Gyártóeszköz Kínában, fejlesztési tartalékból?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?
Részlet a válaszából: […] A magyar-kínai egyezmény (1999. évi XV. törvény) 5. cikk 1. pontja szerint az egyezmény értelmében a "telephely" kifejezés állandó üzleti székhelyet jelent, amellyel a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.A kérdés szerint a tevékenységet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.
Részlet a válaszából: […] ...[Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése].A fejlesztési tartalék beruházáshoz kapcsolódóan használható fel. Mivel a pénzügyi lízingszerződés alapján (nyílt végű pénzügyi lízing esetén is) tárgyi eszközt szereznek be, amelyet a lízingbe vételkor beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke: