Keresés eredménye

60 találat a megadott üzletrész tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás
Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszból: […]kérdés szerinti esetben viszont, mivel a kötelezettségvállalás az üzletrészek átadásával egyidejűleg történik, a megállapodás szerinti ellenértéket a kft.-nek a szerződés hatálybalépésekor kell számláznia, 36 000 E Ft+áfa összegben. Tekintettel azonban arra, hogy az átvállalt garanciális javításokat 10 év alatt kell - a tényleges felmerülésnek megfelelően - elvégezni, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében az előre számlázott összeget időbelileg el kell határolni, és az időbeli elhatárolást - évenként - a ténylegesen felmerült, a közvetlen önköltségbe tartozó költségekhez rendelten, azokkal azonos összegben kell megszüntetni. Amennyiben a szerződés lejáratakor, 10 év elteltével az időbelileg elhatárolt összeg teljes összegében nem került[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7782
2. találat: Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel
Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek a növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával, elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni.A tőkekivonással nem lehet számolni, mivel az üzletrész tulajdonosa nem lelhető fel. A veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad a harmadik lehetőség, a saját tőke más elemeinek a növelése céljából történhet csak a törzstőke leszállítása. A saját tőke más eleme csak a tőketartalék lehet, mivel az eredménytartalékba helyezés esetén - osztalékkénti kivételkor - a magánszemély tulajdonosokat adófizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7517
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy - nyilvántartás szerint - 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]összege alá. Ptk. szerinti feltétel még az is, hogy az üzletrész visszavásárlásának időpontjáig a beszámoló mérlegének, illetve a közbenső mérlegnek a fordulónapjától hat hónapnál hosszabb időtartam nem telt el.Így az adott esetben a visszavásárlásnak a tőkefeltétele az, hogy az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék - a korrekció után is - haladja meg a 30 millió forintot.Kérdés az is, hogy mennyi lehet a visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint azonban az üzletrész ellenértékébe beszámítanak egy 10 millió forint nettó értékű ingatlant is.De valójában mennyit ér ez az ingatlan?A számviteli, adózási előírások szerint a kft.-nek piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7481
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása
Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg - a terv szerint - névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszból: […]időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ebből az következhet, ha kft. beszámolójának mérlegfordulónapja december 31-e, akkor az elfogadott beszámoló mérlege szerinti saját tőke a kft. piaci értékeként a tárgyévet követő év június 30-ig elfogadható, és ez esetben közbenső mérleget nem kell készíteni.]A kérdés szerint a visszavásárolt üzletrész (értékpapír) megszerzésére a magánszemélyeknél fordított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7270
5. találat: Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése
Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszból: […]juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, illetve - ha az előbbiekből más nem következik - egyéb jövedelemként kell személyi jövedelemadót és 27%-os (2017-ben 22%-os) mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni.Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése h) pontja értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. E szerzés után akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, vagy a vagyonszerző és az Itv. 18. §-ának (4) bekezdésében említett többi személy (pl. magánszemély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7234
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Üzletrész megszerzésére fordított érték
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]
Részlet a válaszból: […]részesedést szerez a társaságban.A hivatkozottak a tagi határozatban foglaltakról szólnak. A törvényben pedig a "létesítő okirat, annak módosítása, illetve az alapítói, a taggyűlési határozat" szerepel. A hivatkozott törvényi szövegben az "illetve" nem "és"-t jelent, amiből az következik, hogy nem kell a tőketartalékba helyezésnek a létesítő okiratban (társasági szerződésben) is, és az alapítói (taggyűlési) határozatban is szerepelnie. Elegendő, ha csak az alapítói határozatban szerepel, és feltételezhetően annak alapján a tőkeemelést a cégjegyzékbe bejegyezték. Ehhez azonban kellett a társasági szerződés is.A kérdező szerint van az alapító tag és a belépő tag által személyesen aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződés, mely szerint a társaság jegyzett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7102
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása
Kérdés: A kft. által visszavásárolt saját üzletrész magánszemély tagoknak történő térítés nélküli átadásához kapcsolódó adófizetési kötelezettségre tértek ki a 6689., illetve a 6862. kérdésre adott válaszban. A 6689. szerint a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, a kft.-nél 27 százalékos ehofizetési kötelezettség keletkezik. A 6862. szerint az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólag a magánszemélynél keletkezik szja-, illetve ehofizetési kötelezettség is, a jövedelem 78 százalékát alapul véve. A két tájékoztatás közül melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni.A kft. és a magánszemély tagok közötti tagsági viszony megalapozza az értékpapír-juttatásból származó jövedelemnek az egyéb jövedelemkénti kezelését, és mint ilyennek a 6689. kérdésben leírtak szerinti adóztatását. Ez esetben a magánszemélynél az értékpapír (az üzletrész) szerzési értékének az egyéb jövedelem teljes értéke - az adott esetben a visszavásárlási érték - minősül.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a megszerzett részesedés (üzletrész) nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7064
8. találat: Felvásárolt üzletrész számításba vétele beolvadásnál
Kérdés: A zrt.-be beolvad egy kft., amelynek 95%-ban tulajdonosa a zrt. 2015. 12. 31-én. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapja 2015. 12. 31., a második döntés 06. 20-án, a beolvadás várható bejegyzése 09. 30-án. A zrt. 2016. 04. 15-én felvásárolta a kft.-üzletrészek 5 százalékát is, ezen időponttal vált 100%-os tulajdonossá. A vagyonmérleg-tervezetbe be kell-e állítani az 5%-os üzletrész-felvásárlást?
Részlet a válaszból: […]vásárolt üzletrészek nem. A beolvadással létrejövő zrt. vagyonmérleg-tervezetében a 95%-os üzletrész névértékével a jegyzett tőkét, a névértéket meghaladó bekerülési értékkel pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni.A beolvadással létrejövő zrt. vagyonmérleg-tervezetében az Szt. 140. §-ának (5) bekezdése alapján az 5%-os üzletrész esetleges megvétele miatti várható vagyonvesztésre kell a lekötött tartalékban fedezetet biztosítani. (Ha a zrt. a maradék 5%-ot nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7029
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Visszavásárolt üzletrész bevonása
Kérdés: A kft. visszavásárolta üzletrészének egy részét 60 millió forintért, amelynek névértéke 9 millió Ft. A saját üzletrészt a Ptk. szerinti törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával kívánja bevonni. Ennek eredményeként az eredménytartalék 51 millió forinttal csökken. A csökkenés után is jelentős összegű eredménytartaléka marad a társaságnak. A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. A törzstőke-leszállítás után a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft lesz. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőkén felüli vagyont is. Az Szt. szerint a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni. Keletkezik-e a kft. két magánszemély tulajdonosának a törzstőke leszállítása miatt adófizetési kötelezettsége amiatt, hogy az eredménytartalékot is arányosan ki kell vonni? A magánszemélyek nem kívánnak jelenleg pénzt kivenni a társaságból. A saját üzletrész bevonása törzstőke-leszállítással nem minősül tőkekivonásnak, a magánszemély tulajdonosok adófizetési kötelezettsége fel sem merül?
Részlet a válaszból: […]csökkenteni, természetesen a törzstőke-leszállítás általános szabályainak alkalmazásával.A saját üzletrész megszerzésének számviteli feltételeit az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése részletezi. Feltételezve, hogy a saját tőke elemei könyvelésével kapcsolatos előírások szerint jártak el, a kérdésben megadott adatok alapján a visszavásárlás feltételei teljesültek. A taggyűlés saját üzletrész bevonására vonatkozó határozata alapján a cégbíróság a cégjegyzékben rögzíti a törzstőke leszállítását. Az erről szóló határozat birtokában vezethető ki a könyvekből a visszavásárolt üzletrész, az Szt. 35. §-a (10) bekezdésének előírása szerint:- az üzletrész névértékének (a kérdés szerint: 9 millió forint) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6919
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Üzletrész értékesítéskor a társasági adó
Kérdés: Üzletrész értékesítése esetén, amikor a vevő cég, és részletre veszi meg az üzletrészt, az eladáskor a tulajdonjog átszáll a vevőre. Az eladó az eladás évében az ellenértéket nem kapta meg. Ettől függetlenül az eladás évében a teljes árfolyamnyereségre meg kell fizetnie a társasági adót? Vagy lehetősége van halasztásra?
Részlet a válaszból: […]üzletrészhez kapcsolódó jogokat törvényesen gyakorolhatja. (A kérdés szerint az üzletrész eladásakor a teljes tulajdonjog átszállt a vevőre.) Természetesen az üzletrész értékesítésével egyidejűleg az üzletrész könyv szerinti értékét is el kell számolni a pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő tételként (a 2016. évi előírások szerint), és a különbözet lesz az árfolyamnyereség, amely része lesz az adózás előtti eredménynek.A Tao-tv. 7., 8. §-a nem tartalmaz olyan szabályt, amely lehetőséget adna az üzletrész-értékesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6916
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés