Hitelszerződés felmondása

Kérdés:

A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:382. §-a szerint az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja, a hitelező a törvényben rögzített feltételek mellett mondhatja fel. A kérdés nem utal arra, hogy mi indokolta a hitelszerződés felmondását, illetve azt az adós vagy a hitelező mondta fel. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...költségekkel, díjakkal az Szja-tv. 16-23. §-aiban foglaltak figyelembevételével.] Tehát nem tagi hitelben kell gondolkodni, a hitelnyújtást megelőző időponttal már tagikölcsön-szerződés nem köthető, és egyébként sincs olyan személy, akivel ezt utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Napi kiadások a pénztárgépben

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok. A TEÁOR '08 a zálogházi tevékenységet azonban nem ide, hanem a 64.92 Egyéb hitelnyújtás alá sorolja. Ebből következően zálogházi tevékenység folytatása esetén nem kötelező a nyugtaadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Záloghitel közvetítése

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja alapjánmentes az adó alól a pénzkölcsön nyújtása és közvetítése, a hitelnyújtáshozkapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése.Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésekre igyekszünk válaszolni, a konstrukciójogszerűségéről nem nyilatkozunk.A kérdés szerint két magánszemély, a magánszemélyekingatlanára bejegyzett jelzálogjog fedezete mellett hitelt vett fel, amelyetazonban a bank nem a magánszemélyeknek fizetett ki, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kérdező cégnek.Az SZJ 65.2 pontja szerinti szolgáltatás egyéb pénzügyiközvetítés. Ide van sorolva a pénzügyi lízing, az egyéb hitelnyújtás és amáshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés. Az első kettő nem szorulkülönösebb magyarázatra. A harmadik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Ügyfél nevére szóló csekkek befizetése

Kérdés: A könyvelőcég megbízója ügyintézői tevékenységet is végez ügyfelei részére. Például az ügyfelek nevére szóló csekket befizeti, és a befizetett csekk ellenértékét, valamint egy adminisztrációs díjat kiszámláz az ügyfele felé. Hogyan kell ezt könyvelni a cég megbízójánál? Mindkét összegre fel kell számítani az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...cég megbízója valójában olyan tevékenységet végez, amelyre- valószínűleg – nincsen engedélye. A mások helyett történő fizetéshitelnyújtásnak minősül, mivel az ügyfelek helyett saját pénzeszközeiből fizetibe a csekkeken szereplő összeget. A cég megbízója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolások és ezen keresztül az adóalap, továbbá az áfa alapbizonylata jellemzően a számla. Számlát viszont a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani, akkor, amikor a szerződés szerinti teljesítés, az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Külföldi hitel árfolyamveszteségének elszámolása

Kérdés: A külföldi tulajdonosok a kft.-nek 1996-ban hitelt nyújtottak, amelynek összegét valutában fizették be. A pénzügyileg nem realizált árfolyamveszteséget (amely a mérlegforduló napján keletkezett) kell-e könyvelni? Ha igen, ezt időbeli elhatárolásként kell-e számba venni, és kell-e céltartalékot képezni rá?
Részlet a válaszából: […] ...érintettek között véleményeltérés van, és ezért tették fel ezt a – viszonylag egyszerűen megválaszolható – kérdést.A külföldiek hitelnyújtásakor – 1996-ban – a régi Szt. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a kapott valuta forintértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...sem, mivel hiányoznak a kölcsönre jellemző kritériumok (kamat, visszafizetés időpontja stb.), továbbá a vállalkozások közötti hitelnyújtás jogszabályi feltételei.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből az következik, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
1
2