2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Tárgyieszköz-nyilvántartás kézzel írottan?
Kérdés: Egy átvett könyvelés során kiderült, hogy az előző könyvelő papíralapon, kézzel írva vezette egy kettős könyvvitelű vállalkozás tárgyieszköz-kartonjait, és ebben kimerítette a tárgyi eszközök nyilvántartását. Ezzel összefüggésben merült fel a kérdésem, hogy milyen hatályos számviteli törvényi előírások vonatkoznak a tárgyi eszközök nyilvántartási kötelezettségére? Melyek azok az analitikus és szintetikus nyilvántartások, amelyeket kötelező vezetni? Elfogadott-e papíralapon kézzel írottan, esetleg Excel-táblázatokban vezetni a nyilvántartásokat, vagy elengedhetetlen az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszer (tárgyieszköz-program) használata?
2. cikk / 2 Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével
Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
