Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...határidőig fizeti meg. Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a foglalkoztatási kedvezményre, a fejlesztési tartalékra, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések

Kérdés: A 420. számban megjelent 8142. kérdéssel kapcsolatban kérdezem: Tudomásom szerint, amennyiben a K+F aktiválása mellett dönt a társaság, úgy a támogatás összegével csökkentett, felmerült közvetlen költségek összegét kell aktiválni. Tehát ebben az esetben nem 285 M Ft-ot, hanem 285-135 = 150 M Ft-ot kellett volna aktiválnia a társaságnak. Ebben az esetben azonban az értékcsökkenés összege (75 M Ft) nyilvánvalóan a támogatásra eső résszel kevesebb (67,5 M Ft), mint a példában szereplő összeg (142,5 M Ft). Ha azonban az értékcsökkenés már eleve kevesebb (mivel az aktivált érték eleve nem tartalmazza a támogatás összegét), így véleményem szerint nincs szükség a támogatás levonására a taokedvezmény számításakor. A taokedvezmény ebben az esetben pontosan az értékcsökkenés összegével egyezik meg, ami 75 M Ft. Ugyanúgy, mint a példában. Helyes volt a kérdező eljárása, hogy nem a támogatással csökkentett közvetlen költségeket aktiválta?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: igyekszünk a kérdésben megadott adatok alapján a kérdésben foglaltakra válaszolni.A kérdésben az szerepel, hogy a társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.
Kapcsolódó címkék: