Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység napjainak a száma

Kérdés: Az ideiglenes iparűzési adó, a Htv. 37. §-ának (2a) bekezdése szerint a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenységek naptári napjain alapul. Ha a munka jellege miatt például első negyedévben kötünk szerződést a munkavégzésre, de az két időszakot fed le, például januárt és márciust, februárban a cég más városban dolgozik. Az önkormányzat szerint az egész negyedév napjait kell számolni. Véleményünk szerint csak január és március naptári napjait kell figyelembe venni, a megszakítás törvényi előírásai szerint. Esetünkben alapozási és tetőszerkezeti munkavégzések folynak, eközben nekünk nem kellett munkát végezni. Az önkormányzat másik ötlete, hogy a szerződést kell megbontani részleteire, csak akkor lehet a megszakítást figyelembe venni. Ez a megközelítés életszerűtlen, és nem is találtam rá jogszabályi előírást. Kérem az önök véleményét!
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében a Htv. 37. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti tevékenységvégzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Üzletszerűen végzett hitelnyújtás

Kérdés: Milyen elhatárolási szempontjai vannak az engedélyhez kötött hitel- és kölcsönnyújtásnak és az Szt. szerinti pénzkölcsönzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...meg annak fennállása. (Ha például egy vállalkozás lakóépületek eladási céllal való építésére alakul, már az építőipari tevékenység megkezdésekor, a telek megvásárlásakor adóalanynak minősül, hisz arra jött létre, hogy bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék: