Értékesített üzletrész szerzési értéke

Kérdés: A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. – ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett – átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...M Ft veszteséget számolt el, mivel a kft. saját tőkéje nagyságára vonatkozóan nincs adat, amely veszteség nem minősíthető vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak.A kérdésre adandó válasznál abból kell kiindulni, hogy az értékesítésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Részvények cserearánya

Kérdés: Kiválás esetén hogyan kell értelmezni a Gt. 281. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti részvények cserearányát? Ha átalakulás előtt a jegyzett tőke 50 M Ft (10 db 5 M Ft névértékű részvény), a saját tőke 200 M Ft, és kiválás után mindkét cég tulajdonosi szerkezete az átalakulás előttivel megegyezik? Milyen korlátai vannak az átadó és a kiváló cég új tőkeszerkezetének?
Részlet a válaszából: […] ...hitelezői érdekek akár az egyik, akár a másiktársaságnál (a példa esetében a kiválással létrejövő társaságnál), de aműködés, a tevékenység során hátrányt jelenthet a tulajdonosok számára is. A cserearányok fontosságára utal a Gt. azon előírása, melyszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék: