8 találat a megadott építményadó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]hatálybalépése napja kezdetén lép hatályba - 2020. július 15-től kell alkalmazni. A mentesség tehát az egyesületet, alapítványt ekkortól illeti meg, ha állami tulajdonú ingatlanon van használati, haszonélvezeti, vagyonkezelői joga. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a 2020. évi építményadó, telekadó időarányos (2020. január 1. és 2020. július 14. közötti) részét kell megfizetni, amihez az önkormányzati adóhatóságnak a 2020. évi adófizetési kötelezettségről új határozatot kell (kellett volna) hoznia.A Htv. valóban rendelkezik a 14. §-a (2) bekezdésében és 20. §-a (3) bekezdésében arról, hogy az építményadó-kötelezettségben, telekadó-kötelezettségben bekövetkezett változást csak a következő évtől kell figyelembe venni. Azonban ezek a rendelkezések (tárgyi adókról lévén szó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hiánypótlást ír elő, vagy a rendelkezésére álló adatok alapján a bevallást javítja, ha pedig a hiánypótlást, bevallásjavítást követően sem egyértelmű a tényállás, akkor ellenőrzést rendel el.)Mindez azt jelenti, hogy amíg az adóhatóság nem állapította meg az építményadót (a fizetendő adóról határozatot nem hozott), azaz nincs kivetési irat (jogerős határozat), addig nem beszélhetünk adófizetési kötelezettségről és annak esedékességéről sem. Ekkor az adózó nincs abban a helyzetben, hogy adófizetési kötelezettségét teljesítse (az adókötelezettség természetesen ettől függetlenül létrejött). (Az Art. - korábbi válaszunkban hivatkozott - 2. számú melléklet II. rész A/1. pontja szerinti esedékességi időpontok a már megállapított [kivetett] adó esedékességét határozzák meg.)Ha az adóalany az Art. 32. §-a (2) bekezdése alapján a bejelentési (bevallási) kötelezettségét - legkésőbb az adókötelezettség keletkezési évének 15. napjáig (január 15-ig) - teljesítette, akkor - formálisan - jogszerűen járt el, tehát az adóhatóság a terhére - a 2013, a 2014. és a 2015. I. félévi adó után - késedelmi pótlékot nem állapíthat meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene, ne kellett volna még 2013-ban az adóhatósággal felvenni a kapcsolatot az adókivetés elhúzódása okának kiderítése érdekében. Adózási alapelv ugyanis, hogy az adózó köteles a jogait[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítási díj gyakorlatilag a bérletidíj-kalkuláció egyik meghatározó része, és mint ilyen, a szolgáltatásnyújtás adóalapjának a része, azzal, hogy a bérbeadónál a továbbszámlázott összeg árbevétel+a bérleti díj szerint fizetendő áfa, a bérlőnél
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]építményadó alanya. Az építményadó alapját az 1990. évi C. törvény 15. §-a, mértékét a 16. §-a határozza meg. A 14. § (1) bekezdése alapján az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik, a kérdés szerint 2013. január 1-jével.Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklete II. részének A/1. pontja szerint: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az építményadót, telekadót az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetni. Az Art. 1. számú mellékletében nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési kötelezettséget előíró[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]haszonbérbe adót terhelő kötelezettséget a haszonbérbe vevő a Ptk. 332-333. §-ai alapján - mint tartozást - átvállalja. Az önkormányzat - a kérdésben leírtak szerint - ehhez a haszonbérbe adó számára kiadott határozatában már hozzájárult. Ez esetben viszont könyvelni a tartozásátvállalás szabályai szerint kell: - a haszonbérbe adónál rendkívüli bevételként elszámolni az építményadó, illetve telekadó miatt az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettséget (T 4691, 4692 - K 988); - a haszonbérbe vevőnél rendkívüli ráfordításként elszámolni az építményadó, illetve a telekadó összegével egyezően fennálló - önkormányzattal szembeni - kötelezettség összegét (T 888 - K 479), majd annak az átutalását (T 479 - K 384); - a könyvelés bizonylata - mind a két társaságnál - a haszonbérleti szerződés és az önkormányzat által a haszonbérbe adó részére kiadott, a hozzájárulását is tartalmazó határozata. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltételezhetően - nyílt végű, devizaalapú pénzügyi lízingről van szó, amely esetben a tőketörlesztő részletnek az aktuális devizaárfolyamon számított értékét kellene egy összegben meghatározni, és az után az áfát felszámítani. A lízingcégek többsége (ideértve a kérdés szerinti bankot is) a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeivel összeegyeztethetetlen módon a tőketörlesztő részletet két tételben számlázza: a tőketörlesztő részlet szerződés szerinti devizaárfolyamán és külön tételben a szerződés szerinti és az aktuális devizaárfolyamok különbözetét, bár annak a számlán egy összegben kellene megjelenni. Ha a lízing nyílt végű, akkor a két tételben számlázott tőketörlesztő részlet mindkét eleme áfaköteles. Más a helyzet az építményadónál. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján az építményadó alanya az, aki (amely) a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Nyílt végű pénzügyi lízing esetén az ingatlan tulajdonosa a lízingbe adó bank, így az építményadót neki kell megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolnia. Az építmény­adót az önkormányzat a bankra vetette ki. Az építményadó nem egy sajátos tevékenység ellenértéke, amelyet tovább lehet számlázni. Az építmény­adó - szolgáltatásközvetítéskénti - továbbszámlázása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert az nem minősíthető sem adóköteles termékértékesítésnek, sem adóköteles szolgáltatásnyújtásnak,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetnie, az ő könyveiben kell azt az egyéb ráfordításai között a bevallott összegben elszámolnia. Az építményadó nem egyfajta, sajátos tevékenység ellenértéke, így annak a továbbszámlázása, a továbbszámlázott összegnek az árbevételkénti elszámolása ellentétes a számviteli törvény tételes előírásaival, de ellentétes az Áfa-tv. előírásaival is, mert nem adóköteles termékértékesítés, nem adóköteles szolgáltatásnyújtás, amit áfával növelten számlázni kell. Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónak megfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért, akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának, illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak a módosításával teheti meg. Ha nem így járnak el, akkor az építményadó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották - melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. A hivatkozottak alapján az ingatlan tulajdonosa 2005. január 1-jén az eladó, hiszen az ő neve szerepel ilyenként ezen a napon az ingatlan-nyilvántartásban. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a kérdés szerint 2005. január 10-én nyújtották be, ezzel az időponttal került a tulajdoni lapra a széljegyzet feltüntetése, ettől a naptól lehet a vevőt tulajdonosnak tekinteni a Htv. szerint. A hivatkozottakból kitűnik, bár a Htv. 52. §-ának[…] részlet vége a válaszból.