Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] A válasznál annak feltételezéséből indulunk ki, hogy a megépítésre kerülő épületet az ingatlan-nyilvántartásba a rendeltetésszerű használatbavételkor is "Iroda és lakóépület"-ként fogják ténylegesen is bejegyezni, megjelölve azt is, hogy külön-külön milyen sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Mikro- és kisvállalkozás kedvezménye, korábban használatba nem vett

Kérdés: Mit jelent a mikro- és kisvállalkozók által érvényesíthető kedvezményre vonatkozó rendelkezésekben a "korábban még használatba nem vett" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezés alatt olyan ingatlant, műszaki berendezést, gépet, felszerelést kell érteni, amelyet még sem az adózó, sem más belföldi vagy külföldi illetőségű személy (magánszemély, társaság, intézmény stb.) nem helyezett üzembe, nem vett használatba....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.