytelenítő, valamint az új számlákon a számlakiállítás dátuma a 2020. év, az összes többi dátum az eredeti 2018. évi számlákon szereplő dátum lesz. Jól gondoljuk, hogy a 2018. évre önellenőrizni kell a fizetendő áfát a tényleges vevő részére kiállított számlák áfatartalmával, az érvénytelenítő számlában szereplő "negatív" fizetendő áfát pedig a 2020. évi áfabevallásban vesszük figyelembe? A 2018. évre más önellenőrzési teendőnk nincs?
Részlet a válaszból: […]és eredménykimutatásában a középső oszlopban be kell mutatni.Tehát 2020-ban külön - 2018. évi jelzésű - főkönyvi számlákra könyvelni kell az érvénytelenítő számlákat: T 91-92, 467 - K 311, de könyvelni kell az újonnan kibocsátott, 2018. évi számlákat is: T 311 - K 91-92, 467. Ha csak névváltozás volt, akkor a 2018. évi eredmény nem változott. Nem változott a fizetendő áfa sem, ha az áfa nélküli összeg változatlan maradt. Így nem változik a 2018. évi áfafizetési kötelezettség, nincs mit önellenőrizni.Az adott esetben a számlák kibocsátása 2020-ban történt. Így az adófizetési kötelezettség megállapítása is 2020-ban van, tehát a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni. De a 2020. évi adóbevallásban kell szerepeltetni az Áfa-tv. 153/B. §-a alapján a fizetendő adó utólagos csökkentését is az eredeti számlát érvénytelenítő számla alapján. A különbözet nulla, késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget nem eredményez.Megjegyzés: Az eredeti vevő részére kiállított számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8345
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Választási lehetőség érvényesítése önellenőrzéssel
Kérdés: Az önkormányzat vitatja, hogy a 2017. évi létszámnövelés miatti adómentességet utólag, önellenőrzéssel igénybe lehet venni. Hivatkozik arra, hogy az Art. 54. §-ának (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezért kérdéses, hogy a Htv. 2018. december 31-ig hatályos 39/D. §-a szerinti adómentesség igénybevétele a törvényben rögzített választási lehetőség kihasználásának minősül-e.
Részlet a válaszból: […]önellenőrzés útján sem tudja közömbössé tenni a nyilatkozattétel határideje óta bekövetkezett időmúlást. Erre az utóbbi esetkörre vonatkozik az Art. 54. §-ának (3) bekezdése.Ehhez képest az Art. 54. §-ának (4) bekezdése azt írja elő, hogy az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe.Amennyiben tehát az anyagi jogi szabályban rögzített adókedvezmény, adómentesség igénybevételének nem feltétele a rögzített határidőn belüli nyilatkozattétel, az adóelőny az Art. 54. §-ának (4) bekezdése értelmében önellenőrzéssel is érvényesíthető. Általában valamennyi adótörvény, így a Htv. is lehetőségként rögzíti az adókedvezmény, adómentesség igénybevételét. Ez utóbbi körbe tartozik a Htv. 39/D. §-a szerinti foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8154
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszból: […]önellenőrzés keretében módosítani kell a 2016. évi beszámoló adatait, természetesen az önellenőrzés végrehajtásakor 2018-ban. Tekintettel arra, hogy az áfahiány összege 10 millió forint, a 2016. évi mérlegfőösszeg 126 millió forint volt, a hiba jelentős összegű hibának minősül, ezért a hibát is, a hibahatást is a 2018. évi beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában a középső oszlopban kell bemutatni. Az adóhiány összegével módosul a társasági adó 2016. évi alapja is, az adóhiány összegével az adóalapot növelni kell (módosítani a társasági adó 2016. évi bevallását). Ezen nem változtat az a tény, hogy a kft. az adóhiány megfizetésére részletfizetési kedvezményt kapott.Ha a kft. az előzetesen felszámított áfát 2016-ban levonta, de azt az Áfa-tv. előírása szerint nem lehetett levonásba helyezni, a levont áfa összegével - önellenőrzés keretében - annak az eszköznek, igénybe vett szolgáltatásnak a bekerülési értékét kell növelni, amelyhez az előzetesen felszámított áfa kapcsolódott (T 16, 21-22,26,51,52,55 - K 466). Ezen helyesbítés elsődlegesen a 2016. évet érinti, de érintheti a 2017. évet is, módosítva a társasági adó alapját is.Ha az adóhatóság a kft. könyveiben kimutatott árbevételnél becsléssel nagyobb árbevételt állapított meg, és ehhez kapcsolódik az áfahiány, akkor ezt az áfahiányt 2016. évre önellenőrzés keretében kell elszámolni (T 8671 - K 467), módosítva a társsági adó alapját is!A kérdező nem szólt arról, hogy az áfahiány késedelmes megfizetése miatt késedelmi pótlékot is kell a kft.-nek fizetnie. Ha az adóhatóság a késedelmi pótlékot a végleges (jogerős) határozatában felszámította, annak összegét a 2017. évi eredmény terhére kell elszámolni (T 8632 - K 463-11). Úgy tűnik, hogy ez az elszámolás a 2017. évben nem történt meg, mert a 2017. évi beszámolót már elfogadták, akkor a késedelmi pótlék összegével a 2017. évi eredményt kell önellenőrzés keretében módosítani, módosul a társasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7573
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Áfa önellenőrzése
Kérdés: Kell-e önellenőrizni egy 2014-ben nem könyvelt szállítói - nem jelentős összegű - számla áfáját? A könyvelők fórumán nem tudtunk egységes álláspontra jutni.
