Határidős devizaügyletnél az árfolyam-különbözet elszámolása

Kérdés: Határidős devizaügylet esetén a határidő lejárata (amikor a nyereség vagy veszteség ténylegesen elszámolandó), vagy az ügylet lezárása (ami lehet korábbi is) időpontjában könyveljük az árfolyam-különbözetet? Ténylegesen a bankban a határidő lezárásának dátumán jelenik meg az ügylet azzal, hogy a kereskedelmi napként az ügylet lezárásának dátumát (azaz egy korábbi dátumát) jeleníti meg a kivonat.
Részlet a válaszából: […] ...zárásként dokumentált kötése, vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése.A leírtakból az következik, hogy a határidős devizaügylet esetében is az ügylet lezárása (ami lehet a lejárat mellett más is) időpontjában kell könyvelni az árfolyam-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizával történik,–egyéb esetben az eredményt kell módosítani.A határidős devizaügyleteket a beruházással kapcsolatos tételektől elkülönítetten kell kezelni, azokkal kapcsolatos eredmény mindenképpen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 58. §-a szabályozza az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontját (napját). A kérdésben leírt esetben az 58. § (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, mely szerint – az áfa szempontjából – a teljesítés időpontja az elszámolással vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvényben 2016-tól módosultak a származékos ügyletekre vonatkozó előírások. A módosult előírások szerint – a kérdés szerinti ügylethez kapcsolódóan – származékos ügylet olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Határidős devizaügylet

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "ą" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát nem szállítják le, nem adják át (az adott esetben az árfolyam-különbözetet forintban rendezik).A határidős elszámolási devizaügylet esetén indokolt a 0. Nyilvántartási számlaosztályban a lekötött eurót elkülönítetten kimutatni. Egyéb könyvelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre a válasz az Szt. 4. §-a (4) bekezdésénekelő­írásaiból következik: a törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetbenlehet – a könyvvizsgáló egyértelmű és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett -eltérni, ha az adott körülmények között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Lekötött deviza árfolyama

Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlag­árfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz – esetünkben – a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?
Részlet a válaszából: […]  A Számviteli Levelek 120. számában a 2458.kérdésre adott válasz szerint kell eljárni a továbbiakban is.Ha a teljes devizaösszeg lekötésre került, ésemiatt a folyó fizetésekre használható devizaszámlának az egyenlege nulla lesz,akkor az erre a devizaszámlára befolyó első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Csekkel történő fizetés (devizaügylet)

Kérdés: Külföldi vevőnk angol fontban kiállított csekkel egyenlíti ki tartozását. A csekk kiállításának időpontja május 14-e volt, a csekket postai úton május 27-én kaptuk meg, a bank kb. két hét alatt fogja jóváírni az összeget. Melyik dátummal és árfolyamon kell kivezetni a devizában nyilvántartott vevőtartozást?
Részlet a válaszából: […] Az angol fontban kiállított csekkel a tartozáskiegyenlítésének az időpontja az az időpont, amikor a csekkel a társaság márrendelkezhet, amikor azt a társaság birtokába veszi. Ez az adott esetben május27-e volt. Tehát ezzel a nappal és ezen a napon érvényes, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Határidős leszállítási vagy elszámolási ügylet

Kérdés: A társaság határidős devizaügyleteket köt: előre rögzített árfolyamon deviza vétele vagy eladása egy jövőbeni időpontban. Az ügylet megkötésének időpontjában nem ismert, hogy az ügylet leszállítási vagy elszámolási ügylet lesz, ez a társaság döntésétől függ, amelyet a jövőbeni értéknap előtt bármikor megtehet. Elszámolási határidős ügyletek esetén a számviteli törvény meghatározza az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatokat, leszállítási ügyletek esetén az ügylet zárásáig nincs számviteli feladat. Ha a társaság a mérlegkészítés időpontja után úgy határoz, hogy az ügylet elszámolási, kell-e önellenőrzéssel módosítani a tárgyévi beszámolót az időarányos nyereség vagy veszteség elszámolása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy szerződéssel alá nemtámasztott ügyletek elszámolására jogszabályi előírásoknak megfelelő válasz nemadható. A határidős devizaügyleteket is szerződéssel kell alátámasztani,amelyből egyértelműen megállapítható, hogy az adott ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Tőkeemelés pénzügyi rendezése euróban

Kérdés: Az általam könyvvizsgált cég német illetőségű egyszemélyes tulajdonosa megnövelte a társaság alaptőkéjét és egyidejűleg a tőketartalékát. Az alapító határozatban ezek az összegek forintban lettek meghatározva, az összeget azonban euróban utalták. Az árfolyamváltozás miatt az átutalt összeg kevesebb, mint az alapító okiratban szereplő összeg. Hová kell könyvelni az így kimutatott árfolyamveszteséget?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy annyi eurót kell átutalni, amennyieurónak az euróbekerülés napjára (a devizaszámlán történő jóváírása napjára)vonatkozó – az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése szerinti – euróárfolyamonátszámított forintértéke megegyezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
2