Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] elszámolására vonatkozóan, továbbá azt, hogy a mérlegben elkülönítetten kell kimutatni– a tárgyévi eredményt az alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből);– a tárgyévi eredményt a vállalkozási tevékenységből.Természetesen az eredménykimutatásnál is külön-külön oszlopban kell levezetni az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredményét.Mindezekből egyértelműen következik, hogy a nonprofit kft. a vállalkozási tevékenységének nyereségét nem tudja alaptevékenységébe visszaforgatni sem a tárgyévben, sem a következő évben. A nyereségből – természetesen – nem lehet tárgyi eszközt vásárolni, legfeljebb annak megfelelő pénzeszközből (a nyereséget az így beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása terheli).Ha a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye, adózott eredménye nyereség, akkor az az eredménytartalékba, a tőkeváltozásba történő átvezetéssel csökkenti az alaptevékenység tőkeváltozásába átvezetett tárgyévi eredménynek a negatív összegét (de ez nem visszaforgatás, legfeljebb visszapótlás!).Ezután a kérdésre a válasz az, hogy sem az alapító önkormányzat, sem a fenntartó (ha az nem az alapító önkormányzat) nyereséget nem vonhat el sem a tárgyévben, sem a következő években a nonprofit kft.-től sem. A nonprofit kft. alapítója, a 100%-ban tulajdonos önkormányzat tőkeleszállítással vagy a kft. megszüntetésével csökkentheti a saját tőkét, vonhat ki vagyont a kft.-ből.A nonprofit kft.-t ugyan kötelezheti az alapítója, a tulajdonosa[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] beszerzési árból 48%-os alapkedvezményt kap. (Nyilvánvalóan csak akkor, ha az X + áfa értékben a beszerzés megtörtént, tehát utólag!)A leírtakból az következik (a kérdésből is), hogy a tárgyi eszközöknél is, az alkatrészeknél is a beszerzési árból kapja a társaság a kedvezményt. Ehhez viszont az szükséges, hogy az eredeti beszerzés számlája szerinti beszerzési árat csökkentsék a forgalmazó cég helyesbítő számlája alapján.A kérdés szerinti tárgyi eszközöket – feltételezhetően – az eredeti beszerzési értéken aktiválták, és határozták meg a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét. A helyesbítő számla szerinti értékkel, mint az árból kapott kedvezménnyel, a bruttó értéket kell csökkenteni, de csökkenteni kell a már elszámolt értékcsökkenési leírást is (a tavalyit önellenőrzés keretében).Az alkatrészeket – feltételezhetően – a vásárolt anyagok között vették készletre az eredeti beszerzési áron: a javítás során felhasznált alkatrészek beszerzési értékét anyagköltségként, az eladott alkatrészek értékét az eladott áruk beszerzési értékeként történő elszámolással.Az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Szállítók rendezetlen tételei

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
Részlet a válaszából: […] akkor azt a szállítóval szemben – számla hiányában is – készletre kell venni, illetve költségként el kellett számolni, azaz a szállítóval szembeni kötelezettségként kellett kimutatni, természetesen az áfa nélküli összegben.A leírtak alapján tehát a szállítónak átutalt összeg a követelések (előlegek) között szerepel, jellemzően áfát is magában foglaló összegben, a szállító által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás áfa nélküli összege pedig a kötelezettségek között.Természetesen, a szállító számlájának hiányában az áfát nem lehet előzetesen felszámított áfaként levonásba helyezni. A NAV adatszolgáltatásában megtalált számlát nem lehet szállítói számlaként használni, az – a kérdésben leírt gyakorlatra tekintettel – más céghez is elkerülhetett, és nem zárható ki, hogy ezt a más cég saját javára használta fel (levonta az áfát).Ha valóban megtettek mindent (amit leírtak, az nem elegendő), és még az sem vezetett eredményre, ha a teljesítés évekkel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Adómentes kulturális szolgáltatások

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Részlet a válaszából: […] színházi és zenei elemeket egyaránt tartalmazó produkciók (pl.: opera, operett), a kabaré vagy humorest jellegű (pl.: stand-up előadás) fellépések, a bűvészelőadások is, függetlenül a szervező személyétől és hogy melyik intézményben tartják meg. Tehát a juttatás feltételeinek pl.: egy kávéházban, étteremben vagy egy szabadtéri helyszínen szervezett előadás is megfelel. Adóügyi szempontból nincs jelentősége annak, hogy a produkcióra szóló belépőjegyet kitől (pl.: közvetlenül a színháztól, vagy jegyértékesítéssel foglalkozó vállalkozótól) és milyen módon (pl.: interneten vagy személyesen) vásárolják meg. Egyébiránt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetnek a Kultv. 7. §-ának (5) bekezdésében felsorolt közművelődési intézményeken (pl.: művelődési ház, kulturális központ) kívül olyan intézmények is lehetnek, amelyek alapító okiratában vagy tevékenységi körében fellelhető a közművelődési vagy ismeretterjesztő funkció. Nem tekinthető adómentes kulturális szolgáltatásnak a rendezvényszervező cégek által szervezett kiállítások, vagy a kávéházban, bevásárlóközpontban megtartott beszélgetések, illetve különféle témájú előadások. A visszaválthatóság mindenképpen a kifizető oldaláról vizsgálandó, tekintettel arra, hogy azon belépőjegyek juttatásának adómentességét biztosítja a törvényi rendelkezés, amelyet a kifizető ad a magánszemélynek oly módon, hogy a jegyeket a kifizető vásárolja meg, vagy pedig utólag téríti meg a megvásárolt jegyek árát a magánszemély által a kifizető nevére szóló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bizalmi vagyonkezelés nyilvántartásba vétele, amortizáció

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelés esetében a magánszemély vagyonrendelésekor – részvény, üzletrész, ingatlan –
– a vagyontárgyakat, azok értékét, illetve
– a nem realizált vagyonnövekményt
melyik főkönyvi számlákon kell nyilvántartani mikro- vagy egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén?
A kezelt vagyonnak adószám kérése esetén lehet fantázianevet adni? Ingatlan esetében a vagyonkezelés időszakában kötelező értékcsökkenést elszámolni, tekintettel arra, hogy az ingatlanok értéke évi 2-3%-kal minimum nő, illetve az 57 főkönyvi számlára kell elszámolni, és egyedi nyilvántartást is kell erről vezetni? Milyen egyéb könyvelési tételek merülhetnek még fel?
Részlet a válaszából: […] könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az induló tőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az induló tőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A bizalmi vagyonkezelésbe átvett eszközök összesített, bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének elszámolása az eszköz átvételekor (függetlenül attól, hogy milyen beszámolót készítenek a vagyonkezelt vagyonról):– T 1-3. Eszközök– K 411. Induló tőkeMivel a kezelt vagyonra a vállalkozókra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, így az ingatlanok terv szerinti értékcsökkenésének elszámolása a számviteli törvény általános szabályai szerint lehetséges. A használatba vett épületek jellemzően a fizikai elhasználódásuk miatt hosszabb távon veszítenek az értékükből, ezért a rendeltetésszerűen használatba vett épületek esetében a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása – a számviteli törvényi előírások figyelembevételével, a használat körülményeinek függvényében – indokolt lehet. Előfordulhat azonban, hogy a hasznos élettartam végén várható maradványérték legalább akkora összegű, mint a bekerülési (bruttó) érték – mert például az adott épület hasznos élettartamát a műszaki paraméterek alapján várható elvi élettartamánál lényegesen rövidebb időtartamban határozták meg –, ebben az esetben nem kerül terv szerinti értékcsökkenés elszámolásra. Egyéb esetekben a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása indokolt. A terv szerinti értékcsökkenést az 57-es számlacsoportban kell elszámolni.Jellemző gazdasági esemény lehet a kezelt vagyonból történő kifizetés.A hozamkifizetés és a vagyonkiadás megkülönböztetése szempontjából a számviteli törvény 40/A. §-a (7)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.A számviteli törvény 40/A. §-a (7) bekezdése alapján a bizalmi vagyonkezelés során az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített tartalékból akkor teljesíthető hozamkifizetés, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökken az induló tőke összege alá.A számviteli törvény 40/A. §-a (8) bekezdése alapján bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke – negatív tartalék, illetve tárgyévi adózott veszteség esetén a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőke – összegéig kerülhet sor.A számviteli törvény előbb hivatkozott előírásából következik, hogy amennyiben a bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra kerül sor, akkor annak fedezete az induló tőke. Amennyiben a tartalék negatív, illetve a tárgyévi adózott eredmény veszteség, akkor a tartalékkal, illetve a tárgyévi adózott veszteséggel csökkentett induló tőkét lehet a vagyonkiadás során figyelembe venni. Ha a vagyont az üzleti év során (nem az üzleti év végi beszámoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszközök átsorolásának könyvelése

Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!
Részlet a válaszából: […] értékesíthető-e (változatlan állapotában vagy alkatrészeire szétszedett állapotban) vagy sem, azaz az eszköz selejtezendő, az eszközök közül kivezetendő.Az átsorolás könyvelése a leltározás során felvett jegyzőkönyv alapján, ha az átsorolt eszköz értékesíthető:– a tárgyi eszköz bruttó értékének kivezetése: T 261 – K 131;– a tárgyi eszköz terv szerinti és terven felüli értékcsökkenésének kivezetése: T 138, 139 – K 261;– így a tárgyi eszköz nettó értéke lesz az átsorolás utáni készlet (áru) bekerülési értéke.Ha az átsorolt eszköz (áru) értékesítésre kerül, akkor az adásvételi szerződés alapján– az Szt. 72. §-ának (1) bekezdése szerint az eladási ár és a felszámított áfa könyvelése: T 311 – K 91-92, 467 (az eladási árat az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni);– az átsorolt és értékesített eszköz (áru) könyv szerinti bekerülési értékének a kivezetése kapcsolódó tételként: T 814 – K 261;– az eredményhatása: az áfa nélküli eladási ár és a könyv szerinti érték különbözete, ami lehet nyereség is, veszteség is.Megjegyzés: Ha az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] növelve a munkák során felhasznált anyagok értékével, tovább kell számlázni a magánszemélyek felé az áfa felszámításával. A magánszemélyek felé továbbszámlázott összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni: T 311 – K 91-92, 467. Csak ez esetben vonhatja le az igénybe vett alvállalkozó által számlázott összeg áfáját, a beszerzett és felhasznált anyagok áfáját a cég, és számolhatja el az áfa nélküli összeget költségként.Hamis érvelés az, hogy a cég nem is végez munkát, csak saját nevében megrendeli a szigetelést, ki is fizeti a magánszemély helyett a jogért cserébe. Az érvelésben félrevezetés az, hogy nem az alvállalkozótól kapja meg a cég a HEM-et cserébe, hanem a magánszemélytől, akinél a szigetelési munkákat elvégzi az alvállalkozó.A leírtakból következik az is, hogy miért törvénysértő a kérdésben leírt elszámolási gyakorlat! A fő ok az, hogy a cég nem térítés nélkül kapja a HEM-et, hanem a szigetelési munka ellenértéke fejében, cserébe! Hogyan kell akkor könyvelni?– A magánszemélyek felé számlázott (fizetendő áfát is tartalmazó) összeget a magánszemélyekkel szembeni követelésként kell kimutatni árbevételkénti, illetve fizetendő áfakénti elszámolással: T 311 – K 91-92, 467;– az előbbi tétel könyvelésével egyidejűleg lehet az alvállalkozói teljesítményt, a felhasznált anyagot költségként elszámolni, az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni: T 51 – K 21-22, T 52, 466 – K 454;– a szigetelési munkák miatt hiteles energiamegtakarítás jóváhagyott, hitelesített mennyiségét (a hivatalos dokumentumok alapján) a magánszemélyek felé számlázott, a 311. számlával szemben kell nyilvántartásba venni (ha értékesíteni kívánja a cég, akkor) az áruk között: T 261 – K 311 (így a HEM „vételára”[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címke:

Társasház kivitelezése értékesítésre

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?
Részlet a válaszából: […] mérlegben befejezetlen termelésként, a kivitelezés befejezésekor (ha a lakások rendeltetésszerűen használatba vehetők) az elkészült társasházat készletre kell venni (saját termelésű készlet).A készletre vételkor a társasház önköltsége (bekerülési értéke) egy összegben áll a társaság rendelkezésére. A társaság által meghatározott módon kell a társasház önköltségét a lakások és garázsok között megosztani. A számviteli törvény nem tartalmaz önköltségszámítási módszereket, mert az eszközcsoportonként, vállalkozásonként más és más lehet, mivel sajátosak a körülmények. Épületek esetében például sajátos módszert kell alkalmazni a szerkezeti elemek bekerülési értéke, illetve a lakások felszereltségének értéke lakásonkénti megosztásához.A társasházi lakások (ideértve azokat a lakásokat, amelyeket értékesíteni akarnak, de azokat is, amelyeket saját célra kívánnak használni!), garázsok önköltségének meghatározásához a társaságnak kell a módszert kialakítania, és a lakásonkénti, garázsonkénti önköltséget megállapítania a lakások értékesítésének megkezdése előtt úgy, hogy a lakások, a garázsok egyedi önköltségének összege a társasház önköltségével egyezzen meg.A társasház önköltségébe nem tartozik bele a telek lakásra jutó arányos része. A rendeltetésszerűen használatba vett telket a tárgyi eszközök között kell állományba venni (legkésőbb az építkezés megkezdésekor). Mivel a telekre épített társasház lakásonként értékesítésre kerül, meg kell határozni a telek egy-egy lakásra, garázsra jutó bekerülési értékét is. A lakások értékesítésekor az így megállapított telekhányadok is értékesítésre kerülnek. A telekhányadok értékesítését külön-külön kell számlázni, és a tárgyieszköz-értékesítés szabályai szerint[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Jurta, mobil ház minősítése

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] hőszigetelt alap is, továbbá– a jurtába tartósan beépített, általában az épület használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyak is.A jurta használatához szükséges mobil eszközök is általában tárgyi eszközök (asztal, szék, ágy, függöny stb.), de azokat külön-külön, tehát eszközönként kell a berendezési és felszerelési eszközök között kimutatni.A jurta bekerülési értékében természetesen figyelembe kell venni a padlóburkolat beszerzési és beszerelési költségeit is az első elhelyezéskor (a burkolat későbbi cseréje már karbantartás).A mobil ház bekerülési értékébe beletartozik annak a vételára, az összeszerelés, a helyszínre (a telekre) történő szállítás költségein túlmenően– a mobil házba tartósan beépített, általában az épület használatához szükséges berendezési és felszerelési tárgyak (mosdó, fürdőszobai berendezések, WC, világítás és ezek vezetékei stb.) is.A mobil ház használatához szükséges mobil eszközöket – a jurtához hasonlóan – elkülönítetten,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően

Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint: ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek kötelesek visszafizetni.A Ptk. 3:362. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Ebből egyértelműen következik, hogy osztalékelőlegként is a részvénye névértékével arányos összeg fizethető. Ha a névértékkel arányos osztalékelőleg meghatározástól eltérnek, annál a részvényesnél, ahol az arányostól eltérő osztalékelőleget (20% helyett 98%-ot) fizetnek, az osztalék megállapításakor a különbözetet vissza kell fizetni. Tekintettel a Ptk. hivatkozott előírására, az aránytalanul több osztalékelőleget fizető társaság valójában kölcsönt ad a magánszemélynek, igaz, burkoltan, de ezzel adócsalást is elkövet.Fel kell hívni a figyelmet a Ptk. 3:265. §-ra, mely szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
7