Nem számlázott szállítások kimutatása

Kérdés: A termék beszerzése az üzleti év utolsó napjáig megtörtént, a szállító azonban a számlát még nem küldte meg. Hogyan, kivel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a nem számlázott szállításokat a termék vevőjénél?
Részlet a válaszából: […] függetlenül attól, hogy a mérlegkészítés időpontja előtt nem áll rendelkezésre olyan számla, amelyet a termékértékesítő állított ki, de amelynek összegszerűségét a felek a vonatkozó szerződésben (megállapodásban) foglaltak szerint elfogadták volna. A nem számlázott tételek összegét a törvény szerint a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ) alapján kell megállapítani.Az adott termék beszerzése számlájának beérkezésekor természetesen a számlán lévő adatokat könyvelni kell, egyidejűleg a nem számlázottként könyvelt tételeket pedig sztornírozni. Amennyiben a számla könyvelésekor kiderül, hogy a nem számlázott tételként beállított összeg eltér a ténylegesen számlázott összegtől, akkor a különbözetként megállapított összeggel a beszerzési értéket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt személygépkocsi le nem vonható áfája

Kérdés:

A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzett be személygépkocsit. Az előleg előzetesen felszámított áfájának 50%-át levonásba helyeztük. A le nem vonható 50% áfa a bekerülési érték része lesz, vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni?

Részlet a válaszából: […] hányada." Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése – a módosítás előtt – az Áfa-tv. szerint ellenérték arányában megosztott elő­zetesen felszámított áfa le nem vonható hányadáról rendelkezett, mint ami nem lehet a bekerülési érték része. Ezen előírást többen félreértelmezték. Az Áfa-tv. előírása szerint azonban nemcsak az ellenérték arányában lehet megosztani az előzetesen felszámított áfa levonható és le nem vonható hányadát (nemcsak az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti módszer szerint), de a törvény konkrét előírása alapján is, mint az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése esetében. Tekintettel arra, hogy az Szt. 47. §-a (1) bekezdésének előírása alapján a beszerzési érték vonatkozásában a közvetlen hozzárendelhetőség elsődleges[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés:

A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó – Szja-tv. 5–6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához – két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5–6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?

Részlet a válaszából: […] kimutatni. A forintban kimutatott kötelezettséget viszont forintban indokolt kifizetni. A leírtakból következik, jogszabállyal nincs alátámasztva az a gyakorlat, mely szerint a forintban jóváhagyott (kötelezettségként előírt) osztalékot euróban fizetik ki. A jogellenes gyakorlatot igyekeztünk kevésbé jogellenessé szelídíteni azzal, hogy a fizetendő osztalékot euróban úgy kell megállapítani, hogy a nettó (az osztalékadókkal csökkentett) osztalék forintban meghatározott összegét el kell osztani a számlavezető bank euróeladási árfolyamával, azaz annyi euró fizethető, amennyit a forintban kimutatott nettó osztalékért az osztalékra jogosult venni tudna a számlavezető banknál. Erről szól a Számviteli Levelek 448. számában a 8583. kérdésre adott válasz, és abban a kérdésben hivatkozott rész is. Itt azonban meg kell jegyezni, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a alapján pénzügyi szolgáltatás a valutával, devizával saját számlára történő tevékenység. A hivatkozott törvény 7. §-a szerint viszont pénzügyi szolgáltatást kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Így a vállalkozási tevékenységet végző – pénzügyi intézménynek nem minősülő – társaságnál az osztaléknak euróban – az általunk javasolt módon – történő kifizetése sem tekinthető teljesen jogszerűnek. A kérdésben a kérdező még hivatkozik a 9061. kérdésre adott válaszra is (a helyes hivatkozás nem 9061., hanem 9064.). A hivatkozott válaszhoz kapcsolódóan megjegyezzük, nem szerencsés, ha másfél hasábnyi válaszból kiemelünk 7,5 sort, és nem szólunk az előtte-utána leírtakról. Előtte: "A forintban jóváhagyott osztalékot nem lehet euróra átváltani. A tulajdonosoknak forintban járó osztalékot lehet euróban kifizetni, annyi euróval, amennyi eurót a forintban fizetendő összegért a kifizetéskor venni lehet[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Elengedett pótdíj könyvelése

Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?
Részlet a válaszából: […] esetben viszont a számla kiállítója a kiállított számlát nem könyvelhette. Ha könyvelte (a kérdésből az derül ki, hogy könyvelte!), akkor azt sztorníroznia kellett teljes összegében, sztornószámla kiállításával (a sztornírozás természetesen az áfa bevallására is vonatkozik).Az előbbiekből következik, hogy a számlát a pótdíjakról az ügyféllel történt megegyezést követően kell kiállítani, az ügyfél által elfogadott összegben (amely nyilvánvalóan kevesebb, mint amennyi az el nem fogadott számlában volt, a különbözet nem tekinthető, nem minősíthető engedménynek).A leírtak alapján nincs pótdíjelengedés, nem kell egyszerűbb technika, csak a törvényi előírások betartásával kell (kellett volna) eljárni. A törvényellenes könyvelést kell korrigálni:– a szabálytalan könyvelést sztornószámla kibocsátásával törölni (a bevallott áfát is);– a megegyezés szerinti összegről pedig – áfát is tartalmazó – számlát kiállítani és könyvelni.Ha a pótdíjakról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] mint a bázisév adózott eredménye osztva az árbevétellel. Mi a helyzet akkor, ha negatív az eredmény? Illetve az eszköz-forrás értékelési szabályzatban rögzíthetjük azt is, hogy a tárgy­évet megelőző kettő (három) év átlagával számolunk haszonkulcsot?Egyet lehet érteni azzal, hogy csak múltbeli adatokból lehet – év közben is használható – haszonkulcsot számolni, de nem a bázisév adózott eredménye alapján. A kérdésben leírt módszer nemcsak azért nem jó, mert nem tudja kezelni a negatív adózott eredményt, de azért sem, mert a kalkulált haszon számviteli tartalmát (fel nem osztott költségek, amelyek nem tartoznak a közvetlen önköltségbe és az adózatlan nyereség) meg sem közelíti.A kalkulált haszon bázisévi nagysága megállapításának egyszerűsített, közelítő meghatározása lehet a következő:Az 1. pontban javasolt termékcsoportok, illetve szolgáltatások csoportonként könyvelt és kötelezően kimutatandó, törvény szerinti– anyagköltség és a termelőmunkában foglalkoztatottak bérköltsége és annak járulékai együttes összege a cég szintjén a bázisév közvetlen önköltségének tekinthető;– ha a közvetlen önköltségnek tekinthető összeget a bázisév áfa nélküli árbevételéből levonva kapjuk meg a cég szintjén a bázisév kalkulált hasznának a bruttó összegét;– ha a bázisév kalkulált haszna bruttó összegét elosztva a bázisév áfa nélküli árbevételével kapjuk meg a termékcsoportonkénti, illetve szolgáltatáskénti kalkulált haszonkulcsot.3. A leltárban szereplő termékhez a szerződésekből, számlázási árakból vett eladási nettó egységárat rendelünk, és az így kapott szorzatok értékéből vonjuk le a fenti módszerrel számított haszonkulcsösszegeket, és a különbség adja az önköltségértéket, saját termelésű készleteknél.A leírt módszer alapvetően jó, a haszonkulcs megállapítása kivételével, továbbá nem a haszonkulcsösszegeket kell számításba venni, hanem a kalkulálthaszon-összegeket. A haszonkulcsot (haszonkulcsokat) a 2. pontban leírtak figyelembevételével indokolt meghatározni a bázisadatok alapján. Ha a termék-előállítás összetételében jelentős változás várható, illetve következett be, akkor a leltár megállapításakor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] tulajdonosok döntésének időpontjában a lakások egy részének megépítése még el sem kezdődött, míg másik része pedig már csaknem készen van. Feltételezhető, hogy a társasház nem egyszintes lesz. A hasznos alapterület arányában történő felosztással a fogadószint már ténylegesen felmerült költségeit olyan lakásra is terhelnék, amelynek az építése még el sem kezdődött. További gond lehet az is, hogy a kivitelezést végző cég (ez lehet a kérdező társaság is) nem tudja (nem akarja) külön-külön számlázni az eladásra, illetve bérbeadásra kerülő lakások építésének közvetlen költségeit (nem szólva azokról a költségekről, például a közös fal, a födém, a tető stb., amelyek mind a két lakáscsoportot érinthetik, de elválaszthatatlan módon merülnek fel). Természetesen, az sem biztos, hogy a mostani tervezett lakásmegosztás a társasházépítés befejezésekor is igaz lesz, azaz addig sem és akkor sem fog változni.A leírtakból következik, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően a társasházépítés felmerült költségei semmilyen formában nem oszthatók meg. Ezért a megkezdett elszámolási módot (saját termelésű készletkénti kimutatást) kell folytatni mindaddig, amíg a társasház építése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] között (ha a bérmunkához felhasznált vásárolt anyagokat a bérmunkát végző biztosítja, akkor azok beszerzési költségeinek a fedezetét a bérmunkadíjban kell felszámítani), a bérmunkadíj elszámolásával az elkészült, saját előállítású termék közvetlen önköltségen készletre veendő.b) A bérmunkába adó nem végzett olyan munkaműveletet, amely a vásárolt anyag megváltoztatását jelentené vagy új termék előállítása érdekében elvégzett munkaműveletnek minősülne, akkor– a bérmunkát végzőnek átadott – saját előállítású terméknek nem minősülő – vásárolt anyagot idegen helyen tárolt készletként kell a bérmunkába adónak kimutatnia (feltételezve, hogy azt a bérmunkát végző felé nem számlázza);– a bérmunka elvégzése utáni visszavételkor a bérmunkába adó az átadott és felhasznált vásárolt anyagot a termelés költségei között anyagköltségként, a bérmunkadíjat igénybe vett szolgáltatások költségeként mutatja ki (számolja el);– a termék-előállítás további költségei már a bérbeadónál merülnek fel, amelyeket a termelés közvetlen költségei között kell kimutatni, az így előállított termék is saját termelésű készlet lesz;– ha a bérmunkába adó a bérmunka elvégzése után további munkaműveleteket nem végez a bérmunkában előállított terméken, akkor a visszavett terméket a vásárolt anyagok között kell nyilvántartásba venni, és ezért a termék értékesítésekor a bérmunkadíjjal növelt, felhasznált vásárolt anyagértéket az eladott áruk beszerzési értékeként kell kimutatni.c) Az a) pontban leírtakkal azonos – értelemszerűen – az elszámolás akkor is, ha a bérmunkába adó a bérmunkából történő visszavétel után további munkaműveleteket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] tevékenység érdekében merültek fel, vagy sem (a társaságiadó-alapot nem módosítja vagy növeli).Az áfabevallásba kerülő adatok alapbizonylata a számla. A kérdés szerinti számla esetében vannak olyan tételek (az étel-italon kívül a taxi, a parkolás stb.), amelyekre a fizetendő áfát fel kell számítani, de nem vonható le, vagy csak 50%-ban vonható le (autóbérlés). Így a fizetendő áfa és a levonható áfa akár lényegesen is eltérhet egymástól. Ha az áfa teljes összegében nem vonható le, akkor annak összegét az adott szolgáltatás költségeként kell figyelembe venni. Ha az áfa csak részben nem vonható le, akkor az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni.A fizetendő áfa, illetve a levonható áfa összegszerű meghatározása szorosan kapcsolódik az EU-s partnertől bejött számlához (a fizetendő áfa alapját a számla dokumentálja). De az egyes tételek könyvelési tételei­nek is az alapja a részletes számla, amely alapján megállapítható, hogy az adott tételt le nem vonható áfával kell könyvelni, illetve az áfát külön kell felszámítani, mert az levonható, vagy csak részben vonható le.A kérdésben felsorolt költségek (a fentiek szerint áfával vagy áfa nélkül) jellemzően az igénybe vett szolgáltatás költségei között könyvelendők, feltételezve, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Kivétel a felsoroltak közül az étel-ital költség.Étel-ital fogyasztása történhet– hivatali, üzleti utaláshoz kapcsolódóan;– reprezentáció és üzletiajándék-juttatás keretében;– ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen.A kérdés szerinti esetben az első[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] jogosult a személygépkocsit garantáltan meg tudja venni, illetve a személygépkocsi tulajdonosa (jelen esetben a lízingbe adó cég) csak a jogosultnak adja el a szerződésben rögzített áron.Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsi a lízingbe vevő könyveiben van, a lízingszerződés lejártakor maradványértéken. Főszabály szerint értékesíteni azt csak a lízingbe adó tudja maradványértéken, de az értékesítéshez a lízingbe adónak a lízingelt személygépkocsit a maradványértékről kiállított helyesbítő számla kibocsátásával vissza kell vennie, és ezt követően értékesítenie a lízingbe vevő által kijelölt 3. személynek. A 3. személynek a vételkor nem keletkezik jövedelme. Jövedelme akkor lesz a magánszemélynek, ha a maradványértéken megvásárolt személygépkocsit annak a piaci értékén értékesíti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] köztük a kérdező társaság is) például a 2022. évi beszámoló elfogadásakor döntött az osztalékfizetésről. A kérdező társaság saját beszámolója elfogadása előtt megkapta az osztalékfizetésről szóló határozatot, és a neki járó osztalékot rögzítette a könyveiben, az "A" kft.-vel szembeni követelésként: T 368 – K 971.Az "A" kft. a beszámolója elfogadását követően fizetésképtelenné vált, és 2023 októberében már nyilvánvaló volt, hogy osztalékfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, nem fog osztalékot fizetni. Ezt az "A" kft. tulajdonosai tudomásul vették, és úgy döntöttek, hogy elengedik az "A" kft.-vel szembeni – jóváhagyott osztalékból származó – követelésüket. Az általuk elengedett követelés az "A" kft.-nél elengedett kötelezettség, a kötelezettség elengedése pedig az "A" kft.-nél a pénzügyi helyzet javulását eredményezheti.A fentiek figyelembevétele mellett a kérdező társaságnál a 368. főkönyvi számlán kimutatott – járó osztalék miatti – követelés nem minősíthető tartósan adott kölcsönnek, tartós követelésnek, de ugyanakkor pénzügyi művelethez (osztalékfizetéshez) kapcsolódik, így ezen követelés elengedése elszámolható a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként (veszteségeként), de az egyéb ráfordítások között is. Az összemérés,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4