Rendezvények belépőjegyeinek értékesítése

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...számlán (T 271 – K 454). A számviteli előírások felületes ismeretére utal az a gondolatmenet, amely szerint vétel nélkül kívánják a belépőjegyek értékesítését elszámolni.A belépőjegyek értékesítésekor a belépőjegyek eladási árát könyvelni kell:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
Kapcsolódó címke:

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...ha az adóalany az áthárított adó összegét, illetve az annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani.Az új Szt. 73. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint helyesbítő számlát kell kiállítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék: