Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...Ft-ot rendkívüli bevételként, a különbözettel az adózás előtti eredmény csökkentendő.)Természetesen a kilépő tag kft. elengedheti a követelését (nem tart rá igényt). Ez esetben az elengedett követelés rendkívüli ráfordítás, amelynek összegével nem kell növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címke:

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712; az árfolyamveszteség megállapítása: T 9751 – K 8751; az ügyletekkel kapcsolatos követelés és kötelezettség összevezetése (a cseréből következően azonos összegűek): T 4792 – K 366.]A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék: