Lekötött tartalék a kilépő taggal történő elszámoláskor

Kérdés: Két részvénytársaság beolvadással történő átalakulása során, a Gt. 74. §-a értelmében el kell számolni az átalakulásban részt venni nem kívánó részvényessel. Az elszámolás alapja a saját tőke/jegyzett tőke arány. Szakértői vélemény szerint a lekötött tartalék nem képezi alapját a felosztható vagyonnak. Jól gondoljuk? A közgyűlés dönthet a jegyzett tőke értékénél lényegesen nagyobb lekötött tartalék felosztásáról? A kilépő taggal történő elszámolás veszélyeztetheti-e a maradó tagok vagyoni helyzetét és a társaság működését?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kell a lekötötttartalékba helyezni, azt feloldani csak a kötelezettség teljesítéskor (példáulvégelszámolás során vagy a szövetkezeteknél), vagy a pótbefizetésvisszafizetésekor (a tulajdonosok által ilyen címen átadott összeg), vagy a Gt.-benelőírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Szokásos piaci ár meghatározása, nyilvántartása

Kérdés: A "piaci ár nyilvántartásával" kapcsolatos kérdésem a következő: "A" vállalat: anyavállalat, "B" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat többségi részesedéssel bír, "C" vállalat: leányvállalat, melyben az anyavállalat 50%-os részesedéssel bír. Üzleti kapcsolatban a két leányvállalat áll termékértékesítés, illetve nyújtott szolgáltatás tekintetében. A "piaci árnyilvántartási kötelezettség" a fenti esetben kire vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján teljesítés is történik és szervezeti formájukgazdasági társaság, külföldi vállalkozó, egyesülés, szövetkezet, európairészvénytársaság vagy európai szövetkezet. Nem kell azonban nyilvántartástkészíteni:– az adóév utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.
Kapcsolódó címkék: