Találati lista:
1. cikk / 103 Kivaadóalap csökkentése korábbi elhatárolt veszteséggel
Kérdés: Ügyfélkörömben felmerült az alábbi, kisvállalati adót érintő értelmezési Az érintett társaság a kisvállalati adó (kiva) alanya, és rendelkezik a kivaalanyiságot megelőző időszakból, a társasági adó hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséggel. Ismereteim szerint a kiva szabályozásában az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap, amely alapján az adóalap csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségével az új beruházások értékének erejéig. A vonatkozó rendelkezések értelmében az új beruházások adóévben kifizetett összege csökkenti a kiva adóalapját. A gyakorlatban ugyanakkor előfordul, hogy a társaság a beruházást – például gépjárműbeszerzést – nem saját forrásból, hanem hitel igénybevételével finanszírozza. Fentiekre tekintettel kérem állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy hitelből finanszírozott beruházás esetén – figyelemmel arra, hogy a beruházás ellenértéke nem saját forrásból kerül kiegyenlítésre – alkalmazható-e a kivaadóalap csökkentése az elhatárolt veszteség terhére.
2. cikk / 103 Kivára való áttérésnél taoveszteség figyelembevétele
Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?
3. cikk / 103 Napelemes rendszernél beruházási kedvezmény
Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó cég napelemes rendszert akar telepíteni költségmegtakarítás céljából 15-20 millió Ft értékben. A felmerülő energiaköltség 80%-a továbbszámlázásra kerül. Igénybe vehető-e beruházási kedvezmény a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján?
4. cikk / 103 Leírási kulcs alkalmazása (33%-os vagy 14,5%-os)
Kérdés: A társasági adóról szóló törvény 1. sz. mellékletének 9. pontja szerint 50% értékcsökkenési leírás alkalmazható a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a törvény 2. sz. mellékletének IV. pontja szerint 33%-os vagy 14,5%-os leírási kulcs alá tartozó tárgyi eszközök esetében. Ezen feltételeken kívül szükséges még egyéb, speciális feltétel érvényesülése is a törvény 9. pontjában hivatkozott 50%-os leírási kulcs alkalmazhatóságához?
5. cikk / 103 Egyéni vállalkozónál a leltárba kerülő beszerzési ár
Kérdés: Az Szja-tv. szerint az egyéni vállalkozónak az év végi leltárt az utolsó beszerzési számla alapján nettó beszerzési áron kell elkészítenie. Fehérnemű- és divatáru-értékesítéssel foglalkozó egyéni vállalkozó az év végi leltárt készítheti-e bruttó eladási áron, és ebből a vállalkozásra jellemző árrés segítségével visszaszámolhatja-e a nettó beszerzési árat? A költség-haszon elv alapján mellőzhető az egyes leltártételek hozzárendelése az utolsó beszerzési számlához?
6. cikk / 103 Nyilvántartás egyéni vállalkozó selejtezendő készleteiről
Kérdés: 2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak (szja)? Kell-e a leltárában (adóbevallásában) szerepeltetni, ha igen, hány évig és hogyan? Darab és nettó beszerzési érték megjelölésével? Mindezek jogilag hol vannak szabályozva?
7. cikk / 103 Egyéni vállalkozó a leltárnál alkalmazhatja-e a költség-haszon elvet?
Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó áfakörös egyéni vállalkozó a Számviteli tv. 16. § (5) bekezdésében szabályozott költség-haszon elvet alkalmazhatja-e leltár készítésénél? (Állítása szerint a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz azok beszerzési számláinak a hozzárendelése olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen és pontos eredményt nem eredményez.) Ha igen, milyen jogszabályi rendelkezés alapján?
8. cikk / 103 Készletként értékesített lakóingatlan áfája
Kérdés: Az adott cég vásárolt egy új lakóingatlant 5% áfatartalommal 2021-ben, az áfát levonásba helyezte. Az eredeti szándék az volt, hogy bérbe adja az ingatlant, de végül nem tudta, ezért 2022. év elején úgy döntött, hogy értékesíti azt. A tárgyi eszközök közül megtörtént az átsorolás az áruk közé 2022. év elején. 2022. év végén a beszámolóban az áruk között kerül kimutatásra készletként az ingatlan. 2023. évben eladásra kerül az ingatlan, amely még újnak minősül, mert a használatbavételi engedély véglegessé válását követően még nem telt el a 2 év. Értékesíthető-e az ingatlan 5% áfatartalommal?
9. cikk / 103 Csoportmentességi és állami támogatás egyidejűleg
Kérdés: A kft. adózás előtti eredményét csökkenheti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja 11–12. bekezdésében leírtak alapján az adóév utolsó napján a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök (beruházások) értékével, mely összeg nem haladhatja meg a kkv adóévi adózás előtti eredményét. Ha élni kívánunk ezzel a kedvezménnyel, akkor az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján (mg.-i termelést szolgál) a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Erre vonatkozó támogatásra a NAV kiadott egy állásfoglalást: "A kkv-k bizonyos feltételekkel a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános vagy a mg.-i csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik." Ennek a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, azonban a támogatási intenzitások területi mértékére mindenkor figyelemmel kell lenni [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Észak-Mo.-i régió 50%.] Ez a támogatás összeszámítandó az eddig megkapott támogatással (EMVA-támogatás, intenzitása 50%)? Mert ha igen, akkor társaságunk nem veheti igénybe.
10. cikk / 103 Leltár alátámasztása – egyéni vállalkozó
Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó álláspontja szerint a leltárívek tételeihez a bizonylatok számát nem kell hozzárendelni, mivel a beszerzések számláinak a hozzárendelése a leltárban szereplő egyes kereskedelmi árukhoz – a költség-haszon elv figyelembevételével – olyan munka- és időigényes, ami kivitelezhetetlen, és valós, pontos eredményt nem eredményez. A készletek bekerülési értékét, és ezáltal annak év végi leltárértékét jelentősen "torzítják" a készletek beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó tételek, pl.: szállítási költség, kezelési díj stb., amelyek készletekhez való rendelése az egyszeres könyvvitelben nem megoldott. Valóban helytálló ez az álláspont, ha igen, hogyan ellenőrizhető a leltár tényleges tartalma, az Szja-tv. (1)–(3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel?
