Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...az építményadót (adóköteles az építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész), illetve a telekadót (adóköteles a telek). Az épület értelmező rendelkezését az OTÉK-ra hivatkozva határozza meg (ami lényegében megegyezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.
Kapcsolódó címkék:  

Építményadó átvállalása

Kérdés: Megbízónk – mint haszonbérbe vevő – haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
Részlet a válaszából: […] ...az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napjánaz építmény tulajdonosa. Hasonlóan fogalmaz a törvény 18. §-a a telekadóvonatkozásában. Ebből az következik, hogy mind az építményadót, mind atelekadót – ilyen címen – a haszonbérbe adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
Kapcsolódó címke: