86 cikk rendezése:
1. cikk / 86 Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
2. cikk / 86 Könyvvizsgálati díj könyvelése
Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A könyvvizsgálóval kötött szerződés alapján az éves 1200 E Ft+áfa díjat havi 100 E Ft-os számlák alapján számoltuk el, fizettük meg. 2025 májusában könyvvizsgáló-váltásra került sor. Ennek megfelelően az előző könyvvizsgáló 2025-ben 5 havi számlát bocsátott ki, amelynek a könyvelése a 2025. üzleti évre megtörtént. A könyvvizsgálóváltást követően az éves díj változatlan összegben került meghatározásra. Az új könyvvizsgáló szerződése alapján az éves könyvvizsgálati díj 2 összegben lesz esedékes, egyrészt az évközi könyvvizsgálat elvégzéséhez kapcsolódóan (még 2025-ben), majd a beszámoló elfogadását követően. Úgy gondoljuk, hogy a fentiek alapján az új könyvvizsgáló teljes éves díját (egyrészt a kiállított számla, másrészt a meglévő szerződés alapján elhatárolásban) 2025-re kell elszámolnunk. Helyes ez? A fentiek alapján 2025-re összesen 17 havi könyvvizsgálati díj kerül könyvelésre. Mi a helyes teendő?
3. cikk / 86 Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás
Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
4. cikk / 86 Használati jog megszerzése, értékesítése
Kérdés:
Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?
5. cikk / 86 Felügyeleti díj 2025. január 1-től
Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
6. cikk / 86 Bérelt üzlethelyiség kialakításához hozzájárulás számlázása
Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?
7. cikk / 86 Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: Egy kft. kényszertörlési eljárását a cégbíróság 2025. 04. 26-tól elrendelte. A társaság pótolta a 2024. év elejétől be nem nyújtott bevallásait. Kérdéseim a következők:
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
1. Mivel ilyen esetben az áfabevallás következő időszakra átvihető követelést nem tartalmazhat, hogyan kell szerepeltetni ennek összegét a 2025. 01. 01. – 2025. 04. 25. közötti beszámolóban?
2. A kft.-nek vagyona, követelése nincs, ez esetben a cégbíróság törölni fogja a céget.
3. Ha törli, akkor milyen bevallásokat kell még a kényszertörlési eljárás alatt és végén benyújtani, illetve közzétenni?
8. cikk / 86 Ingatlan piaci értékelése
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
9. cikk / 86 Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban
Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
10. cikk / 86 Tárgyi eszköz vagy fogyóeszköz
Kérdés: Társaságunk új profilként szállodai üzemeltetésre és könyvelésre vállalkozott. A szükséges felszerelések, kellékek függvényében szeretnénk tárgyieszköz- és anyagköltség-kategorizálás szempontjából szakvéleményt kérni:
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
Azon túlmenően, hogy a mindenkori számviteli törvény teljesülésével meghatározzuk számviteli politikánkban a kis értékű tárgyi eszközök általunk indokolt értékhatárát, szeretnénk iránymutatást kérni a befektetett eszközök és forgóeszközök típusának számszerűsíthető, megalapozott szétválasztására. A folyamatban lévő beszerzések során tételesen érkeznek a könyvelésre a konyhai, takarítóeszközök és szobaberendezések. (Többek között serpenyők és kések, poharak; szappanadagolók és törölközők, párnák, huzatok, függönyök; összecsukható kerti székek és asztalok, hajszárítók.) Egy televízió vagy mikró esetén nem merül fel kérdés ugyebár a mérlegben tárgyi eszközként való elhelyezésre vonatkozóan, viszont ily csekély értékű, sérülékeny tárgyak, anyagok esetén (például étkészlet, poharak) már elgondolkodunk azon mi is, hogy ezen eszközök sorolhatóak-e az „Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei” fogalmához, így elszámolhatók-e azok felhasználásakor anyagköltségként?
Forgóeszközök kapcsán felmerülő bizonytalanság számunkra még a készletek kezelése. Nyers- és alapanyagként tárgyalhatunk az éttermi felszolgálás során felhasznált alapanyagokról, s a bár esetén kereskedelmi árunak számít például az ásványvíz, szeszes ital. Mi a helyzet azonban a kevert felhasználással, azaz az éttermi részlegen kiszámlázott palackos, üveges üdítőkkel és a bárban receptúra szerint felkínált koktélokhoz felhasznált gyümölcsökkel, kimérős alkohollal? Társaságunk készletkezelő programot kíván alkalmazni, amely független a könyvelői rendszertől, mennyiségi és egységár szerinti kimutatás számításával csökken havi leltár szerint a készletállomány. Milyen útmutatással érdemes ellátni a leltározó személyét, hogy a könyvelésen egyértelműen és valóságot tükrözően kerüljön a készletmozgás kimutatásra?