Részlet a válaszból: […]felszámított áfát is könyvelni kell (a könyvelés eszköznövekedést jelent).[Zárójelben meg kell jegyezni, annak vizsgálata, hogy az ellenőrzéssel érintett hiba jelentős összegű, illetve nem jelentős összegű hibának minősül-e, nem számlánként kell megtörténnie, hanem egy adott üzleti évet érintő valamennyi hiba együttes hatásaként.]Az Áfa-tv. 127. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon - főszabályként - az ügylet teljesítését tanúsító számla. A kérdés alapján feltételezhető, hogy azért nem könyvelték a szállítói számlát, mert az nem állt a cég (a könyvelő) rendelkezésére. Emiatt azt az áfabevallásba előzetesen felszámított áfaként 2014-ben nem lehetett beállítani, nem lehetett a fizetendő áfát csökkentő tételként számításba venni. Felmerül így a kérdés, hogy a számla birtokában mikor kell azt az áfabevallásban szerepeltetni, kell-e azt önellenőrizni? A kérdésre választ ad az Áfa-tv. 153/C. §-ának (2) bekezdése.Ha a levonható összeget meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult a megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6788
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Önellenőrzési pótlék számítása
Kérdés: Ha egy adózó ma feltárja, hogy 2010. január havi áfabevallásában 760 E Ft-tal több kötelezettséget vallott be, mint amennyit valójában kellett volna, majd ugyanekkor azt is megállapítja, hogy 2010. október hónapra 760 E Ft-tal kevesebb áfakötelezettségről tett bevallást, akkor ez utóbbi hónap helyesbítésének önellen­őrzési pótléka hogyan alakul? A mai napig számítva 33 E Ft-ot kell bevallania, vagy a pótlék lehet 5 E Ft? (A kérdéses vállalkozás az áfakötelezettségeket az eredeti bevallások szerinti összegekben, határidőben teljesítette.) Vagyis az önellenőrzési pótlék alapjának megállapításakor lehet-e csökkenteni a későbbi időszak(ok)ra pótlólag megállapított kötelezettség összegét a korábbi időszak(ok)ra feltárt, az adózó javára mutatkozó különbözetek összegével? (Pénzügyileg természetesen mindig az eredetileg bevallott kötelezettségeket rendezte.)
Részlet a válaszból: […]kötelezettségének növelésekor azt kell megvizsgálni, hogy teljesülnek-e a 168. § (3) bekezdés szerinti tételes összegű önellenőrzésipótlék-fizetési lehetőség feltételei. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor, vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, akkor ugyan a pótlék összegét az általános szabályok szerint ki kell számolni, de az 5 ezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. A kérdést tehát az dönti el, hogy a 2010. októberi megnövekedett kötelezettség az eredeti esedékességkor az adózó folyószámláján nyilvántartásban volt-e.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5230
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása önellenőrzéssel
Kérdés: Cégünk könyvelésében a 2008. évre vonatkozóan jelentős összegű, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteség került kimutatásra. Számviteli politikánk ehhez kapcsolódóan nem tartalmazott iránymutatást. Könyvvizsgálónk nem hívta fel a figyelmünket, hogy lehetőségünk lett volna ezen árfolyamveszteség elhatárolására. Mivel emiatt a saját tőke is negatív, a banki hitelfelvételünk sorra meghiúsul. Van-e lehetőség arra, hogy jelentős és lényeges hiba feltárása okán a 2008. évben keletkezett, beruházáshoz kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget szabályszerűen elhatároljuk halasztott ráfordításként, és a 2009. évi beszámoló adatait ennek megfelelően tegyük közzé?
Részlet a válaszból: […]értékelésből adódó nem realizált árfolyamveszteség összege, a törvényben rögzített feltételekkel. Ebből az következik, hogy a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása nem kötelező. Így ha a társaság nem élt ezzel a lehetőséggel 2008-ban (számviteli politikájában sem szabályozta!), akkor jogszabályi előírást nem sértett. A társaság a hatályos jogszabályi előírásokat megfelelően alkalmazta.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4588
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Önellenőrzés áfahiány miatt
Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszból: […]lehetőséget engedélyezett (ettől még a kötelezettség az adóhatósággal szemben fennáll): T 8632 - K 463-11). Adóbírságot, késedelmi pótlékot, eredményt terhelő adóhiányt időbelileg nem lehet elhatárolni, aktív időbeli elhatárolással nem lehet a következő évre átvinni. Az adóbírság összegével a társaságiadó-alap megállapításához az adózás előtti eredményt növelni kell. Számtalan oka lehet az áfahiány megállapításának! Ha például 2008. évben a bt. által kibocsátott számlákon helytelen áfakulcsot alkalmaztak, vagy nem számítottak fel áfát, akkor utólag indokolt a 2008-ban kibocsátott számlákat helyesbíteni, helyesbítő számlával az áfahiányt a vevőre átterhelni (T 311 - K 467). Ennek azonban hiányozhatnak a szerződéses feltételei, nincs lehetőség a számla kibocsátására, akkor az áfahiányt közvetlenül kell a 2009. évi eredmény terhére elszámolni (T 8671 - K 467). Ha a helyesbítő számlát a vevő nem ismeri el, akkor is így kell eljárni. Ha a vevő ugyan elismerte, de később még sem fizette meg, akkor behajthatatlan követelésként kell leírni (T 8691 - K 311). Ha a bt. az előzetesen felszámított áfát 2008-ban levonta, de azt az Áfa-tv. előírása szerint nem lehetett levonásba helyezni, a levont áfa összegével annak az eszköznek, igénybe vett szolgáltatásnak a bekerülési értékét kell növelni, amelyhez az előzetesen felszámított áfa kapcsolódott (T 16, 21-22, 26, 51, 52, 55 - K 466). Ezen helyesbítés a 2008. évi eredményt érinti, amelyet önellenőrzés keretében kell korrigálni, a társasági adó alapját is érintheti. Az is előfordulhat, hogy az adóhatóság a bt. könyvekben kimutatott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4584
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Fejlesztési tartalék önellenőrzéssel
Kérdés: A társaság önellenőrzéssel növeli az adózás előtti eredményét. Az adóalap-csökkentő tételek között eredetileg nem szerepelt a fejlesztési tartalék. Lehet-e utólag, a társasági adó önellenőrzése során igénybe venni fejlesztési tartalékot adóalap-csökkentő tételként? Ezzel együtt a már leadott beszámolóban lehet-e önellenőrzéssel módosítani a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszból: […]összeg - ténylegesen a mérlegfordulónappal a lekötött tartalékba az eredménytartalékból átvezetésre került. A könyvviteli nyilvántartások zárása után azonban erre nincs lehetőség. Az ellenőrzés megállapításait (akár jelentős összegű a hiba, akár nem jelentős összegű) a könyvviteli nyilvántartásokban csak a hibafeltárás üzleti évében lehet rögzíteni, a már lezárt üzleti év könyvviteli nyilvántartásait a beszámoló elfogadása után nem lehet megnyitni. A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott számviteli beszámoló adatait már nem lehet megváltoztatni, a már leadott beszámolót nem lehet kicserélni. Ha abban hiba volt, akkor azt a hibafeltárás évében önellenőrzéssel kell korrigálni. Önellenőrzés keretében is csak a hatályos jogszabályi előírások nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4278
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Előző éveket érintő helyesbítések
Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben - úgy véljük - helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszból: […]31-ével nem adott a mérséklés nélküli bérleti díjról számlát, mert akkor a kérelem elfogadásakor helyesbítő számlával kellett volna a 2007. évi bérleti díjat módosítania. Egyértelművé tette azonban a bérbeadó azt, hogy a 2007. évi bérleti díjat mérsékelte azzal, hogy a csökkentett összegről 2007. december 31-i keltezésű számlát állított ki, igaz, hogy ez a számla a 2007. évi mérlegkészítés időpontja után érkezett meg a társasághoz. Ez azonban nem mentesíti a társaságot! A társaságnak a 2008 májusában kézhez vett számla alapján módosítania (csökkentenie) kellett volna a 2007. évre elszámolt földbérleti díj összegét a költségek csökkentésével, és ezzel egyidejűleg a növekvő adóalapnak megfelelően önellenőrzéssel a 2007. évi társaságiadó-bevallását is helyesbítenie kellett volna. A cukorrépát a társaság értékesítette a cukorgyár részére, így annak ellenértékét a társaság számolta el árbevételként. Ha az árfolyamok alakulása függvényében a cukorgyár módosítja a vételárat, és azt a társaságnak a szerződés alapján el kell fogadnia, akkor a társaságnak kellett volna helyesbítő számlát kiállítania, és nem a cukorgyárnak. (A Ptk., az Szt. előírásaival ellentétes az a gyakorlat, hogy a vevő által kibocsátott számlával módosítják az eladó árbevételét!) A helyesbítő számlának természetesen konkrét számlához kellett volna kapcsolódnia, mint utólag adott engedmény, illetve felár. Mivel nem így történt, vitatható a 2006. évi elszámolása is, továbbá az árbevételt növelő, illetve csökkentő tételkénti elszámolása is. Ez esetben az elszámolás helyessége nem azon múlik, hogy jelentős vagy nem jelentős összegű az eltérés. Helyesen akkor járt volna el a társaság, ha a 2006-ban kibocsátott, de 2004-2005. évi teljesítésű számlákat saját maga bocsátja ki, és azok alapján önellenőrzés keretében módosítja a 2004-2005. években elszámolt árbevételt, ezen keresztül az adózás előtti eredményét, továbbá önellenőrzés keretében külön-külön a 2004., illetve a 2005. évi társaságiadó-bevallását, és a különbözet alapján rendezi az esetleges adóhiányt, adótöbbletet. A kérdésben leírt módon való elszámolás mellett megállapítható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4032
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Nem jelentős hiba ellenőrzése
Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Részlet a válaszból: […]ellenőrzés megállapításait indokolt - évenként - elkülönítetten könyvelni, különösen az eredményt érintő tételeket, az évszám feltüntetésével azért, hogy - jelentős összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába bekerülő adatok, illetve - nem jelentős összegű hiba estén a társaságiadó-alapot növelő-csökkentő tételek főkönyvi számlákkal (esetleg külön főkönyvi kivonattal) alátámasztottak legyenek. Itt utalunk arra, hogy a jelentős összegű, illetve a nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatása miatt a hiba elkövetése évének (az adott esetben a 2006. és a 2007. év) társaságiadó-, különadóalapja is változik, így azok bevallását önellenőrzés keretében módosítani kell. A kérdésben leírt esetben a kéményseprő vállalat - valószínű - a jogosnál többet számlázott (nem a hatályos jogszabályok előírásai szerint járt el) 2006-2007. években, majd ezeket - feltételezhetően - helyesbítő számla kibocsátásával módosította. Mi a hiba a kérdezőnél? Az, hogy 2006-ban is, 2007-ben is magasabb összegben számolt el költséget, mint amennyit jogszerűen el lehetett volna számolnia, az áfa elszámolása sem helyes. Azzal, hogy több költséget számolt el, az indokoltnál alacsonyabb összegben határozta meg a társasági adó és a különadó alapját, így mindkét adónemben kevesebb adót fizetett, tehát az adóhiánnyal is számolnia kell. (A hiba minősítése független attól, hogy eredetileg ki követte el a hibát!) A kérdező társaságnál a 2006-ban, 2007-ben könyvelt szállítói számlákat 2008-ban a helyesbítő számla alapján - a helytelen értékadatokkal sztorníroznia kell: T 454 - K 529, 466; - és elszámolnia a helyes értékekkel: T 529, 466 - K 454. A költségek csökkenése miatt nő a 2006. évi, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3953
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 28 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést