Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] ...összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.A tulajdoni részesedést jelentő befektetés (üzletrész) értékesítésekor:– az eladási ár (itt a névérték) elszámolása: T 366 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Tulajdoni hányad változása

Kérdés: A bt. 2003. decemberében úgy módosította társasági szerződését, hogy az eddigi 50-50 százalékos beltag-kültag arányt a kültag vagyoni betétje emelésével megváltoztatták 10-90 százalékra. A 2003. évi mérlegben az eredménytartalék 8 millió Ft, az előírt, de még ki nem fizetett osztalék 3 millió Ft. Ha 2004-ben osztalékot akarnak felvenni a tulajdonosok, melyik arány alapján kell azt megállapítani, a 20%-kal adózó résznél milyen saját tőkével kell számolni? Ha a beltag kilép, milyen arányban kell vele elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a betéti társaságokra vonatkozó előírásaiból kella válasznál kiindulni. A Gt. 89. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a tagok gyűlése(a taggyűlés) határoz a társaság – üzletvezetés körébe nem tartozó – mindazonügyében, amelyet törvény vagy a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke: