Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

44 találat a megadott társasház tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét, amelyet - a (2) bekezdés alapján - számla kibocsátásával kell dokumentálni.A vevőnek a kérdéses lakásba való beköltözéséből arra lehet következtetni, hogy az adásvételi szerződés szerinti feltételek az adott esetben teljesültek, tehát 2018 márciusában (legkésőbb 2018 júniusában) a vevő felé az adásvételről a számlát ki kellett volna bocsátani, és az eladást árbevételként elszámolni. Tehát nem helyes, hogy az adott ingatlant a cég befejezetlen termelésként mutatta ki 2020. 04. 14. napjáig. Valószínűsíti a rendeltetésszerű használatbavételt az is, hogy az ingatlant építő cég utólag a rezsiköltséget számlázta. (Meg kell azonban jegyezni, nem ez a meghatározó, jogcím nélkül is használhatják mások ingatlanát!)Az adásvételi szerződés szerint a lakáson kívül még gépkocsibeálló hely és tároló is eladásra kerül. Kérdés, hogy ezeket is használatba tudta venni a vevő? És mikor tudta használatba venni? Társasházon belüli lakásról, gépkocsibeálló helyről, tárolóról van szó, kérdés lehet az, hogy a többi vevő felé mikor történt a számlázás? Az adásvételi szerződés alapján elképzelhető az, hogy az eladó külön-külön számlázza a lakást, a gépkocsitároló helyet, a tárolót, a tényleges szerződés szerinti teljesítésnek megfelelően.Amennyiben a vevő által ténylegesen használatba vett lakásnál a szerződés szerinti teljesítés 2018-ban volt, akkor az ingatlant építő cég a számviteli előírásokat megsértette azzal, hogy az eladási árat 2018-ban nem számlázta. A súlyos hibát 2020-ban önellenőrzés keretében kell, hogy korrigálja mind a számviteli nyilvántartásokban, mind az adóbevallásokban. Az adásvételi szerződés szerinti teljesítésről kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is felvenni 2020-ban, de a tényleges teljesítés 2020 előtti időpontjai feltüntetésével.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8280
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Társasházépítés részszámlái
Kérdés: Építőipari vállalkozás új társasházat épít. A vevőkkel való megállapodás alapján részszámlákat állít ki az elvégzett munkákról. A lakások átadására csak 2020-ban kerül sor. Az anyagbeszerzés számláit készletre vettük, a vevők felé kiállított részszámlákat bevételként könyveltük. A bevétellel szemben a 2. számlaosztályból átvezethetők az anyagszámlák, csökkenthető-e az eredmény, annak ellenére, hogy az átadás csak 2020-ban lesz?
Részlet a válaszból: […]között. Ha alvállalkozók, akkor az alvállalkozók számláit is - azok elfogadásakor az elfogadott összegben - könyvelni kell, mint igénybe vett szolgáltatást.A kérdés szerint az elvégzett munkákról részszámlák kerülnek kiállításra a vevők részére. Ez azonban az adott esetben csak akkor lenne - a Ptk. előírásainak figyelembevétele mellett - szabályos, ha minden vevővel építési szerződést kötöttek volna, és a vevő jövendőbeli lakásában konkrétan elvégzett munkákat számláznák részszámlával. (Feltételezhetően a vevőkkel adásvételi szerződést kötöttek.) Ez a társasház építése esetében elképzelhetetlen! Ezért a társasházon elvégzett munkák arányában nem részszámlát, hanem előlegszámlát kellett volna kiállítani, amelyet nem bevételként, hanem kötelezettségként kellett volna kimutatni. Így a kérdés szerinti részszámlázással és a részszámlázáshoz kapcsolódó bevételelszámolással nem lehet egyetérteni, azt jogszabályi előírással nem lehet alátámasztani.A társasházépítés folyamatban van. Az építéssel kapcsolatosan felmerült költségeket nem a bevétellel szemben kell elszámolni (mivel jogszerűen nem lehet árbevételt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8108
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Átalakítás minősítése
Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. A munkálatokat külső vállalkozó, részben saját anyaggal valósítja meg. Ez saját rezsis beruházásnak minősül? A kft. az áfát visszaigényelheti?
Részlet a válaszból: […]ki, hogy az eszköz (az épület) beszerzési, előállítási értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az adott esetben a megvásárolt lakóház rendeltetésszerű használatbavétele előtt felmerült javítási, karbantartási, átalakítási munkák költségeit a lakóház (átalakítás és átsorolás után a szálláshely-szolgáltatást biztosító épület) bekerülési értékében (mint beruházási ráfordítást) kell számításba venni.Az előbbiek során azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kft. csak anyagot biztosít a beruházási tevékenységet végzőknek (a kivitelezőknek). A kivitelezők számláznak (T 161 - K 455), és beépítik (felhasználják) a kft. által beszerzett és a kivitelezők rendelkezésére bocsátott anyagot. Ez esetben nem beszélhetünk saját vállalkozásban végzett beruházásról. A kft.-nek a beszerzett anyagot először készletre kell vennie (T 21-22 - K 454), majd amikor azt a kivitelezők beépítették, felhasználták, akkor számolhatja el anyagköltségként (T 51 - K 21-22). Mivel a szóban forgó anyagot közvetlenül nem a vállalkozási tevékenységhez használják fel, hanem a kivitelezőnek a beruházás megvalósításához adták át, az anyagköltségként elszámolt összeggel azonos értéke a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell a beruházási számlára könyvelni (T 161 - K 582).Abban az esetben, ha a kft. nemcsak anyagot biztosítana a kivitelezőknek, de maga is részt venne (szakembereivel) a beruházási tevékenységben, akkor az elszámolás a következő lehetne. A kivitelezők számláit az igénybe vett szolgáltatások költségei között kellene könyvelni (T 52 - K 454), a kivitelezőknek átadott anyagot anyagköltségként, a kft.-nél a beruházással kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségeket elsődlegesen a megfelelő költségnemszámlán kellene[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7922
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei
Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület - az SZMSZ-ben szabályozott módon - önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat - a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett - összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
Részlet a válaszból: […]részközgyűlés hatáskörére és eljárására ... vonatkozó részletes szabályokat.A kérdés szerinti társasház esetében - véleményünk szerint - helyesen határozták meg a társasház szervezeti egységeiként - a feltételezhetően különálló - 6 épületet, és ruházták fel azokat önálló döntési jogkörrel, amely mellett gazdálkodnak (meghatározzák bevételeiket, a tulajdonosok által fizetendő közös költséget és annak a felhasználását is, leegyszerűsítetten), amely alapján elkészítik a szervezeti egység beszámolóját, a beszámoló adatai felhasználásával a következő évi költségvetést, és a költségvetés alapján meghatározzák a tulajdonosok által fizetendő közös költséget stb. A törvényi előírások figyelembevételével összeállított - csak a társasházon belül használható - beszámolót és költségvetést a szervezeti egység (az épület) tulajdonosai által alkotott részközgyűlésnek kell elfogadnia és jóváhagynia.Ha a szervezeti egységhez tartozó tulajdonosok a közös költségen belül vagy attól függetlenül a közös üzemeltetési és felújítási alapba is teljesítenek befizetést, akkor azt a szervezeti egységnek a bevételei csökkentésével kell a megfelelő - a társasház szintjén vezetett - alapba átadnia.Bár a társasházakról szóló törvény a részközgyűlés hatásköréről, feladatairól, a részközgyűlés tartásáról, határozatképességéről külön nem rendelkezik, értelemszerűen a közgyűlésre vonatkozó előírások alapján kell azokat az SZMSZ-ben megfogalmazni, és annak figyelembevételével a közgyűlés hatáskörét és feladatait is meghatározni, kizárva a dupla szabályozást.Nyilvánvaló, hogy a közgyűlésen azokban a kérdésekben már nem kell dönteni, amelyekben a részközgyűlés az SZMSZ-ben meghatározottak szerint döntött. Ebből következően a közgyűlésnek (a kérdés szerinti nagyközgyűlésnek) csak arról kell döntenie, ami az SZMSZ szerint a hatáskörébe tartozik, a részközgyűlések által elfogadott döntéseket tudomásul kell vennie.A számviteli előírások szerinti beszámolót - az előbbiek figyelembevétele mellett - a közgyűlésnek kell elfogadnia, jóváhagynia,- és természetesen a társasházszintű költségvetést is. Ez utóbbit azzal, hogy a szervezeti egységek által elkészített költségvetések kerülnek összesítésre, de külön kell a közgyűlésnek elfogadnia az üzemeltetési és felújítási alapba fizetendő, tulajdonosonkénti (esetleg tulajdonoscsoportonkénti) összeget, a társasházi beszámolóban az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségeket is.A fentiek figyelembevétele mellett a kérdésekre a válaszok:A (nagy)közgyűlés természetesen nem nullázhatja le az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört. A részközgyűlés az adott szervezeti egység (épület) vonatkozásában - az SZMSZ-ben meghatározottak szerint - végleges döntést hoz, amelyet a közgyűlés nem változtathat meg. Nincsen olyan jogszabályi követelmény, hogy a társasház tulajdonosainak például a társasházi egységes költségvetés alapján egységes közös költségbefizetést kell teljesítenie. Az igazságügyi könyvszakértőnek abban igaza van, hogy a társasháznak egyetlen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7905
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Társasház "üzemeltetője"
Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben - a tulajdoni hányad arányában - a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszból: […]villany-, gázórái nem a tulajdonostársak, illetve a társasház nevén vannak. (Az érintett közüzemek is jogellenesen járnak el, ha az érintett mérőórák esetében elfogadják, hogy azok nem az illetékes tulajdonostárs vagy a társasház nevén szerepelnek, és ennek megfelelően állítják ki a többségi tulajdonos nevére a számlákat. Ez a gyakorlat sérti az Áfa-tv. és az Szt. előírásait is!)A közüzemi számlák vonatkozásában tehát már a kiindulási pont is jogszabályellenes. Folytatódik azzal, hogy a többségi tulajdonos a saját mérőóráival kapcsolatos számlákat nem számlázza tovább a társasház felé. (Zárójelben jegyezzük meg, ha a többség esetében a fogyasztást mérőóra méri, akkor célszerű áfaalanyként a társasháznak bejelentkeznie, és a társasháznak a tulajdonostársak felé továbbszámláznia. Ha ezt nem teszik meg, a közösség tagjait hátrány éri!A társasháznak természetesen kell hogy legyen bankszámlája, ahova a tulajdonostársak (a többségi tulajdonostárs is) befizetik az őket terhelő összegeket, ahonnan a társasház rendezi a társasház nevére szóló számlákat, kifizeti - bizonylat alapján - az egyéb költségeket, ráfordításokat. A többségi tulajdonos kft. bankszámlájára csak akkor történik utalás, ha a kft. látja el a közös képviselői feladatokat, és ennek a közgyűlés által meghatározott díját számlázta a társasház felé.A Tht. 27/A. §-a alapján a társasház szerveinek törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A kérdésben és a válaszban foglaltakról - ha még nem történt meg - mindenképpen tájékoztatni kell az illetékes jegyzőt, és az ő véleménye alapján bírósági, adóhatósági eljárást kell kezdeményezni.Mi a helyes eljárás? A válaszban már utaltunk arra, hogy amit a társasháznál követnek, az jogellenes. A helyes út a Tht.-ben, illetve a számviteli előírásokban foglaltak követése, megtartása. Elsődlegesen közös képviselő (vagy intézőbizottság) választása, amely a Tht.-ben rögzített feladatokat látja el, gondoskodik a számviteli feladatok maradéktalan elvégzéséről is. A kérdésben leírtak számvizsgáló bizottság választását is indokolják.A Tht. 47. §-a alapján a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:- a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként;- a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkákat, valamint- a közös költségekhez való hozzájárulás összegét - a tulajdonostársak nevének feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti bontásban.A költségvetési javaslat elkészítése kizárólag a közös képviselő feladatkörébe tartozik, elfogadása pedig a közgyűlés kizárólagos joga.A tulajdonostársak a költségvetési javaslat rájuk vonatkozó részét (az őket terhelő befizetéseket), vagy a közgyűlésen, vagy a közgyűlési határozat alapján ismerik meg. (Célszerű azonban, ha annak összegéről a társasház külön is, névre szólóan tájékoztatja a tulajdonostársakat.)A társasház beszámolási kötelezettsége (Korm. rend. 7-8., illetve 9-10. §-a) határozza meg a társasház könyvvezetési kötelezettségét, ami lehet - általában 50 millió forintot nem meghaladó bevétel értékéig - egyszeres könyvvitel is.Az egyszeres és a kettős könyvvitel alapelvéből (abból, hogy az egyszeres könyvvitel csak a pénzügyileg rendezett tételeket, a kettős könyvvitel pedig a gazdasági eseményeket folyamatosan könyvelteti) következik, hogy a nyilvántartásban rögzített adatok más időpontban, más tartalommal, esetleg máshol jelennek meg, és így felhasználásuk is eltérő módon történhet például a beszámoló készítése során.A társasháznak a Korm. rendelet szerinti beszámolóját a naptári évről a naptári évet követő év május 31-ig kell elkészítenie, és a közgyűléssel elfogadtatnia.A társasházi beszámolóban a társasház bevételeit meg kell bontani legalább a közösköltség-bevételre, bérleti díjból származó bevételre, támogatási bevételre és egyéb bevételre, és külön kell szerepelnie a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének is.Abban az esetben, ha a tulajdonostársak saját vízmérő órával, illetve villany-, gázórával rendelkeznek, és a közüzemi társaság ezen mérőórák szerint mért mennyiségek alapján számláz a társasház felé (és a társasház áfaalanyként bejelentkezett), akkor a közüzemi számlák előzetesen felszámított áfája levonható, a közüzemi számlák áfa nélküli összege víz-, áram-, gázdíj esetében eladott áruk beszerzési értékeként, a csatornahasználati díj közvetített szolgáltatásként könyvelendő akkor, amikor az áfa felszámításával továbbszámlázásra kerül, a továbbszámlázott összeg pedig a vállalkozási tevékenység árbevétele, a felszámított áfa fizetendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7687
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Társasházak számviteli feladatai, követelményei
Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszból: […]közös költségekhez való hozzájárulás befizetése nem egy összegben, hanem havonta részletekben történik, valamint akkor, ha a megelőző évről túlfizetés vagy hátralék húzódik át a tárgyévre.A társasház, mint egyéb szervezet, az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény előírásait a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Korm. rend.) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.A társasház beszámolási kötelezettsége határozza meg a társasház könyvvezetési kötelezettségét. A társasház készíthet egyszerűsített beszámolót, ha az alaptevékenységből (közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatási bevétel, egyéb bevétel), valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege - két egymást követő évben, évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet - választása szerint - minden társasház. De kötelező egyszerűsített éves beszámolót készítenie a társasháznak akkor, ha az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.Az egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvitel (pénzforgalmi könyvvitel), az egyszerűsített éves beszámolót kettős könyvvitel (minden gazdasági eseményt rögzítő könyvvitel) támasztja alá.A társasház esetében igen fontos döntés - ha van választási lehetőség - a beszámoló formájának a meghatározása, és ezzel megállapítva a könyvelés módszerét is. A kettős és az egyszeres könyvvitel alapelvéből (abból, hogy a kettős könyvvitel a gazdasági eseményeket folyamatosan könyvelteti, az egyszeres könyvvitel pedig csak a pénzügyileg rendezett tételeket), következik, hogy a nyilvántartásokban rögzített adatok más időpontban, más tartalommal, esetleg máshol jelennek meg, és így felhasználásuk is eltérő módon történhet például a beszámoló készítése során.A tulajdonostársakat terhelő befizetéseket - függetlenül attól, hogy azokat tervezett adatok alapján határozták meg - nem lehet, nem szabad előlegnek tekinteni (a társasház nem végez tevékenységet): egyszeres könyvvitel mellett a ténylegesen befizetett összeg minősül pénzügyileg rendezett bevételnek (külön nyilvántartás kell a befizetendő és a ténylegesen befizetett összeg közötti különbözet, a hátralék, illetve a túlfizetés kimunkálásához), kettős könyvvitel mellett általában a havonta fizetendő (tervezett) összeg könyvelendő bevételként és a tulajdonostársakkal szembeni követelésként, a ténylegesen befizetett összeg az így kimutatott követelést csökkenti, és a nyilvántartás automatikusan mutatja a hátralék és a túlfizetés összegét is tulajdonosonként.A társasházat terhelő kifizetések az egyszeres könyvvitel mellett csak akkor kerülnek a nyilvántartásokban rögzítésre, ha azokat a társasház pénzügyileg rendezte (külön nyilvántartás vezetendő a pénzügyileg még nem rendezett kötelezettségekről). Kettős könyvvitel esetén a megtörtént gazdasági esemény elismert ellenértékét kell a ráfordítások között, a bevételekkel szembeállítva rögzíteni, függetlenül azok pénzügyi rendezésének megtörténtétől.A Tht. 48. §-ában előírt éves elszámolási kötelezettség csak a társasház mint szervezet szintjén értelmezhető, mivel a költségvetési javaslattal érintett év már régen befejeződött, a tulajdonostársak fizetési kötelezettsége utólag, visszamenőlegesen csak igen bonyolult módon változtatható meg, a túlfizetés visszafizetése pedig felesleges pénzmozgást jelentene, mert a visszafizetés időszakában is terheli befizetési kötelezettség a tulajdonostársakat. A társasház szintjén való rendezés mellett szól az is, hogy a társasháznak - ellentétben a kérdés megfogalmazója véleményével - lehet eredménye (ami nem adóköteles), amely eredményt a következő évi költségvetési javaslat elkészítésekor indokolt számításba venni. Így a tulajdonostársak közösköltség-hozzájárulása annyi, mint amennyi az adott évi költségvetési javaslatban a neve mellett szerepel. Ha többet fizetett be, akkor túlfizetése van (beszámít a következő évibe), ha kevesebbet, akkor pedig hátraléka keletkezett, amelyet sürgősen rendeznie kell. (A három hónapon túli hátralékkal rendelkező tulajdonostárs külön tulajdonát és közös tulajdonát a társasház a Tht. 30. §-a alapján jelzáloggal terhelheti.)Az Szt. általános előírásából az következik, hogy a társasháznak a Korm. rendelet szerinti beszámolóját a naptári évről a naptári évet követő év május 31-éig kell elkészítenie és a közgyűléssel elfogadtatnia.A Korm. rendelet szerinti egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitellel alátámasztva) részei: az eszközöket és a forrásokat tartalmazó mérleg, továbbá az eredménylevezetés a pénzügyileg rendezett bevételekről, végleges pénzkiadásokról, valamint a tájékoztató adatokról.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7537
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Közös költség számlázása a bérlőnek
Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
Részlet a válaszból: […]magánszemély, aki az áfát "meg akarja spórolni").A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 22. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerint a szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni - többek között - a külön tulajdonát bérlő, használó személy lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, a külön tulajdonban lakó személyek számát. A (2) bekezdés szerint a bérlőre vonatkozó adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központifűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bent lakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adatok bejelentéséről tájékoztatni. Ha a bérlő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége van.A Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános szabályából következik, hogy a szerződő felek vannak egymással kapcsolatban. Ezért a szolgáltató számláz a megrendelő felé.Társasházi tulajdon esetében az alapító okirat, illetve a belső szabályozás rögzíti valójában a szerződéses kapcsolatot a társasház és a tulajdonostársak között, míg a bérleti szerződés a tulajdonostárs (zrt.) és a bérlő között.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7530
8. találat: Társasházhoz telek biztosítása
Kérdés: A kft. a könyveiben nyilvántartott telken 16 lakásból álló társasházat épít. Az alapító okirat szerint a telek társasházi közös tulajdonba kerül. Hogyan kell a telket a könyveiből kivezetni, van-e ezzel kapcsolatosan valamilyen adó-, illetékvonzata?
Részlet a válaszból: […]értékesítése áfaköteles. Ha a telket azért vásárolták, hogy azon társasházat építsenek, akkor a telket a vásárolt készletek (áruk) között kellett nyilvántartásba venni, értékesítéskor a piaci értékének megfelelő ellenértéket árbevételként kell elszámolni a fizetendő áfa külön tételben történő felszámításával. Ha a telket saját célra vásárolták, és rendeltetésének megfelelően korábban már használatba vették, és ténylegesen is hasznosították, akkor a tárgyi eszközök között kellett nyilvántartásba venni. Ez esetben a piaci értéknek megfelelő eladási árat egyéb bevételként kell kimutatni, és ha építési teleknek minősül, az áfát is fel kell számítani. (A bekerülési értéket az első esetben az eladott áruk beszerzési értékeként, a második esetben egyéb ráfordításként kell kimutatni.)A teleknek a társasház részére történő átadása megvalósulhat a térítés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7407
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Megszűnt a számla kibocsátója
Kérdés: A társasház könyvelése - utólagos ellenőrzés során - feltárta, hogy a társasház könyvelése olyan szolgáltatás teljesítéséről szóló számlákat is befogadott, ahol a számlakibocsátó évekkel ezelőtt megszűnt, tehát nem adóalany. A társasház egyszeres könyvvitelt vezet, nem áfaalany, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az említett vállalkozás által elvégzett munka és annak ellenértéke egymással minden esetben ár-érték arányos volt. A társasház jelezte az adóhatóságnak a jogosulatlan számlakibocsátást. A társasház könyvelésében szereplő számlák jogosan szerepeltethetők-e elszámolt költségként?
Részlet a válaszból: […]bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A törvényi előírások mellett a kérdés megválaszolásához az első felmerülő kérdés: ténylegesen megtörtént-e a szolgáltatásnyújtás vagy sem. A kérdésben leírtakból az következik, hogy volt szolgáltatásnyújtás, amelyet a társasház elfogadott, a könyvelés egyik bizonylata a számla volt (amiről később kiderült, hogy nem adóalany állította ki). Számviteli szempontból az a fontos, hogy az akkor elfogadott számla tényleges teljesítést igazolt, az igénybe vett szolgáltatás teljesítése más módon is dokumentált volt vagy dokumentálható. Ha volt tényleges teljesítés, és utána pénzügyi rendezés, azt az egyszeres könyvvitelt vezető társasháznál akkor is könyvelni kellett volna, ha a szolgáltatást nyújtó nem adott volna számlát. Hogy a számla kibocsátója adóalany legyen, elsősorban adózási szempontokból lényeges. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7133
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]értékesítése ugyan a felsorolásban nem szerepel, tekintettel azonban arra, hogy az ingatlan, ingatlanrész (tetőterasz) használati jogát a számviteli előírás az ingatlanok közé sorolja, a kizárólagos használati jog értékesítéséből befolyó bevételt is az Szja-tv. 75. §-ának (2) bekezdése alá tartozónak kell tekinteni, amely bevételt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Mivel a vevő magánszemély, az Szja-tv. 75. §-ának (6) bekezdése alapján az adót a társasháznak kell megállapítania, és negyedévenként az Art.-nek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.Az Szja-tv. 75. §-a (3) bekezdésének előírása, mely szerint a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, lényegében ellentmond az előző bekezdésben leírtaknak. Az ellentmondás feloldódik a (4) bekezdés rendelkezéseinek a figyelembevételével. A (4) bekezdésben foglaltak alapján a (2) bekezdésben (itt az előző bekezdésben) leírtakat nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó jövedelem után a magánszemély tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában megillető bevételre akkor, ha a társasház közgyűlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az adókötelezettségüknek.A társasház közgyűlése - az előbbiekben leírtak alapján - kétféle döntést hozhat a kizárólagos használati jog értékesítése során befolyt bevétellel kapcsolatosan:- az Szja-tv. 75. §-ának (2) bekezdése szerint jár el, a jövedelem után 16 százalék személyi jövedelemadót fizet, az adózott bevétel pedig a tulajdonostársak között felosztásra kerül (de nem kiosztásra!), csökkenti a tulajdonostársakat terhelő költségek összegét, vagy- a befolyt bevétel teljes összegét a tulajdonostársak között felosztja, a tulajdonostársaknak pedig a közgyűlési határozat alapján egyénileg - saját személyijövedelemadó-bevallásukban - kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, az ingatlanértékesítésre vonatkozó szabályok szerint (Szja-tv. XI. fejezete).A személyi jövedelemadót a jövedelem alapján kell megfizetni. A 75. § (2) bekezdése alapján a jövedelmet úgy kell megállapítani, mintha azt a magánszemély szerezte volna meg. Magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételét az Szja-tv. 62. §-ában felsorolt jogcímeken csökkentheti, és így jut el a jövedelemhez, amelynek a 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként befizetnie. A társasház is az e módszer szerint meghatározott jövedelem után fizeti a 16 százalék jövedelemadót.Az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka minősül jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) és (6) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók (nem csökkenthető a jövedelem a megszerzéstől eltelt idő függvényében).Abban az esetben, ha a tetőteraszra vonatkozóan a kizárólagos használati jogot valójában az értékesítéssel egyidejűleg alapították, akkor nyilvánvaló, hogy az eladási árat csökkentő tétel nincs, és így a bevétel egésze jövedelem. Ez esetben az Szja-tv. 75. §-ának (3) bekezdését célszerű alkalmazni.A "B" társasház esetében, ha az eladó magánszemély, akkor a magánszemélyt az ingatlanértékesítésre vonatkozó előírások szerint terheli az Szja-tv. XI. fejezete szerint az adófizetési kötelezettség, amelyet viszont - az ellenérték csökkentésével - a "B" társasháznak kell teljesítenie mint kifizetőnek.A visszavásárolt kizárólagos használati jogot "B" társaságnak a tárgyi eszközök között vagyoni értékű jogként kell kimutatnia (T 126 - K 454).Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján a közös cél elérése érdekében együttműködő közösség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6611
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést