Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 447. számában a 8566. számú kérdésre adott válaszukra hivatkozva a következő körülménnyel egészíteném ki a kérdésemet. A kiválás során a leányvállalat jegyzett tőkéje nem változott, a jegyzett tőke feletti vagyonból (eredménytartalékból) történt a tőke kivitele a kiválással létrejött társaságba. Vagyis, ha a kiválás során részben sem szűnt meg az anyacég részesedése (a leányvállalat jegyzett tőkéje változatlan), így nincs mit kivezetni, ezért a holdingtulajdonos "csak" a kiválással létrejött leányvállalat saját tőkéjének megfelelő értékű részesedést könyveli: T 17 – K 36, T 36 – K 97 könyvelési tétellel?
Részlet a válaszából: […] ...eredményt. Ebből viszont az következik, hogy az új részesedés forrása kevesebb, mint a bekerülési értéke. A kérdésben leírt esetet a számviteli előírások – sajnálatos módon – nem kezelik. Éppen ezért célszerű egy másik megközelítést is a válaszban megadni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős [hogy mi a jelentős, azt a számviteli politikában kell(ett) rögzíteni]. Az értékelés történhet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címkék: