Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszából: […] végezték (jelen esetben ez a „B” cég).A kérdésben leírt esetben a tartozásátvállalás valójában ellenérték fejében történt, mivel az „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján a hitelesített energiamegtakarítás jogosultja az „A” cég lett. Ez számvitelileg úgy követhető, hogy a „B” cég az általa nyilvántartásba vett HEM-et „értékesíti” az „A” cég részére, és beszámítják a tartozásátvállalás értékébe.A vásárolt anyag általános szabályai szerint az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesített mennyiséggel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni: T 814 – K 211, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a halasztott bevételként kimutatott értékét – az értékesítéssel arányosan – pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Az előbbiek figyelembevétele mellett a „B” cégnek kell az energiamegtakarítást értékesítenie az „A” cég felé történő számlázással, az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a készletérték csökkenését ki kell vezetni: T 814 – K 211 (itt a hitelesített energiamegtakarítás auditált nyilvántartásba vételi értékét), az időbelileg elhatárolt értéket pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Mivel az energiamegtakarítás „értékesítése” a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a „B” cégnek az „A” céggel szembeni (itt a 311. számlán lévő) követelését össze kell vezetni az „A” cég által átvállalt (kifizetett) tartozás (a 455. számlán kimutatott) összegével: T 455 – K 311, és csak a 455. számlán fennmaradó különbözetet kell – mint átvállalt kötelezettséget – egyéb bevételként könyvelni: T 455 – K 9644, és azt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni: T 9644 – K 4832, az időbeli elhatárolást pedig az energiahatékony beruházással megvalósult eszköz (eszközbővülés) értékcsökkenésével arányos összegben kell megszüntetni: T 4832 – K 9644.Az „A” cégnél a „C” cég „B” cég nevére szóló számlája kiegyenlítésekor, ha a tartozásátvállalás ellenérték fejében történik, a számla ellenértékének a kifizetését a „B” céggel szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 384, mint egyéb követelést.Az „A” cégnél a „B” cégtől átvett (a „B” cég által számlázott) energiamegtakarítást vásárolt anyagként kell könyvelni, az áfa nélküli összegben: T 211, 466 – K 454. Mivel az energiamegtakarítás megszerzése a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a 454. számla (a HEM megszerzésével kapcsolatos kötelezettség) összegével a kifizetett (a 368. számlán kimutatott) követelés (átvállalt tartozás) összegét csökkenteni kell. Így a tényleges tartozásátvállalás összege a 368. és a 454. számlákon lévő összegek különbözete, amelyet az „A” cégnél egyéb ráfordításként kell elszámolni: T 8664 – K 368.A tartozásátvállalás egyéb ráfordításként elszámolt összege a Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak szerint, mivel a „B” cég az átvállalt kötelezettség összegében az átvállalás üzleti évében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] nyílászárók, burkolólapok stb. cseréje, festés, mázolás azonban nem sorolható ide, mivel azok a karbantartás fogalmába tartoznak.A kérdésekre adandó válaszok csak akkor igazak, ha a kérdés szerinti bérelt ingatlanon végzett átalakítások a számviteli törvény szerint beruházási munkáknak minősülnek.A bérelt ingatlanon végzett beruházások terv szerinti értékcsökkenési leírását is az Szt. 52. §-a szerint, a várható hasznos élettartam függvényében kell megállapítani, jellemzően az épületekre vonatkozó előírások szerint. Így az előre meghatározott mérték nem biztos, hogy elfogadható. A Tao-tv. 2. számú melléklete szerint a bérelt ingatlanon végzett beruházás leírási kulcsa 6,0% lehet. Így a 16,67% a társasági adó alapja megállapításánál nem fogadható el. Tehát nem járnak el helyesen, sem számviteli, sem adózási szempontból. Így a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenési leírásnál a bérleti szerződés időtartama alapján megállapított leírási kulcs is törvényellenes!Számviteli szempontból a bérleti szerződés időtartama alapján akkor állapítható meg a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa, ha a bérleti időtartam vége a szerződésben rögzített (és nem változtatható), további szerződési feltétel az, hogy a bérleti időszak végén az eredeti állapotot helyre kell állítani, azaz a bérelt ingatlanon végzett beruházást meg kell szüntetni (le kell bontani). (A Tao-tv. szerinti leírási kulcs azonban ez esetben is csak 6% lehet!)Ha a bérleti szerződést a szerződésben rögzített határidő előtt felmondják, akkor a következők szerint kell eljárni:A bérelt ingatlanon végzendő beruházási munkák megkezdése előtt a bérbeadónak és a bérbevevőnek külön megállapodásában rögzíteni kell, hogy– a bérbeadó milyen munkák bérlő általi elvégzéséhez járul hozzá,– továbbá azt is, hogy a bérleti szerződés lejáratakor, esetleges felmondásakor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Saját rezsis beruházás értelmezése

Kérdés:

Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.

Részlet a válaszából: […] felhasználásával, saját célra (a beruházó céljaira) valósítja meg, végzi el a beruházási munkákat.Számviteli elszámolás:– vállalkozásba adott beruházásnál a külső vállalkozó által az elvégzett munkákról kiállított és elismert számlát beruházásként kell könyvelni (T 161, 466 – K 455), az áfa jellemzően levonható;– saját vállalkozásban végzett beruházás esetén meg kell állapítani a ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltségét (év végén mindenképpen, akkor is, ha a beruházáshoz kapcsolódó munkák még nem fejeződtek be), és az így megállapított közvetlen önköltséget kell a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben elszámolni: T 161 – K 582.Rendszeresen előfordul a kérdésben leírt eset is, amikor a külső vállalkozóval végeztetett beruházáshoz szükséges vásárolt anyagot, igénybe vett szolgáltatást a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházás megvalósításához. Ez esetben a számviteli elszámolást a számviteli törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint kell végrehajtani.A hivatkozott törvényi előírás alapján a vásárolt (beépített, felhasznált) anyag bekerülési értékét anyagköltségként, a beruházás megvalósítása érdekében igénybe vett szolgáltatások bekerülési értékét az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell könyvelni (T 511 – K 21-22, T 52 – K 454), együttes értéküket pedig beruházásként elszámolni a saját előállítású eszközök aktivált értékével szemben: T 161 – K 582.Tekintettel arra, hogy a beruházó biztosítja a beruházáshoz a vásárolt anyagot a kérdés szerint, és a beruházás bekerülési értékén belül jelentős összeget képvisel az anyagköltség, az az álláspont alakult ki az elmúlt évtizedek alatt, hogy a generálkivitelező számláját sem beruházásként kell könyvelni, hanem az igénybe vett szolgáltatások költségeként és az előző bekezdésben foglaltak szerint kell beruházásként kimutatni: T 52 – K 454.Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címke:

Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra

Kérdés:

Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?

Részlet a válaszából: […] egyértelműsége, követhetősége érdekében célszerű kijelölni a szerződésben részt vevő három tag közül az egyiket (például az egyik könyvkiadót), hogy legyen ő az „ügyvitelt vezető tag”.Az „ügyvitelt vezető tag” elkülönített számlájára utalja át a másik két tag a „vagyoni hozzájárulását”, amelynek összegét az átutaló adott előlegként (T 353 – K 384), az ügyvitelt vezető tag kapott előlegként (T 384 – K 453) mutassa ki, mivel az átutalt összeg szerződéshez kapcsolódik. (A kérdés szerinti „vagyoni hozzájárulás” nem tekinthető a klasszikus értelemben vett tőkejuttatásnak, nem jogi személy alapításához kapcsolódik.)A közös tulajdonnak minősített termék (könyv) sem osztható meg a tulajdoni hányadok arányában, és nem mutatható ki – ennek megfelelően – három szervezetnél, ezért az csak egy helyen szerepelhet a könyvekben elsődlegesen, például az ügyvitelt vezető tagnál. Ez esetben azonban az ügyvitelt vezető tagnál kell könyvelni a könyvek előállításával kapcsolatos minden költséget (szerzői díj, vásárolt anyag, nyomdaköltség, akár számlázott, akár saját munkavállaló költsége stb.), itt kell megállapítani az egyedi könyvek bekerülési értékét is. (Amennyiben valamely költség a másik két tagnál merül fel, azt értékesítésként, számlázva át kell terhelni az ügyvitelt vezető tagra. A számlázási kötelezettség a számviteli törvény és az Áfa-tv. előírásaiból következik.)A könyveket értékesítheti az ügyvitelt vezető tag is, de a másik két tag is. A másik két tag a könyveket értékesítheti úgy, hogy azokat az ügyvitelt vezető tag részükre, számlázva előbb vagy egyidejűleg eladja, de történhet úgy is, hogy az ügyvitelt vezető tag a könyveket bizományi értékesítésre adja át, nem számlázza, a másik két tag viszont megbízottként az ügyvitelt vezető tag nevében számlázva értékesíti a könyveket, és a bevétellel számol el az ügyvitelt vezető taggal (az átutalandó összegnek az előlegbe való beszámításával).Az utóbbi esetben az értékesítés árbevételét az ügyviteli vezető számolja el – a tagok elszámolása alapján –, és könyveli a könyvkészlet csökkenését is az egyedi bekerülési értéken. Ez esetben az ügyvitelt vezető tagnál állapítható meg a közösen előállított[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása

Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
Részlet a válaszából: […] szerződésben meghatározott hányadát vásárolná meg. Azaz a kérdező társaság és a bérlő egyaránt – tulajdoni hányada arányában – tulajdonosa lenne az üzemcsarnoknak, és a tulajdoni hányadok az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerülnének.A kérdésben leírt módon meghatározott többletköltséget azért sem lehet továbbszámlázni, mert az a bérlőnél nem minősíthető eszközbeszerzésnek, nem minősíthető szolgáltatás igénybevételének, ezért az a tényleges többletköltség átvállalása kapcsán fizetett összeg, és mint ilyen a bérlő által a társaság részére biztosított támogatás, amely viszont a bérlőnél egyéb ráfordítás, amely a megfizetés időpontjában terheli az adózás előtti eredményt, és ezen a címen növeli az adózás előtti eredményt is.A kérdésben leírtak alapján és szerint kell eljárni. A bérlő átvállalja a többletköltséget, más szavakkal, megtéríti azt a kérdező társaságnak. Ez csak véglegesen átadott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Visszaváltási díj könyvelése

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] történő értékesítésekor a palack betétdíját külön tételben kell a kiskereskedelmi értékesítés árbevételeként elszámolni: T 38. Pénzeszközök – K 91. Kisker. értékesítés árbevétele + áfa, csökkenteni a készletértéket: T 814. Eladott áruk beszerzési értéke – K 281. Göngyölegek.Amikor a fogyasztó visszaváltja a palackot, akkor ezt a palackot készletre kell venni (ez nem követelés), természetesen elkülönítetten: T 282. Göngyölegek II. – K 814. Eladott áruk beszerzési értéke, de módosítani kell az eladási árat is, a fizetendő áfát is:– a Pénzeszközökkel szemben, ha a visszaváltási díjat a vállalkozás kifizeti (T 91-92, 467 – K 38),– a Kötelezettségekkel szemben (T 91-92, 467 – K 4799, ha a visszaváltási díjat a vállalkozó nem fizeti ki, mert azt a vevő levásárolja,– a levásárlás könyvelése: a levásárolt áru értékének könyvelése:[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címke:

Garanciális visszatartás a mérlegben

Kérdés: A vevői garanciális visszatartásokat a mérlegben a Vevői követelések vagy az Egyéb követelések között kell kimutatni? Ugyanis a számviteli előadásokon több esetben az hangzott el, hogy a vevői garanciális visszatartásokat csak az Egyéb követelések között kell/szabad kimutatni.
Részlet a válaszából: […] termékértékesítésből, szolgáltatásból származó követelést, amely nem tartozik a törvényben megjelöltek közé.Ebből egyértelműen következik, hogy a garanciális visszatartással elvállalt munka számlázott ellenértékét a szerződés szerinti munkát végzőnél a vevőkkel szemben kell árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni: T 311 – K 91-92, 467. Ha a vevő a teljesítést elfogadta, akkor a garanciális visszatartással csökkentett összeget fizeti ki a számlázott összegből: T 384 – K 311. A kifizetés után a Vevők számlán a garanciális visszatartás összege marad. Más változás a Vevők számlán nincsen. Nem változott a megrendelő, nem változott a visszatartást alátámasztó szerződés, így a garanciális visszatartás teljes összege a vevővel (a megrendelővel) szembeni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címke:

Borravaló számlázása

Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] vonatkozóan a köznyelvben elfogadott jelentéstartalmat tekinthetjük irányadónak. Eszerint pedig a borravaló lényege az, hogy a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője önként, a vételáron felül tetszőleges összeget juttat a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó fél számára.A borravaló juttatása megvalósulhat úgy is, hogy az önkéntesen, nem készpénzben fizetett pénzösszeg először „A” társaság bankszámláján kerül jóváírásra, majd ő utalja tovább a megbízott „B”-nek, aki gondoskodik, gondoskodni köteles annak az összegnek a „futár” részére történő továbbításáról.Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy a fent leírtak alapján a borravaló nem része az áfaalapul szolgáló ellenértéknek, az nem lehet az Áfa-tv. szerinti számlázási kötelezettség tárgya, még áfamentesként sem. A borravaló bizonylatolását egyéb számviteli bizonylat kiállításával lehet alátámasztani. Amennyiben a számlán mégis feltüntetésre kerül, úgy Áfa-tv. hatályán kívüli tételként indokolt szerepeltetni.Az Szja-tv. 51. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az Szja-tv. 10. számú mellékletének I. pontjának 1. pontja értelmében bevétel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

A tényleges értékesítés előtt kiállított számla

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] keretében 2025-ben korrigálni kell. A hiba helyesbítése a következők szerint történhet (sztornószámla kiállításával, amelyet a vevőnek is meg kell küldeni, amelyet a vevővel is el kell fogadtatni), könyvelés 2025-ben:– a számla szerinti bevétel helyesbítése: T 961, 467 – K 311;– a bruttó érték visszavezetése: T 12-14 – K 861;– kivezetésig elszámolt értékcsökkenés sztornója: T 861 – K 129, 139, 149;– az értékesítés eredménye, mivel az nyereség volt: a 961. és a 861. számlára könyvelt tételek különbözete összegében az önellenőrzésnél veszteség;– ezt követően könyvelni kell a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírását a kivezetés időpontja és 2024. december 31-e közötti időszakra: T 571 – K 129, 139, 149;– meg kell állapítani összegszerűen a 2024. évi eredményre gyakorolt hatást (az előző két tétel összevont értéke [az értékesítés eredménye (veszteség) + a terv szerinti értékcsökkenési leírás (költség), együtt 2024. évi eredményt csökkentő veszteség];– az előbbiek szerint megállapított veszteség miatt a 2024. évi társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell: T 461 – K 891.A jelentős, nem jelentős összegű hiba minősítésénél nem az ügylet ellenértékét kell számításba venni, hanem az elkövetett hiba és hibahatások eredményre, saját tőkére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] szerinti leírás mértékét kell változtatni (jellemzően visszaállítani a régi leírási kulcsot vagy annál magasabb értéken).A forgalomból kivont, de később újból forgalomba helyezett jármű Tao-tv. szerinti leírási időszaka nem változik, mivel ugyan a forgalomból kivonták, de az eszközök között a továbbiakban is szerepel. Ebből az következik, hogy a kivonás időtartama alatt az adózás előtti eredménycsökkentés mértéke magasabb összegű lesz, mint a tényleges értékcsökkenési leírás elszámolása miatti adózás előtti eredménynövelés, a Tao-tv. szerinti leírási időszak alatt. A Tao-tv. szerinti leírási időszak letelte után viszont csak költségként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás lesz, ami az adózás előtti eredményt növeli, adóalap-csökkenés ehhez kapcsolódóan nincsen.A másik döntési lehetőség az, hogy a forgalomból történő kivonást véglegesnek tekintik, a gépjárművet selejtezik, vagy a vásárolt készletek között készletre veszik. Ez esetben a járművet a könyvekből – a tárgyi eszközök közül – ki kell vezetni, gondoskodni kell a selejtezett (készletre vett) jármű hasznosításáról, a selejtezett jármű várhatóan megtérülő (hulladék-) értékével, illetve a készletre vett jármű várható eladási árával csökkentett könyv szerinti (nettó) értékét pedig egyéb ráfordításként kell elszámolni.Ha a kérdés szerinti esetben a végleges kivezetés szabályai szerint jártak el, de a forgalomba állítható járművet ismételten forgalomba helyezik, akkor két lehetőség van.Az egyik az, hogy önellenőrzéssel visszaállítják a gépjármű kivezetéskori állapotát (bruttó értéket, elszámolt értékcsökkenést, módosított adóalapot, a kivezetés évében és a kivezetés évét követő években), mert jogszabályellenesen jártak el.A másik – az adóhatóság által kifogásolható – lehetőség az, hogy fellelt eszközként a gépjárművet állományba veszik azon az értéken, amellyel az eredményt terhelték az állományból történő kivezetéskor. (Az állományba[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
11