9 találat a megadott devizaügylet tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alkalmazni, amely az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor érvényes. Ez a kérdés szerinti esetben az előző hetet követő héten belüli valamelyik nap.Számviteli szempontból a számlázásra kerülő hét utolsó napja tekintendő a teljesítés időpontjának, szerződés szerinti teljesítés napjának.Három időpont, lehet-e ezek közül választani, ha igen, melyiket javasoljuk?A főszabályt az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, ezen a cég által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell árbevételként elszámolni. Ez azonban azt eredményezheti az időszakos elszámolású ügyletek esetében, hogy az áfa forintban meghatározott alapjától eltér a számviteli nyilvántartásokban elszámolt árbevétel forintösszege, egyrészt azért, mert eltérhet az árfolyamérték, másrészt eltérhet a teljesítés időpontja.A kétféle (áfa, illetve számviteli) nyilvántartás közötti eltérés elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem minősíthető kivételes esetnek, már csak azért sem, mert a kötelezettség felértékeléséből adódó árfolyamveszteség kimutatásától kívánna a kérdező eltérni, és ezzel az óvatosság számviteli alapelv követelményét sem kívánják teljesíteni: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan (az adott esetben még a bevételkénti elszámolása is csak a jövőben lehetséges), így az adott esetben az árfolyamváltozásból adódó veszteséget el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A kérdés szerint devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe a kérdező cég. Ez esetben a beszerzett eszközöket a rendeltetésszerű használatbavételkor (a bérbeadáskor) a tárgyi eszközök között aktiválták, és terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával csökkentik a bekerülési (bruttó) értéket. A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem tartozik azon külföldi pénzértékre szóló eszközök közé, amelyeket a mérleg-fordulónapi árfolyamon át kell értékelni. Így a bérbe adott eszköz nem értékelhető át! De nem lehet az árfolyam-különbözet összegében aktív időbeli elhatárolással sem egyéb bevételt kimutatni. [Aktív időbeli elhatárolásként csak az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket lehet (illetve kell) elhatárolni, amelyek csupán a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra kell azokat a törvény előírásai szerint elszámolni! A jövőbeni bérleti díj nem tekinthető ilyennek!] Ha valóban tovább tudja a társaság hárítani az árfolyam-különbözetet a bérbevevőre, mert így állapodtak meg, és azt a szerződésben rögzítették, akkor ez az áthárítás a bérleti díj módosításával akár december hónapban is megtörténhet. Hangsúlyozni kell, hogy az áthárítás csak a bérleti díj módosításával (a módosított bérleti díj[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyilvántartani. Átlagárfolyammal csak a következő befizetést követően lehet számolni, és minden devizában történt befizetést követően számított MNB-átlagárfolyammal kell a devizacsökkenés (kifizetés) forintértékét megállapítani. (Ebben az esetben tehát a lekötött deviza átlagárfolyamon számított értékét nem szabad figyelembe venni!) Amikor a lekötött deviza lekötését megszüntetik (újból szabad rendelkezésű lesz), akkor ezt úgy kell kezelni, mint egy új devizában történő befizetést azzal, hogy nem a visszavezetéskori aktuális MNB-árfolyamon kell számításba venni, hanem a lekötéskori átlagárfolyamon. Így a devizaszámlára - a lekötés feladásakor (lejáratakor)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megegyezik az alaptőke-emelés és a tőketartalékba helyezés alapító okirat szerinti forintösszegével. Az előbbiekből következően az euró árfolyamváltozása nem eredményezhet sem árfolyamveszteséget, sem árfolyamnyereséget. Az árfolyamveszteségnek az eredmény terhére történő elszámolása ugyanis azt jelentené, hogy nem a tulajdonos emelte meg az alaptőkét és növelte a tőketartalékot, hanem a társaság, és nem az adózott eredményből, hanem az adózás előtti eredmény terhére. Ezt sem a Gt.,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közvetlenül a deviza-betét-számlával szemben: T 386 - K 91-92, 100 euró 250 Ft/EUR-ral = 25 000 Ft, - az értékesítés nyeresége 500 Ft, - a szállító számlájának kiegyenlítése a vevőtől kapott 100 euróval: T 454 - K 386 = 25 000 Ft, a 454. számlán mutatkozó Tartozik egyenleget árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 - K 454, 500 Ft, - összevontan az eredmény nulla, tehát az árfolyamváltozásnak - ugyanazon mennyiségű deviza mellett - nincs eredményhatása. Ha a szállító számláját a már megkapott devizával csak a következő évben egyenlítik ki, akkor a tárgyévben realizálódik az árfolyamnyereség, a következő évben viszont az árfolyamveszteség, az összhatás ez esetben is nulla, de az 2 évben jelenik meg. Hozzá kell tenni azonban azt, az Szt. 60. §-a (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett (a mérlegforduló-napi értékeléskor), a devizaeszközök és devizakötelezettségek azonos devizaárfolyamon történő értékelésével (például 250 Ft/EUR-ral), a kötelezettség felértékelésével (árfolyamveszteség elszámolásával) az értékesítés nyeresége kompenzálódik (azaz nulla lesz az eredmény). A példát folytassuk úgy, hogy a társaság a 100 euróért vásárolt árut 120 euróért értékesítette, az egyéb adatok változatlanok. Milyen hatása volt ennek az eredményre? - a beszerzés elábéként elszámolt összege: <br> T 814 - K 454, 100 euró 245 Ft/EUR-ral = 24 500 Ft, - az eladás könyvelése közvetlenül a deviza-betétszámlával szemben: T 386 - K 91-92, 120 euró 250 Ft/ EUR-ral = 30 000 Ft, - az értékesítés nyeresége 5500 Ft, - a szállító számlájának kiegyenlítése a vevőtől kapott euróval: T 454 - K 386 = 25 000 Ft, a 454. számlán mutatkozó Tartozik egyenleget árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 - K 454, 500 Ft, - összevontan az eredmény 5000 Ft nyereség, és ezt a devizaszámlán lévő 20 euró értékesítésével adóként,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Szt. 75. §-ának (7) bekezdése]. Hasonlóan fogalmaz az Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja is az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor. (Számviteli szempontból ez az előírás a belföldi, devizában számlázott beszerzésekre is érvényes!) Az Áfa-tv. 26. §-a szerint viszont, ha az adó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor a halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában; az időszakonként történő elszámolás [Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése], valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kiállításának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A probléma tehát az, hogy az Szt. szerinti teljesítési időpont és az Áfa-tv. szerinti forintra átszámítás időpontja (talán a legutolsó esetet kivéve) nem esik egybe. Ebből viszont az következik, hogy más MNB hivatalos devizaárfolyamot kell a könyvelés során, illetve az áfabevallást alátámasztóan alkalmazni. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekerülési (beszerzési) árfolyam (minden beszerzést, devizanövekedést külön-külön kell nyilvántartani); az átlagos (súlyozott) bekerülési (beszerzési) árfolyam (minden beszerzés, devizanövekedés után, a készlet és a készletnövekedés árfolyamainak súlyozott átlagaként meghatározott árfolyam); a FIFO-módszer szerinti árfolyam (minden beszerzést, devizanövekedést, illetve az ezekben bekövetkezett csökkenést külön-külön kell nyilvántartani, a bekerülési árfolyamtól a felhasználás sorrendjében térhet el); az elszámolási devizaárfolyam (a jelenlegi és a várható árfolyamok alapján kialakított árfolyam),[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](részesedés, ingatlanvásárlás, külföldi tőzsdei ügyletek) szabadon vásárolható deviza. Nemzetközi fizetési forgalomban a társaságokat statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség terheli az MNB-tv. és a 256/2001. Korm. rendeletben foglaltak szerint. A devizabelföldi társaságoknál, amennyiben beszámolójukat forintban kötelesek elkészíteni, a devizát, a devizában felmerült gazdasági eseményeket az Szt. 60. §-ában előírt módon kötelesek forintra átszámítani, a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló (deviza) eszközeiket, kötelezettségeiket ezen paragrafus szerint értékelni. A leírtak alapján tehát nincs jogszabályi akadálya annak, hogy devizabelföldiek egymás közötti kapcsolatukban a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét (beleértve, de külön tételben a fizetendő áfát is) devizában határozzák meg, devizában rögzítsék a szerződésben, a teljesítéskor az ellenértéket devizában számlázzák, majd a számlázott ellenértéket devizában egyenlítsék ki, utalják át. Ez esetben a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról kiállított számla devizában tartalmazza legalább a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfa nélküli eladási árát; az eladási árhoz kapcsolódó, az Áfa-tv. előírásai szerinti mértékkel meghatározott fizetendő áfát; az áfával növelt ellenértéket. Valamennyi tétel tehát a számlán devizában szerepel, amely tételek szerinti devizát az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamok közül a vállalkozás által választott, a teljesítéskori devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Belföldiek egymás közötti kapcsolatában az előbbiek szerint részletezett, devizában kiállított számla alapján a vevő, az igénybevevő a termékbeszerzés, az igénybe vett szolgáltatás áfa nélküli vételárát; a beszerzéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, előzetesen felszámított áfát; az áfával növelt ellenértéket, azok devizaértékét az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamok közül az általa választott, a teljesítéskori devizaárfolyamon köteles forintra átszámítani. Mivel az Art. 28/A §-a szerint az áfabefizetést forintban kell teljesíteni, illetve az előzetesen felszámított áfát forintban lehet levonni, illetve visszaigényelni, az áfaelszámolásokhoz is a devizát forintra kell átszámítani. Az Áfa-tv. nem fogadja el a számviteli előírások szerinti forintra átszámítást, sajátos előírást ad. Az Áfa-tv. 26. §-a alapján az áfa alapjának forintban történő megállapításakor a halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában; az Áfa-tv. 16. §-a (11) bekezdése szerinti, valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kibocsátásának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal kell a devizát forintra átszámítani. Mivel az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam eltérhet a társaság által választott árfolyamtól (mert nem az MNB-árfolyamot választotta, mert a számvitel, az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontok nem feltétlenül[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződés szerinti - devizaárfolyamon (itt az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon) átszámított összegében. A forintban kiállított számlát a vevőkkel szembeni követelésként kell könyvelni forintban (T 311 - K 91-92, 467), de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak (az eurónak) is. (Az árbevételt nem kell devizában kimutatni.) b) Mivel a kérdező társaságnál a választott devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti árfolyammal, az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján viszont a devizaalapú követelést, árbevételt és kötelezettséget a - szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - választott árfolyamon (az adott esetben kereskedelmi banki átlagárfolyamon) kell elszámolni, a számla alapján elszámolt árbevételt, követelést és kötelezettséget a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni (T 311 - K 91-92, 467 vagy T 91-92, 467 - K 311). c) Amikor a bérlő fizet (a kérdés szerint a számlázott összeget), akkor csökken a követelés összege (T 384 - K 311), a vevőszámlán mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni mint árfolyam-különbözetet (T 311 - K 9762 vagy T 8762 - K 311). Mivel devizaalapú követelésről van szó, a pénzügyi rendezéskori választott árfolyam és a vevőszámla forintértékét meghatározó választott árfolyam közötti különbözetet is a vevőszámlával szemben árfolyam-különbözetként kell elszámolni (T 311 - K 9762 vagy T 8762 - K 311). Ezen elszámolás után a vevőszámlán mutatkozó különbözetet pénzügyileg rendezni kell,[…] részlet vége a válaszból.