Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

75 találat a megadott üzletrész tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszból: […]adja át a kft. (T 87591 - K373), akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles bevételhez jut az üzletrészek szokásos piaci értéke összegében (az adott esetben legalább 36 millió forint összegben). A (2) bekezdés szerint viszont nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték (az üzletrész értékpapírnak minősül), ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosként szerezte. Ez esetben nem változik a magánszemélynél az üzletrészek szerzési értéke (marad az eredeti, alapításkori szerzési érték!). A magánszemélynél adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az egyszemélyes kft. üzletrészét részben értékesíti, az eladási ár és az eredeti szerzési értékként kimutatott érték névértékkel arányos részének a különbözete lesz a magánszemély adóköteles bevétele.Ha a magánszemély a visszavásárolt üzletrészeket megvásárolja, akkor a megvásárolt üzletrészek szokásos piaci értékének a vételárat meghaladó része lesz az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint a magánszemély adóköteles bevétele. Véleményünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8640

2. találat: Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 - K384, 36 millió forint, T 413 - K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 - K 373)?
Részlet a válaszból: […]alapulnak. Ahhoz, hogy a kérdés szerinti jogügylet szabályos legyen, ezen követelménynek teljesülnie kell.Ha a társaság egyetlen tagja úgy dönt, hogy a visszavásárolt üzletrészeket a kft. térítésmentesen adja át az egyetlen tulajdonos tagnak, akkor a társasági szerződést alapító okirattá kell átalakítani, az új alapító okirat cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:-az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 - K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell [Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja];-a lekötött tartalék feloldása: T 414 - K 413, 36 millió forint.Megjegyzés: a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadásával az egyetlen tag üzletrészének névértéke 600 ezer forinttal emelkedik, de a térítés nélküli átadás/átvétel következtében az üzletrészek szerzési értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8638

3. találat: Új tag adófizetési kötelezettsége

Kérdés: 3 millió forint törzstőkéjű kft.-be tőkebevonással 1 millió forint törzsbetét megfizetésével új tag érkezik. A társasági szerződés szerint az új tag üzletrésze főszabály szerinti, a törzsbetétek arányának megfelelően 25 százalék lesz. Keletkezik-e az új tag számára adófizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját tőkéje 20 millió forint?
Részlet a válaszból: […]szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét [Szja-tv. 77/A. § (1) bekezdés]. Ugyanakkor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha azt a magánszemély társas vállalkozás tagjaként, üzletrész tulajdonosaként szerezte [Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés b) pont]. Így álláspontunk szerint 1 millió forint törzsbetét megfizetésével az új tag számára nem keletkezik adófizetési kötelezettség amiatt, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8604
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Örökölt üzletrész megvásárlása, bevonása

Kérdés: Cégünk 2021-től a kiva hatálya alá tartozik. Magánszemély tulajdonostól egyenes ágon örökölt üzletrészét a cég megvásárolja, majd bevonja. (Névérték 3 M Ft, piaci érték hagyatéki leltár szerint 200 M Ft, visszavásárlási érték 70 M Ft.) A visszavásárlás-bevonás következtében növekszik a cég kivaalapja? [Kiva-tv. 20. § (3) bekezdés a) pontja]. A visszavásárlás-bevonás következtében a magánszemély tulajdonosoknak keletkezik adó- és járuléktöbblet-kötelezettsége? A visszavásárlás-bevonás következtében az üzletrész megszűnik, már nem lehet újra értékesíteni? Ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, ez az állapot 25 évig is fenntartható, ha a társasági szerződésben ezt rögzítjük, ez az állapot jelent-e bármilyen előnyt a bevonáshoz képest adózási szempontból a cégnek? Amennyiben a visszavásárlást követően a cég magánszemélynek elidegeníti a visszavásárolt üzletrészt, keletkezik-e többletköltsége (adó), ha az üzletrész eladási értéke megegyezik a szerzési értékkel?
Részlet a válaszból: […]semmis.A válasznál csak a jogszerűen végrehajtott visszavásárlás feltételei teljesüléséből lehet kiindulni.A kérdésben idézőjelben a Számviteli Levelek 341. számában megjelent 6919. kérdésre adott választ idézi. Mivel a jogszabályi háttér 2016-tól érdemileg nem változott, az állítás jelenleg is igaz! Hozzá kell azonban tenni, hogy az üzletrész bevonásakor a névértéket meghaladó visszavásárlási érték (67 millió forint) az eredménytartalékot csökkenti, ezen keresztül az akkori tulajdonosokat megillető eredménytartalék kevesebb lehet (csökkenhet az osztalék összege).A visszavásárolt üzletrész bevonása a saját tőke csökkenésével jár, ebből következően a Kiva-tv. 20. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a saját tőke csökkenését az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni (a bevonás a jegyzett tőke leszállításával jár).A visszavásárolt üzletrész bevonása következtében a magánszemély tulajdonosoknak nem keletkezik adó- és járulékfizetési többletkötelezettsége.A visszavásárolt üzletrész bevonása következtében az üzletrész megszűnik, a nem létező üzletrészt nem lehet értékesíteni.A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "a társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". Ezen előírás kizárja, ha a visszavásárlást nem követi bevonás/elidegenítés/térítésmentes átadás, hogy ez az állapot egy évnél hosszabb ideig fenntartható legyen (még akkor sem lehet, ha ezt a társasági szerződésben - törvényellenesen - rögzítik). Mivel kizárt a visszavásárolt üzletrészek egy évet meghaladó ideig történő tartása, ez a cégnek adózási szempontból sem előnyt, sem hátrányt nem jelent.Ha a visszavásárlást követően a kft. a saját üzletrészt magánszemélynek értékesíti, és az üzletrész eladási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8585

5. találat: Az örökös üzletrészét a kft. veszi meg

Kérdés: A kft. tulajdonosa meghalt. Örököse nem akar tulajdonos lenni. A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a meghalt tulajdonos üzletrésze 1,2 millió Ft volt. Az örökös 3,9 millió forintot szeretne érte, 2020. 12. 31-én megkapja. Ez a cégbíróságon jegyzőkönyvvel szabályosan átfut, az üzletrészt a kft. veszi meg (bankból egyenlíti ki). Szeretném könyvelési tételekkel is megérteni, hogyan fog 12. 31-én kinézni a főkönyv.
Részlet a válaszból: […]üzletrész megszerzése (visszavásárlása), azt megelőzően az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleget kellett (volna) készíteni annak dokumentálására, hogy-a közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék összege-fedezetet nyújt úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (megszerzés) értékével csökkentett saját tőke-nem csökken a jegyzett tőke összege alá.Ha a kft. 2020-ban nem fizetett osztalékelőleget, egyéb címen nem kötött le tartalékot, nincs értékelési tartaléka, akkor a közbenső mérleg szerinti adózott eredménnyel módosított eredménytartaléknak legalább 3,9 millió forintnak kellett lennie. Ha nem volt ennyi eredménytartaléka, akkor az üzletrész megszerzése törvényellenes volt.Ha az eredménytartalék legalább annyi volt, mint az előző bekezdés szerinti, akkor-a saját üzletrész megszerzésének könyvelése: T373 - K 384, 3900 E Ft;-az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8552
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Üzletrész értékesítése névértéken

Kérdés: Ügyfelünknél felmerült, hogy a "családi" (férj-feleség tulajdonosok) kft. 50%-os tulajdoni részét annak tulajdonosa értékesítené (nagykorú) gyermekének. A kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 22.570 E Ft. Az üzletrész 1500 E Ft-ért kerülne eladásra. Kérem a segítségüket az üzletrész adásvételét illető adójogi megítélésében és az alább leírt, valószínűleg helytelen értelmezés tisztázásában! Az ügylet megítélésében a 320. szám 6563. kérdésre és a 209. szám 4369. kérdésre adott válaszokat vélem irányadónak. Ha a 6563. kérdésre adott választ tartom helyesnek, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az üzletrész eladási értéke megegyezik annak szerzési értékével. A vevő részéről sem keletkezik adófizetési kötelezettség, mert az ő esetében az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Ha a 4369. kérdésre adott választ tekintem mérvadónak, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ám a vevő részéről adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése szerint bevételt szerez, amely az Szja-tv. 28. §-a (14) bekezdése szerint adóköteles.
Részlet a válaszból: […]a jövedelem keletkezésének időpontjában kell megállapítani és megfizetni.Az 50%-os tulajdoni részét (üzletrészét) értékesítő egyik szülőnek sem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladás ára megegyezik az üzletrész szerzési értékével, feltételezve, hogy azt az értékesítő szülő korábban a kft. rendelkezésére bocsátotta.Az 50%-os tulajdoni hányadot jelentő üzletrészt megvevő családtag (gyermek) esetében az Szja-tv. 77/A. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. A (2) bekezdés h) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét eléri. Az adott esetben az értékesítésre kerülő üzletrész névértéke [1500 E Ft] azonos az üzletrész eladási/vételi árával, amelyet adásvételi szerződés támaszt alá.Az üzletrészt vevő gyermeknél akkor keletkezik jövedelem, ha az üzletrészét a névértékénél magasabb értéken[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8509
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Üzletrészvásárlás vevőnél, megvásárolt kft.-nél

Kérdés: Cégünk (Zrt.) üzletrész-adásvételi szerződést kötött kettő magánszeméllyel (Eladók), akik 50-50%-os arányban rendelkeztek üzletrésszel a Kft.-ben. A Zrt. mint Vevő és az Eladók adásvételi szerződése szerint az Eladók eladják, a Vevő pedig összesen 70.000 E Ft-ért megvásárolja az Eladók tulajdonában lévő 100% mértékű üzletrészeket. Az üzletrészek vételárát könyvvizsgáló által készített cégértékelés, ingatlanértékelési szakvélemény, közbenső mérleg, készlet és vagyonleltár alapján állapították meg. A Zrt. az üzletrészek vételárát a személyi jövedelemadóval kapcsolatos előírások betartásával az Eladók által megadott bankszámlára átutalta. Közbenső mérleg adatai: befektetett eszközök 16.000 E Ft, forgóeszközök 37.000 E Ft, saját tőke 43.450 E Ft, kötelezettségek 9550 E Ft. AZrt. üzemelteti a kft.-t különálló egységként. A Zrt. 100%-os tulajdonosa a Kft.-nek. Az ügyvezetés a Zrt.-ben és a Kft.-ben ugyanaz a személy. Számviteli szabályok értelmében hogyan kezelendő a fentiekben leírt adásvételi szerződés a Zrt. vonatkozásában, illetve a Kft.-nél? (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, üzletágvásárlás.)
Részlet a válaszból: […]következően a Kft. a Zrt. leányvállalata lett.) Ennek számviteli szempontból akkor van jelentősége, ha az anyavállalatnak az Szt. előírásai szerint összevont (konszolidált) beszámolót kell készítenie.A Kft. közölt adatai alapján a Zrt. a Kft. saját tőkéjét meghaladó összegű vételárat fizetett az üzletrészek megszerzéséért. Ennek is a konszolidációhoz kapcsolódóan lesz jelentősége, illetve akkor, ha a Kft. saját tőkéje az elkövetkező években jelentősen nem nő. (A Zrt.-nél esetleg a befektetett eszközök között kimutatott üzletrész vételárához kapcsolódóan értékvesztést kell elszámolnia.)Mivel a Kft. a Zrt. leányvállalata, az üzletrészt a tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételnél kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8493
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]azt nem a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni. A kettős könyvvitelt vezető kft.-nél az eredmény meghatározása tehát az üzletrészeladás cégbírósági bejegyzéséhez kapcsolódik, és azt nem befolyásolja az a tény, hogy az ellenértéket részletekben fizeti meg a vevő (az sem, hogy a részletek megfizetése más gazdasági események megvalósulásához kötött). Az üzletrész-értékesítés bizonylata a Ptk. előírásainak megfelelő adásvételi (üzletrész-átruházási) szerződés, amelynek tartalmaznia kell az üzletrész ellenértékét, függetlenül attól, hogy azt a vevő részletekben fizeti meg.A harmadik kft.-ben lévő üzletrészt a kft. 2020-ban értékesítette. Így az üzletrész ellenértékének és könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8457
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Részletre történő üzletrész vásárlása

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?
Részlet a válaszból: […]ellenértéke az üzletrész átruházási szerződés szerint meghatározott értéke, amely értéket (piaci értéket) a szerződés aláírásakor, legkésőbb a tulajdonjog cégbírósági bejegyzésekor a 478. Részesedésekkel, értékpapírokkal szembeni kötelezettségként könyvelni kell (T 171-173 - K 478). A vételár részbeni kiegyenlítésekor: T 478 - K 384. A 478. számla, mint tartós kötelezettség, mutatja a vételárból még ki nem fizetett, át nem utalt összeget.A lényeg tehát az, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között a teljes vételárat kell kimutatni, a vételárból a később megfizetendő összeget pedig az eladóval szembeni kötelezettségként kell szerepeltetni. Így a jövőbeni kötelezettségre sem céltartalékot, sem lekötött tartalékot nem kell képezni.A befektetett pénzügyi eszközök között tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8239
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Apa üzletrészt ajándékoz a fiának

Kérdés: Ha egy apa a fia részére ajándékoz üzletrészt, kell-e az apának személyi jövedelemadót vagy más adóelemet fizetnie az ajándékozott üzletrész értéke után? Megvalósul-e a vállalkozásból kivont jövedelem esete, ha az apa nem jut jövedelemhez?
Részlet a válaszból: […]sem?!Ha a tag (az apa) eladná az üzletrészét, nyilvánvalóan azt piaci értéken tenné, és akkor a piaci értékét és a szerzéskori érték közötti különbözet (jövedelem) alapján terhelné az apát a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó.Ha ajándékozásra kerül sor, akkor is van az elajándékozott üzletrésznek piaci értéke, és volt szerzési értéke. Ez esetben az elajándékozott üzletrész értékét azonban nem a vevő (a megajándékozott) fogja meghatározni, hanem a számviteli törvény tőkekivonással történő tőkeleszállítás szabályai írják elő. A törvény szerint meghatározott érték és a szerzési érték különbözetét (ha az nyereség) tekinti az Szja-tv. 68. §-a vállalkozásból kivont jövedelemnek, amely jövedelmet személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terhel.Látszólag valóban nincs vállalkozásból kivont jövedelem, mivel azt a kft. ténylegesen nem fizeti ki, nincs a kft.-nél a saját tőkében, annak összetételében változás. (A tulajdonos tagokban történik változás, az átruházó tagsági viszonya megszűnik,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8170
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést