Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...és annak járulékait igényelheti.Így a kérdésben szereplő második elszámolási mód nem alkalmazható, aköltségvetéssel szembeni követelésként a munkaidő-kedvezmény címén kifizetettösszeget nem lehet elszámolni.Nem lehet elszámolni azért sem, mert az ellentmond...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
Kapcsolódó címke:

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...nyithat külföldön forintra vonatkozó betétszámlát; a birtokba került valutát, devizát nem kell bejelenteni, beszolgáltatni; külföldi követelésből származó devizát nem kell hazautalni; külföldre kivihető szabadon forint és ott felhasználható, belföldiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.
Kapcsolódó címkék: