Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott devizaügylet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszból: […]alkalmazni, amely az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor érvényes. Ez a kérdés szerinti esetben az előző hetet követő héten belüli valamelyik nap.Számviteli szempontból a számlázásra kerülő hét utolsó napja tekintendő a teljesítés időpontjának, szerződés szerinti teljesítés napjának.Három időpont, lehet-e ezek közül választani, ha igen, melyiket javasoljuk?A főszabályt az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, ezen a cég által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell árbevételként elszámolni. Ez azonban azt eredményezheti az időszakos elszámolású ügyletek esetében, hogy az áfa forintban meghatározott alapjától eltér a számviteli nyilvántartásokban elszámolt árbevétel forintösszege, egyrészt azért, mert eltérhet az árfolyamérték, másrészt eltérhet a teljesítés időpontja.A kétféle (áfa, illetve számviteli) nyilvántartás közötti eltérés elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7691

2. találat: Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést - részben ezért - nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszból: […]nem minősíthető kivételes esetnek, már csak azért sem, mert a kötelezettség felértékeléséből adódó árfolyamveszteség kimutatásától kívánna a kérdező eltérni, és ezzel az óvatosság számviteli alapelv követelményét sem kívánják teljesíteni: nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan (az adott esetben még a bevételkénti elszámolása is csak a jövőben lehetséges), így az adott esetben az árfolyamváltozásból adódó veszteséget el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. A kérdés szerint devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe a kérdező cég. Ez esetben a beszerzett eszközöket a rendeltetésszerű használatbavételkor (a bérbeadáskor) a tárgyi eszközök között aktiválták, és terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával csökkentik a bekerülési (bruttó) értéket. A tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem tartozik azon külföldi pénzértékre szóló eszközök közé, amelyeket a mérleg-fordulónapi árfolyamon át kell értékelni. Így a bérbe adott eszköz nem értékelhető át! De nem lehet az árfolyam-különbözet összegében aktív időbeli elhatárolással sem egyéb bevételt kimutatni. [Aktív időbeli elhatárolásként csak az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket lehet (illetve kell) elhatárolni, amelyek csupán a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra kell azokat a törvény előírásai szerint elszámolni! A jövőbeni bérleti díj nem tekinthető ilyennek!] Ha valóban tovább tudja a társaság hárítani az árfolyam-különbözetet a bérbevevőre, mert így állapodtak meg, és azt a szerződésben rögzítették, akkor ez az áthárítás a bérleti díj módosításával akár december hónapban is megtörténhet. Hangsúlyozni kell, hogy az áthárítás csak a bérleti díj módosításával (a módosított bérleti díj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5249
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Lekötött deviza árfolyama

Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlag­árfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz - esetünkben - a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartani. Átlagárfolyammal csak a következő befizetést követően lehet számolni, és minden devizában történt befizetést követően számított MNB-átlagárfolyammal kell a devizacsökkenés (kifizetés) forintértékét megállapítani. (Ebben az esetben tehát a lekötött deviza átlagárfolyamon számított értékét nem szabad figyelembe venni!) Amikor a lekötött deviza lekötését megszüntetik (újból szabad rendelkezésű lesz), akkor ezt úgy kell kezelni, mint egy új devizában történő befizetést azzal, hogy nem a visszavezetéskori aktuális MNB-árfolyamon kell számításba venni, hanem a lekötéskori átlagárfolyamon. Így a devizaszámlára - a lekötés feladásakor (lejáratakor)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5149
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Tőkeemelés pénzügyi rendezése euróban

Kérdés: Az általam könyvvizsgált cég német illetőségű egyszemélyes tulajdonosa megnövelte a társaság alaptőkéjét és egyidejűleg a tőketartalékát. Az alapító határozatban ezek az összegek forintban lettek meghatározva, az összeget azonban euróban utalták. Az árfolyamváltozás miatt az átutalt összeg kevesebb, mint az alapító okiratban szereplő összeg. Hová kell könyvelni az így kimutatott árfolyamveszteséget?
Részlet a válaszból: […]megegyezik az alaptőke-emelés és a tőketartalékba helyezés alapító okirat szerinti forintösszegével. Az előbbiekből következően az euró árfolyamváltozása nem eredményezhet sem árfolyamveszteséget, sem árfolyamnyereséget. Az árfolyamveszteségnek az eredmény terhére történő elszámolása ugyanis azt jelentené, hogy nem a tulajdonos emelte meg az alaptőkét és növelte a tőketartalékot, hanem a társaság, és nem az adózott eredményből, hanem az adózás előtti eredmény terhére. Ezt sem a Gt.,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3511
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszból: […]közvetlenül a deviza-betét-számlával szemben: T 386 - K 91-92, 100 euró 250 Ft/EUR-ral = 25 000 Ft, - az értékesítés nyeresége 500 Ft, - a szállító számlájának kiegyenlítése a vevőtől kapott 100 euróval: T 454 - K 386 = 25 000 Ft, a 454. számlán mutatkozó Tartozik egyenleget árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 - K 454, 500 Ft, - összevontan az eredmény nulla, tehát az árfolyamváltozásnak - ugyanazon mennyiségű deviza mellett - nincs eredményhatása. Ha a szállító számláját a már megkapott devizával csak a következő évben egyenlítik ki, akkor a tárgyévben realizálódik az árfolyamnyereség, a következő évben viszont az árfolyamveszteség, az összhatás ez esetben is nulla, de az 2 évben jelenik meg. Hozzá kell tenni azonban azt, az Szt. 60. §-a (2)-(3) bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett (a mérlegforduló-napi értékeléskor), a devizaeszközök és devizakötelezettségek azonos devizaárfolyamon történő értékelésével (például 250 Ft/EUR-ral), a kötelezettség felértékelésével (árfolyamveszteség elszámolásával) az értékesítés nyeresége kompenzálódik (azaz nulla lesz az eredmény). A példát folytassuk úgy, hogy a társaság a 100 euróért vásárolt árut 120 euróért értékesítette, az egyéb adatok változatlanok. Milyen hatása volt ennek az eredményre? - a beszerzés elábéként elszámolt összege: <br> T 814 - K 454, 100 euró 245 Ft/EUR-ral = 24 500 Ft, - az eladás könyvelése közvetlenül a deviza-betétszámlával szemben: T 386 - K 91-92, 120 euró 250 Ft/ EUR-ral = 30 000 Ft, - az értékesítés nyeresége 5500 Ft, - a szállító számlájának kiegyenlítése a vevőtől kapott euróval: T 454 - K 386 = 25 000 Ft, a 454. számlán mutatkozó Tartozik egyenleget árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 - K 454, 500 Ft, - összevontan az eredmény 5000 Ft nyereség, és ezt a devizaszámlán lévő 20 euró értékesítésével adóként,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2457
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszból: […]a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Szt. 75. §-ának (7) bekezdése]. Hasonlóan fogalmaz az Szt. 48. §-a (7) bekezdésének b) pontja is az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor. (Számviteli szempontból ez az előírás a belföldi, devizában számlázott beszerzésekre is érvényes!) Az Áfa-tv. 26. §-a szerint viszont, ha az adó alapjának megállapításához szükséges ellenértéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az adó alapjának forintban történő megállapításakor a halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában; az időszakonként történő elszámolás [Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése], valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kiállításának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. A probléma tehát az, hogy az Szt. szerinti teljesítési időpont és az Áfa-tv. szerinti forintra átszámítás időpontja (talán a legutolsó esetet kivéve) nem esik egybe. Ebből viszont az következik, hogy más MNB hivatalos devizaárfolyamot kell a könyvelés során, illetve az áfabevallást alátámasztóan alkalmazni. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1867
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Deviza-betétszámláról történő kifizetés

Kérdés: Ha devizaszámláról történik a devizatartozás kiegyenlítése, azt milyen devizaárfolyamon kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]bekerülési (beszerzési) árfolyam (minden beszerzést, devizanövekedést külön-külön kell nyilvántartani); az átlagos (súlyozott) bekerülési (beszerzési) árfolyam (minden beszerzés, devizanövekedés után, a készlet és a készletnövekedés árfolyamainak súlyozott átlagaként meghatározott árfolyam); a FIFO-módszer szerinti árfolyam (minden beszerzést, devizanövekedést, illetve az ezekben bekövetkezett csökkenést külön-külön kell nyilvántartani, a bekerülési árfolyamtól a felhasználás sorrendjében térhet el); az elszámolási devizaárfolyam (a jelenlegi és a várható árfolyamok alapján kialakított árfolyam),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1861
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszból: […](részesedés, ingatlanvásárlás, külföldi tőzsdei ügyletek) szabadon vásárolható deviza. Nemzetközi fizetési forgalomban a társaságokat statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség terheli az MNB-tv. és a 256/2001. Korm. rendeletben foglaltak szerint. A devizabelföldi társaságoknál, amennyiben beszámolójukat forintban kötelesek elkészíteni, a devizát, a devizában felmerült gazdasági eseményeket az Szt. 60. §-ában előírt módon kötelesek forintra átszámítani, a mérlegfordulónapon meglévő, külföldi pénzértékre szóló (deviza) eszközeiket, kötelezettségeiket ezen paragrafus szerint értékelni. A leírtak alapján tehát nincs jogszabályi akadálya annak, hogy devizabelföldiek egymás közötti kapcsolatukban a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás ellenértékét (beleértve, de külön tételben a fizetendő áfát is) devizában határozzák meg, devizában rögzítsék a szerződésben, a teljesítéskor az ellenértéket devizában számlázzák, majd a számlázott ellenértéket devizában egyenlítsék ki, utalják át. Ez esetben a termékértékesítésről, a szolgáltatásnyújtásról kiállított számla devizában tartalmazza legalább a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás áfa nélküli eladási árát; az eladási árhoz kapcsolódó, az Áfa-tv. előírásai szerinti mértékkel meghatározott fizetendő áfát; az áfával növelt ellenértéket. Valamennyi tétel tehát a számlán devizában szerepel, amely tételek szerinti devizát az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamok közül a vállalkozás által választott, a teljesítéskori devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Belföldiek egymás közötti kapcsolatában az előbbiek szerint részletezett, devizában kiállított számla alapján a vevő, az igénybevevő a termékbeszerzés, az igénybe vett szolgáltatás áfa nélküli vételárát; a beszerzéshez, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, előzetesen felszámított áfát; az áfával növelt ellenértéket, azok devizaértékét az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamok közül az általa választott, a teljesítéskori devizaárfolyamon köteles forintra átszámítani. Mivel az Art. 28/A §-a szerint az áfabefizetést forintban kell teljesíteni, illetve az előzetesen felszámított áfát forintban lehet levonni, illetve visszaigényelni, az áfaelszámolásokhoz is a devizát forintra kell átszámítani. Az Áfa-tv. nem fogadja el a számviteli előírások szerinti forintra átszámítást, sajátos előírást ad. Az Áfa-tv. 26. §-a alapján az áfa alapjának forintban történő megállapításakor a halasztásra jogosult adóalanynak a halasztás lejáratának időpontjában; az Áfa-tv. 16. §-a (11) bekezdése szerinti, valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kibocsátásának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal kell a devizát forintra átszámítani. Mivel az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam eltérhet a társaság által választott árfolyamtól (mert nem az MNB-árfolyamot választotta, mert a számvitel, az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontok nem feltétlenül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1510
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszból: […]szerződés szerinti - devizaárfolyamon (itt az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon) átszámított összegében. A forintban kiállított számlát a vevőkkel szembeni követelésként kell könyvelni forintban (T 311 - K 91-92, 467), de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak (az eurónak) is. (Az árbevételt nem kell devizában kimutatni.) b) Mivel a kérdező társaságnál a választott devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti árfolyammal, az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján viszont a devizaalapú követelést, árbevételt és kötelezettséget a - szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - választott árfolyamon (az adott esetben kereskedelmi banki átlagárfolyamon) kell elszámolni, a számla alapján elszámolt árbevételt, követelést és kötelezettséget a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni (T 311 - K 91-92, 467 vagy T 91-92, 467 - K 311). c) Amikor a bérlő fizet (a kérdés szerint a számlázott összeget), akkor csökken a követelés összege (T 384 - K 311), a vevőszámlán mutatkozó különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni mint árfolyam-különbözetet (T 311 - K 9762 vagy T 8762 - K 311). Mivel devizaalapú követelésről van szó, a pénzügyi rendezéskori választott árfolyam és a vevőszámla forintértékét meghatározó választott árfolyam közötti különbözetet is a vevőszámlával szemben árfolyam-különbözetként kell elszámolni (T 311 - K 9762 vagy T 8762 - K 311). Ezen elszámolás után a vevőszámlán mutatkozó különbözetet pénzügyileg rendezni kell,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1111
Kapcsolódó tárgyszavak: ,