Elektronikusnyugta-koncepció lényege

Kérdés: Több helyen lehetett olvasni, hogy 2025. július 1-jétől már elektronikus nyugtát is lehet adni, illetve e-pénztárgépet lehet használni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem merült fel: Mitől lesz egy nyugta elektronikus nyugta? Az e-pénztárgép mennyiben más, mint a jelenlegi online kasszák? Júliustól megszűnik a papíralapú nyugta? A korábbi pénztárgépeket le kell cserélni? Ha igen, meddig? Vannak már engedélyezett, új e-pénztárgépek, amiket meg lehet vásárolni?
Részlet a válaszából: […] megkötés, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy áttérhetnek az e-pénztárgépre, de ők csak a hardveralapú megoldást használhatják. Felhőalapú e-pénztárgépet tehát csak azok alkalmazhatnak, akik egyébként nem kötelezettek online pénztárgép használatára. Az e-nyugta alapvetően elektronikus formában jön létre, és ilyen formában is létezik, és csak akkor kell papíralapú másolatot adni a vevő részére, ha azt a vevő kifejezetten kéri, vagy jogszabály azt külön előírja [Áfa-tv. 174. § (3) bekezdés]. Egyebekben a vásárló vagy szolgáltatást igénybe vevő egy vevői applikációba tudja menteni a neki kiállított nyugták adatait.Az e-nyugtára, illetve az e-pénztárgépre történtő átállás 2025. július 1-től még nem kötelező, csak lehetőség. Aki eddig online pénztárgépet használt, az további három évig (2028. július 1-ig) használhatja a jelenlegi pénztárgépét, és csak utána kell áttérnie az új megoldásra. Aki pedig kézi nyugtát alkalmazott, az továbbra is teljesítheti ezen a módon a nyugtaadási kötelezettségét. Az e-pénztárgépre való áttérésnek azonban vannak előnyei. Ilyen például, hogy az e-pénztárgépek esetén a jogszabály nem ír elő évenkénti kötelező szervizes felülvizsgálatot, továbbá, hogy a bizonylatmegőrzési kötelezettségtől is lehet mentesülni, mivel a kiállított nyugták adatait a NAV az általa üzemeltetett nyugtatárban 10 évig őrzi. A vevők számára is vannak előnyei az új technológiának, hiszen a vevői alkalmazáson keresztül elektronikusan követhetik[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

E-pénztárgéppel kiállított bizonylat

Kérdés: 2025. július 1-jével hatályba lépett az Áfa-tv. több módosítása, illetve az e-nyugta-rendelet, ami a nyugtákról való adatszolgáltatást is érinti. Igaz, hogy július 1-jétől a nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a NAV felé, ugyanúgy, mint a számlákról?
Részlet a válaszából: […] nyugtaadást érintő több változása 2025. július 1-jén lép hatályba, melyek az e-nyugta bevezetéséhez illeszkedően módosítják a nyugta adattartalmára vonatkozó szabályokat, valamint bevezetik a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát.Az Áfa-tv.-be beiktatásra kerül egy új, 11. számú melléklet, mely az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatokról való adatszolgáltatást írja elő. Az Áfa-tv.-t eredetileg módosító, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 2025. július 1-től a papíralapú (kézi) nyugtákról a papíralapú számlákhoz hasonló adatszolgáltatási kötelezettséget írt volna elő az adóhatóság által biztosított felületen keresztül. 2025. június 19-én azonban kihirdetésre került az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Gyermekgondozási díj adómentességének érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] szerint meghatározott összevont adóalapját a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj kedvezményével csökkenti. A kedvezmény mértéke a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj vagy az örökbefogadói díj összege. Ha a magánszemély egyidejűleg többféle ellátásban is részesül, a kedvezmény mindegyik ellátás után érvényesíthető.A csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat vagy az örökbefogadói díjat folyósító szerv a magánszemélyt megillető ellátást a kedvezmény figyelembevételével fizeti ki.A magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére, így például társadalombiztosítási kifizetőhelyként is működő vállalkozás részére az Szja-tv. rendelkezései szerint nyilatkozatot tehet az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként történő érvényesítéséről.A törvény 3. §-ában foglalt átmeneti rendelkezés szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és örökbefogadói díj tekintetében alkalmazható. Így, ha júniusi ellátást nem június végén, hanem július 1. után fizetik, akkor már érvényesíthető a kedvezmény. Például, ha egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Visszaküldött vagy a vevő által selejtezett termék

Kérdés: A termékértékesítést követően a vevő reklamál, a termék kifogásolása nem a beszerzéskor történik, hanem egy későbbi időpontban, akár hónapokkal később, amikor az a gyártásban felhasználásra kerül. A terméket a vevő igazoltan átveszi. Hogyan kell helyesen bizonylatolni abban az esetben, ha a termék visszaküldésre kerül, és abban az esetben, ha a terméket maga a vevő selejtezi, és erről megsemmisítési jegyzőkönyvet állít ki? Az eredeti számla jóváírását kérelmezi a vevő. A jóváíró számlában hivatkozzunk az eredeti számlára, de a jóváírás teljesítési időpontja minden esetben az eredeti számlával egyező, vagy a fizikális visszaküldés időpontja, illetve a megsemmisítés időpontja is alkalmazható? Kérem a válasz részletes kifejtését jogszabályi hivatkozással!
Részlet a válaszából: […] visszaszállítás, a visszavétel időpontjával helyesbítő, sztornószámlát kell kiállítania, és azzal csökkentenie a vevővel szembeni követelését és a nettó árbevételt. (A helyesbítő számlán természetesen hivatkozni kell az eredeti számlára. Mivel a helyesbítő számla a fizetendő áfát is módosítja, azt is csökkenteni kell.)Az nem természetes, hogy a vevő nem küldi vissza az általa fel nem használt terméket, visszaélésre adhat lehetőséget. A visszaszállítás költségeinek a megtakarítása érdekében – a két fél előzetes, írásban kötött megállapodás alapján – elképzelhető, hogy a vevő visszaküldés helyett selejtez, amelyről selejtezési jegyzőkönyvet vesz fel, és azt küldi meg az eladónak a termék helyett. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet felvenni csak törvényben előírt esetben, és csak akkor lehet, ha a megsemmisítés szó szerint megtörtént. Termékek esetében ez jellemzően nem fordul elő.Ha a vevő a visszaküldés helyett – megállapodásuk alapján – a selejtezést választotta, akkor a selejtezés napja minősülhet a visszavétel időpontjának, amely nappal a helyesbítő, sztornószámlát az eladónak ki kell állítania, és annak alapján a „visszavételt” könyvelnie kell. Tényleges visszavétel esetén a költségekkel szemben a visszavett terméket készletre kell venni, selejtezéséről, esetleg megjavításáról az eladónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Gyermekgondozásidíj-kedvezmény mikortól alkalmazható?

Kérdés: A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény 3. §-a szerint a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátásokra alkalmazható. Ha a GYED-en lévő anya a júniusi ellátást már adómentesen kapja meg, mert júliusban kerül utalásra tb-kifizetőhelytől az ellátás, s addig ő kérte a családi kedvezmény érvényesítését, akkor a házastárs módosított családikedvezmény-nyilatkozatot tehet már június hónapra, vagy csak július hónaptól érvényesítheti a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), örökbefogadói díjban, vagy ezen ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesülő magánszemély összevont adóalapja a CSED, a GYED vagy az örökbefogadói díj kedvezményével.A GYED-et folyósító társadalombiztosítási kifizetőhely a juttatások megállapításakor, kifizetésekor automatikusan figyelembe veszi a kedvezmény, kedvezmények összegét, és erről igazolást ad a magánszemély részére. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményt a magánszemélynek nem kell adóelőleg-nyilatkozatban kérnie, azt a kifizetőhely automatikusan érvényesíti a juttatás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Adómentes-adóköteles tevékenységhez is használt eszközök áfája

Kérdés: Társaságunk tárgyi adómentes és adóköteles tevékenységet is végez. Vannak olyan tárgyi eszközeink, melyeket mindkét tevékenységhez használunk, és vannak olyan eszközeink, melyeket csak a tárgyi adómentes tevékenységhez veszünk igénybe. A társaság vezetése úgy döntött, hogy nem alkalmazunk arányosítást, így azon tárgyi eszközök áfáját sem helyezzük levonásba, melyet nem kizárólag tárgyi mentes tevékenységhez használunk. Mi a helyes eljárás, ha értékesítünk egy olyan eszközt, melyet adóköteles tevékenységhez is használunk, de az áfalevonással nem éltünk a beszerzéskor? Továbbá, hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy olyan tárgyi eszközt értékesítünk, melyet egyértelműen tárgyi mentes tevékenységhez használnunk?
Részlet a válaszából: […] ún. tárgyi mentes tevékenységhez használhatták;– másrészről feltételül szabja, hogy a termék beszerzéséhez nem kapcsolódott áfalevonási jog.A második feltétellel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy az csak akkor valósul meg, ha a beszerzéshez kapcsolódóan az adóalanynak nem volt levonási joga. Tehát, ha volt adólevonási jog, ám azzal nem élt, úgy ez a körülmény nem mentesíti az adófizetési kötelezettség alól. Az első feltétellel kapcsolatosan pedig azt fontos hangsúlyozni, hogy az a) pont csak akkor alkalmazható, ha a terméket kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenység(ek)hez használták, mivel egyéb esetben az adólevonási jog részben megnyílhatott az Áfa-tv. 120. és 123. §-a következtében.Amennyiben olyan tárgyi eszközt értékesítenek, amelyet egyértelműen csak a tárgyi mentes tevékenységhez használtak, úgy az értékesítést nem terheli áfa. Azonban azon tárgyi eszközök értékesítése során, amelyet adóköteles tevékenységhez is használtak, az Áfa-tv. 87. § a) pontja nem alkalmazható. Amennyiben a termékre egyéb adómentességi szabály nem vonatkozik, az értékesítés ellenértékére áfát kötelesek felszámítani. Ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy a részben vagy egészében adólevonási tilalommal vásárolt tárgyi eszköznek az Áfa-tv. 135. §-ában meghatározott időszakon belüli adóköteles értékesítéséhez a törvény e paragrafusa speciális adózási szabályokat társít.Az Áfa-tv. a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó utólagos korrekciójára vonatkozóan olyan speciális szabályokat ír elő, amelyeket az adóalanyok az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kapott és visszafizetett támogatás a tárgyévben

Kérdés: Államháztartáson kívüli szervezet 2025. évben költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi szervezettől költségvetési támogatást kapott, melyet egyéb bevételként könyveltünk. A támogatást igénybe vevő a megkapott támogatásról még a támogatási időszak vége előtt lemondott. A kapott támogatás teljes összege tárgyéven belül visszafizetésre kerül. A tárgyévben egyéb bevételként elszámolt támogatás tárgyéven belül történő visszafizetését egyéb bevétel csökkenéseként vagy egyéb ráfordításként helyes könyvelni? Az Szt. 81. § (2) bekezdésének o) pontja alapján csak az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét kell egyéb ráfordításként elszámolni.
Részlet a válaszából: […] támogatási időszak előtt kapott előlegként kellett kimutatni. (Ez az összemérés számviteli alapelvből is következik.) Ezért az egyéb bevételkénti elszámolást sztornírozni kell, és a kapott előleget kell helyette könyvelni!A leírtakból egyértelműen következik, hogy a kapott támogatás visszafizetését a kapott előlegszámlával[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] változik.A kérdésben említett átutalási mód valójában a Ptk. szerinti tartozásátvállalás szabályai alapján bonyolítható le a következők szerint:Az „A” kft. átvállalja „B” kft. „C” társasággal szembeni tartozását (egy összegben történő átutalással). Ez esetben az átvállalt kötelezettséget egyéb ráfordításként kell könyvelni (T 8644 – K 479, az átutaláskor: T 479 – K 384). A tartozás átvállalását a „B” kft.-nél is könyvelni kell (megszűnik a „C” kft.-vel szembeni tartozása): T 479 – K 9644. A „C” kft.-nél az átutalt pénz megérkezésével megszűnik a „B” kft.-vel szembeni követelése: T 384 – K 368.A tartozásátvállalás könyvelése után fennmaradt „A” kft.-nél a „B” kft.-vel szembeni tartozása (451. számlán), a „B” kft.-nél pedig az „A” kft.-vel szembeni követelése (364. számlán). Ezek a számlák azonban nem valós tartozást, illetve követelést mutatnak. Ezért azokat meg kell szüntetni. A megszüntetés módja az, hogy „B” kft. elengedi „A” kft.-vel szembeni követelését, amelyet a „B” kft. az egyéb ráfordítások között számol el: T 8643 – K 364, az „A” kft. pedig a tartozását egyéb bevételként könyveli: T 451 – K 9643.A tartozásátvállalás, a követeléselengedés eredményhatása:– az „A” kft.-nél: a tartozásátvállalásnál az eredmény csökken, a tartozás elengedése miatt az eredmény nő, a Tao-tv. 18. §-a alapján az adóalapot növelni is és csökkenteni is kell;– a „B” kft.-nél csak a követelés elengedése miatt csökken az eredmény, amelynek összegével az adóalapot növelni kell;– a „C” kft.-nél nincs eredményváltozás, így az adóalapot sem kell módosítani.A kérdés szerinti esetben rossz megoldás lehet az is, ha a „B” kft.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Átalakulás dátuma

Kérdés: Az „A” cégünkbe beolvad a „B” cégünk. A tervezetet beadtuk a cégbíróságra, és a bejegyzés napját augusztus 31-re kérjük. Ebben az esetben a „B” cégünknek augusztus 31. dátummal kell adóbevallásokkal, mérleggel lezárni a 2025. évet? A létrejövő vállalat végleges vagyonmérlegének mi a dátuma, augusztus 31. vagy a szeptember 1.?
Részlet a válaszából: […] az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság (itt a „B” cég) a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával (itt augusztus 31-ével) – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, az átalakulás napját követő 90 napon belül köteles letétbe helyezni és közzétenni, analitikus nyilvántartásait lezárni. Az Art. 52. §-a szerint soron kívüli adóbevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról, a bevallással még le nem fedett időszakról;– a kérdés szerinti „A” társaság augusztus 31-ével nem szűnik meg, ezért a számviteli törvény szerint ezzel a nappal beszámolót nem kell készítenie, a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján kell elkészítenie, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait folyamatosan köteles vezetni, az átvett eszközöket – kötelezettségeket és ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing áfaelszámolása

Kérdés: Áfaalany kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit lízingel. A személygépkocsi hibrid jellegű, elektromosan is használható. A lízing áfatartalmát útnyilvántartás alapján számolnánk el, amely alapján több mint 50%-os a hivatalos használat. Ha tisztán elektromosan használja, nincs benzinfogyasztás, a költség a töltési díjban mutatkozik. Az előző lízingelésnél, ami benzines személygépkocsi volt, költségként a cég a benzinszámlát számolta el. A hibrid személygépkocsi esetén mi a helyes költségelszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] végű pénzügyi lízing nem termékbeszerzés, hanem szolgáltatásnyújtás. Ezért a személygépkocsi beszerzési árának törlesztését kell a lízingbe adónak az áfa felszámításával számláznia, és a számlánkénti le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell elszámolni, bármilyen üzemeltetésű is a személygépkocsi.A személygépkocsi üzemanyag-felhasználásához kapcsolódó le nem vonható áfát az üzemanyag[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.
Kapcsolódó címke:
1
2