Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott építményadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Építményadó és telekadó alóli mentesülés

Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört - 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó - időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]hatálybalépése napja kezdetén lép hatályba - 2020. július 15-től kell alkalmazni. A mentesség tehát az egyesületet, alapítványt ekkortól illeti meg, ha állami tulajdonú ingatlanon van használati, haszonélvezeti, vagyonkezelői joga. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a 2020. évi építményadó, telekadó időarányos (2020. január 1. és 2020. július 14. közötti) részét kell megfizetni, amihez az önkormányzati adóhatóságnak a 2020. évi adófizetési kötelezettségről új határozatot kell (kellett volna) hoznia.A Htv. valóban rendelkezik a 14. §-a (2) bekezdésében és 20. §-a (3) bekezdésében arról, hogy az építményadó-kötelezettségben, telekadó-kötelezettségben bekövetkezett változást csak a következő évtől kell figyelembe venni. Azonban ezek a rendelkezések (tárgyi adókról lévén szó)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8535
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Ki nem vetett építményadó

Kérdés: A 6679. számú kérdésre adott válaszukban írták, hogy a helyi építményadót akkor is meg kell fizetni az Art.-ben rögzített esedékességkor, ha az önkormányzati adóhatóság azt nem vetette ki a 2013. és a 2014. évre. Ugyanakkor az építményadót az adóhatóság határozata alapján kell megfizetni, márpedig határozat nem született. Áttekintenék ennek fényében a válaszukat?
Részlet a válaszból: […]hiánypótlást ír elő, vagy a rendelkezésére álló adatok alapján a bevallást javítja, ha pedig a hiánypótlást, bevallásjavítást követően sem egyértelmű a tényállás, akkor ellenőrzést rendel el.)Mindez azt jelenti, hogy amíg az adóhatóság nem állapította meg az építményadót (a fizetendő adóról határozatot nem hozott), azaz nincs kivetési irat (jogerős határozat), addig nem beszélhetünk adófizetési kötelezettségről és annak esedékességéről sem. Ekkor az adózó nincs abban a helyzetben, hogy adófizetési kötelezettségét teljesítse (az adókötelezettség természetesen ettől függetlenül létrejött). (Az Art. - korábbi válaszunkban hivatkozott - 2. számú melléklet II. rész A/1. pontja szerinti esedékességi időpontok a már megállapított [kivetett] adó esedékességét határozzák meg.)Ha az adóalany az Art. 32. §-a (2) bekezdése alapján a bejelentési (bevallási) kötelezettségét - legkésőbb az adókötelezettség keletkezési évének 15. napjáig (január 15-ig) - teljesítette, akkor - formálisan - jogszerűen járt el, tehát az adóhatóság a terhére - a 2013, a 2014. és a 2015. I. félévi adó után - késedelmi pótlékot nem állapíthat meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene, ne kellett volna még 2013-ban az adóhatósággal felvenni a kapcsolatot az adókivetés elhúzódása okának kiderítése érdekében. Adózási alapelv ugyanis, hogy az adózó köteles a jogait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6713
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Építményadó, biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: Ügyfelünk ingatlanokat ad bérbe (lakás, üzlethelyiség). A bérleti szerződések tartalmazzák, hogy az ingatlan után fizetett építményadót, biztosítási díjat a bérbeadó áthárítja a bérbevevőnek. Helyesen jár-e el a bérbeadó, ha az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján számlázza tovább az építményadót, biztosítási díjat a bérbevevőre, mely osztja a főszolgáltatás, azaz a bérbe­adás áfarendszerbeli megítélését?
Részlet a válaszból: […]biztosítási díj gyakorlatilag a bérletidíj-kalkuláció egyik meghatározó része, és mint ilyen, a szolgáltatásnyújtás adóalapjának a része, azzal, hogy a bérbeadónál a továbbszámlázott összeg árbevétel+a bérleti díj szerint fizetendő áfa, a bérlőnél
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6684
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Ki nem vetett építményadó

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?
Részlet a válaszból: […]építményadó alanya. Az építményadó alapját az 1990. évi C. törvény 15. §-a, mértékét a 16. §-a határozza meg. A 14. § (1) bekezdése alapján az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a kérdés szerint 2013. január 1-jével.Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklete II. részének A/1. pontja szerint: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az építményadót, telekadót az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetni. Az Art. 1. számú mellékletében nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési kötelezettséget előíró[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6679
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Építményadó átvállalása

Kérdés: Megbízónk - mint haszonbérbe vevő - haszonbérleti szerződést kötött ingatlanhasznosításra. A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérbe vevő kötelezettsége az ingatlant terhelő építmény­adó és telekadó rendezése. Az önkormányzat a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában hozzájárult, hogy a haszonbérbe vevő átvállalja ezt a kötelezettséget. Az önkormányzat által kiadott határozat alapján a haszonbérbe vevő könyveiben elszámolhatjuk ráfordításként az építmény- és telekadót?
Részlet a válaszból: […]haszonbérbe adót terhelő kötelezettséget a haszonbérbe vevő a Ptk. 332-333. §-ai alapján - mint tartozást - átvállalja. Az önkormányzat - a kérdésben leírtak szerint - ehhez a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában már hozzájárult. Ez esetben viszont könyvelni a tartozásátvállalás szabályai szerint kell: - a haszonbérbe adónál rendkívüli bevételként elszámolni az építményadó, illetve telekadó miatt az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettséget (T 4691, 4692 - K 988); - a haszonbérbe vevőnél rendkívüli ráfordításként elszámolni az építményadó, illetve a telekadó összegével egyezően fennálló - önkormányzattal szembeni - kötelezettség összegét (T 888 - K 479), majd annak az átutalását (T 479 - K 384); - a könyvelés bizonylata - mind a két társaságnál - a haszonbérleti szerződés és az önkormányzat által a haszonbérbe adó részére kiadott, a hozzájárulását is tartalmazó határozata. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4894
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet a válaszból: […]feltételezhetően - nyílt végű, devizaalapú pénzügyi lízingről van szó, amely esetben a tőketörlesztő részletnek az aktuális devizaárfolyamon számított értékét kellene egy összegben meghatározni, és az után az áfát felszámítani. A lízingcégek többsége (ideértve a kérdés szerinti bankot is) a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel összeegyeztethetetlen módon a tőketörlesztő részletet két tételben számlázza: a tőketörlesztő részlet szerződés szerinti devizaárfolyamán és külön tételben a szerződés szerinti és az aktuális devizaárfolyamok különbözetét, bár annak a számlán egy összegben kellene megjelenni. Ha a lízing nyílt végű, akkor a két tételben számlázott tőketörlesztő részlet mindkét eleme áfaköteles. Más a helyzet az építményadónál. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az ingatlan tulajdonosa a lízingbe adó bank, így az építményadót neki kell megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolnia. Az építmény­adót az önkormányzat a bankra vetette ki. Az építményadó nem egy sajátos tevékenység ellenértéke, amelyet tovább lehet számlázni. Az építmény­adó - szolgáltatásközvetítéskénti - továbbszámlázása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert az nem minősíthető sem adóköteles termékértékesítésnek, sem adóköteles szolgáltatásnyújtásnak,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4828
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszból: […]megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordításai között a bevallott összegben elszámolnia. Az építményadó nem egyfajta, sajátos tevékenység ellenértéke, így annak a továbbszámlázása, a továbbszámlázott összegnek az árbevételkénti elszámolása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert nem adóköteles termékértékesítés, nem adóköteles szolgáltatásnyújtás, amit áfával növelten számlázni kell. Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónak megfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért, akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának, illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak a módosításával teheti meg. Ha nem így járnak el, akkor az építményadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4218
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Építményadó fizetése

Kérdés: A társaság - mint eladó - 2004. december 28-án ingatlan-adásvételi szerződést kötött. Az ingatlan tényleges átadására - a szerződésnek megfelelően - 2005. augusztus 31-én került sor. A tulajdoni lapra a "Tulajdonjog-fenntartással történő eladás" feljegyzés került 2005. január 10-én. Az átadást követően 2005. szeptember 8-án a földhivatal a vevőt tulajdonosként bejegyezte. Az eladó év közben arra kérte a helyi önkormányzatot, hivatkozva az 1990. évi C. törvény (Htv.) 18. §-ára és 52. §-a 7. pontjára, hogy az előzetesen számára kivetett 2005. évi építményadót vizsgálja felül. Az önkormányzat álláspontja szerint nincs ok és mód az építményadó-kivetés felülvizsgálatára, mert a változás napja a bejegyzési kérelem benyújtásának napja, 2005. január 10. Bizonytalanságot az okoz, hogy sem a helyi adótörvény, sem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény nem említi a bejegyzési kérelem benyújtásának napját, sem azt, hogy melyik földhivatali bejegyzés a mérvadó!
Részlet a válaszból: […]az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A hivatkozottak alapján az ingatlan tulajdonosa 2005. január 1-jén az eladó, hiszen az ő neve szerepel ilyenként ezen a napon az ingatlan-nyilvántartásban. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a kérdés szerint 2005. január 10-én nyújtották be, ezzel az időponttal került a tulajdoni lapra a széljegyzet feltüntetése, ettől a naptól lehet a vevőt tulajdonosnak tekinteni a Htv. szerint. A hivatkozottakból kitűnik, bár a Htv. 52. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2548
Kapcsolódó tárgyszavak: