Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság megszűnésekor megilletné.A számviteli törvény 38. §-ának (2)–(3) bekezdésetartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a lekötött tartalékba kell helyezni.A lekötött tartalékba helyezett tételek között vannak olyan tételek, amelyek -jellemzően átmeneti.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...(és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban az Szt. 177. §-ának(3) bekezdése szerint 2001-ben január 1-jével a lekötött tartalékba át kellettvezetni. Az Szt. 2001. január 1-jétől hatályos előírása szerint [38. § (4)bekezdése] a pótbefizetés....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címke: