Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 74. §-a alapján a vagyonmérleg-tervezet adatai és avezető tisztségviselők előterjesztése alapján meg kell állapítani a jogutódgazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánószemélyeket megillető vagyonhányadot. Az elszámolás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg. (A társaságnak a pótbefizetés visszafizetését is a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolnia!)A társaság átalakulására vonatkozó Gt.-előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék: