Kettős állampolgár befektetéseinek adózása

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
Részlet a válaszából: […] ...e cikkek alá sorolható – a magánszemély illetőségének államát ruházzák fel az adóztatás jogával. Jellemzően egyébként olyan külföldi magánszemélyek rendelkeznek Magyarországon tartós befektetési szerződéssel, akik korábban itthon bírtak adóügyi illetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli a társasági adó alapját.Feltételeztük, hogy a külföldi magánszemély és a társaság kapcsolt vállalkozás, ezért ha a kamat nem a szokásos mértékű, és ennek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék: