Adózási kérdések az otthontámogatással kapcsolatosan

Kérdés: Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelettel kapcsolatban a jogosultság, az igénylési feltételek és az ügyintézés menete részben már ismert számunkra, ugyanakkor az egyes adózási kérdésekre még nem kaptunk választ.
1. Az adózást, bevallást hogyan kell teljesíteni? Hogyan kell értelmezni ezt a részt az Szj-tv. 71/A. §-ából: „A támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket”? Ez csak a közterhek összegszerűségét érinti, vagy a bevallás módját is?
2. „(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”
Kérdés abban az esetben merül fel, ha a fenntartó igényli a támogatást. Jogszabály szerint az adózási feladatokat az igénylőnek kell teljesítenie. Ha az igénylés alapján a fenntartó megkapja pl. az 1 munkavállalóra jutó 1 millió Ft-ot, + 28% közterhet, amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak. A közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad, vagy ezt is továbbadhatja (bevallási terhekkel együtt) a munkáltatónak?
3. Át kell futtatni ezt a tételt a bérszámfejtési rendszeren? Kinek? A fenntartónak vagy a munkáltatónak? A fenntartó milyen nyomtatványon, milyen módon vallja be ezt a támogatást?
Összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében is egy összegben fogja ezt megtenni?
4. Elfogadható megoldás-e az, hogy – a bankköltség csökkentése érdekében – a fenntartó közvetlenül a munkavállalóknak utalja a támogatást?
5. Amennyiben a munkáltató (fenntartó nélkül) igényelte és kapta a támogatást, akkor a fenti kérdések egy része nem merül fel, hiszen minden jogosultság és kötelezettség egy kézben van. A kérdés azonban itt is az, hogy bérszámfejtendő-e?
Részlet a válaszából: […] amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak, akkor a közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad. Sajnos arra nincs szabály az otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendeletben sem, hogy a közterhek bevallása, befizetése továbbadható a munkáltatónak, bár ez lenne a célszerű. Javasoljuk, kérjen állásfoglalást a NAV-tól.3. Feltehetően a fenntartókra is vonatkozik a NAV felé történő 2608 jelű havi bevallási kötelezettség, és a bérszámfejtési rendszerek össze vannak kötve a 08-as havi bevallással, azaz onnan vehetők át az adatok, így a támogatást technikailag a bérszámfejtésen át kellene vezetni. Így tudják a 08-as bevallási nyomtatványt kitölteni, és ehhez a munkáltatótól a munkavállalók adatait be kell kérni. Úgy értelmezzük, hogy a 08-as bevallást az összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében kell megtenni.4. Az otthontámogatásról szóló 361/2025.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalótól levonható maximális letiltás

Kérdés: Munkavállalónknak több banki letiltása van, családi kedvezményt nem érvényesít. A letiltás mértéke 50%. Nettó keresete: 214.662 Ft, levonásmentes rész: 128.797 Ft. Szerintem a munkavállalótól levonható maximális letiltás: 85.865 Ft (214.662 Ft–128.797 Ft). Helyes a levezetésem?
Részlet a válaszából: […] Ft (214.662 Ft–128.797 Ft). A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. A kérdésben szereplő esetben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Éttermi vendéglátás formájában adott reprezentációs juttatások

Kérdés: A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. Korm. rendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni. Az ebben meghatározottak alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. A rendelet értelmében az étteremben tartott reprezentációs események (étel, ital) után nem kell megfizetni a 33,04%-os közterhet, amíg a keretbe beleférünk. A keretösszeg úgy került meghatározásra, hogy a juttatás értéke az adóévben nem haladhatja meg az éves összes bevétel 1 százalékát, de maximum a 100 millió forintot. Jól értelmezzük, hogy az összeg az éves bevétel 1%-a, azonban, ha ez az érték meghaladná a 100 millió forintot, akkor a maximum 100 millió forint az irányadó?
Részlet a válaszából: […] legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.A fenti paragrafus (2) bekezdés c) pontja határozza meg, hogy mit kell az adóévben elszámolt éves összes bevétel alatt érteni. Eszerint elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel.Fentiek alapján egyetértünk azzal, hogy az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályai alóli mentesítés arra az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatásra alkalmazható, amely nem haladja meg a juttatónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Euróban kapott pro forma számla árfolyama és annak a változása

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] devizaszámlán szerepel (T 353 – K 386). Ebből következően nincs árfolyam-különbözet sem az előlegszámlán, sem a devizaszámlán.Amikor a cég a végszámlát megkapja, a végszámlát teljes összegében az árubeszerzés teljesítésekor kell könyvelni (T 261 – K 454) azon a vállalkozó által választott, a számviteli politikában rögzített árfolyamon. Természetesen a végszámla könyvelésekor nem keletkezik árfolyam-különbözet.A végszámla könyvelésekor könyvelni kell az előlegként fizetett összeg beszámítását is (T 454 – K 383) azon az árfolyamon, amelyen a 353. számlán szerepelt. A 454. számlán az előleg beszámításakor keletkezik árfolyam-különbözet (az árubeszerzés teljesítésekor és az előleg megfizetésekori árfolyamok különbözete összegében, amelyet könyvelni kell: T 454 – K 9762, illetve a T 8762 – K 454).A végszámla maradék összegének az elszámolási betétszámláról történő kiegyenlítésekor a megvásárolt eurót azon forintértéken kell könyvelni (T 454 – K 384), amilyen összegért azt a cég az átutaláshoz[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Számlázás használatbavételi engedély hiányában

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?
Részlet a válaszából: […] illetve az egyéb ráfordítás különbözete jelenhet meg, jellegének megfelelően.Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben … teljesített szolgáltatások … – áfát nem tartalmazó – ellenértékét, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában szereplő összegben.A szerződés szerinti teljesítés lakások esetében általában az, ha a használatbavételi engedély alapján a lakásokat a vevők birtokába lehet adni.Tekintettel arra, hogy – a kérdésben leírtak szerint – a szerződés szerinti teljesítés 2025-ben nem történt meg, a lakások és a telekhányadok eladási árát 2025. évre nem lehet árbevételként, illetve egyéb bevételként elszámolni. Ezért az építéssel kapcsolatosan felmerült költségeket a továbbiakban is befejezetlen[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

FIFO-módszerről áttérés az átlagáras elszámolásra

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.
Részlet a válaszából: […] újra és újra kiszámítja [a beszerzés előtti mennyiség és érték, valamint a beszerzett mennyiség és érték figyelembevételével, az utolsó beszerzés utáni (a beszerzési előtti és a beszerzett) készlet bekerülési értékének és együttes mennyiségének a hányadosaként], és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján állapítja meg és könyveli minden beszerzés után.A leírtakból következik, hogy a készletek nyitó adata (mennyisége és értéke) a készletnyilvántartás módszerének változása miatt nem változhat! Így értékkülönbözet nem keletkezhet! (Általános szabály, hogy a nyilvántartás módszerének változása sem fel-, sem leértékelést nem jelenthet!)A leírtakból az is következik, hogy a nyitó készlet mennyiségi és értékadatait az átlagos beszerzési ár első értékének kiszámításával változatlan értéken[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó által okozott kár elszámolása, megtérítése

Kérdés: Az építőiparban dolgozó ügyfelem alvállalkozót vett igénybe egy építési projekt teljesítése során. Az alvállalkozó feladata üzemcsarnok acélszerkezetének építése volt. Ezt a munkát nem a szakmai elvárásoknak megfelelően végezte el, emiatt a nagy nyári vihar letarolta az általa felépített szerkezetet. A fővállalkozónak ez jelentős többletköltséget eredményezett. Az alvállalkozó felelősségbiztosítása a többletköltség 2/3 részét térítette meg, ez volt a biztosításának a maximumösszege. Az alvállalkozó az újonnan vásárolt vasanyagból elkészítette a szerződésben általa vállalt munkát, és számlázta a szerződéses összeget a megbízó fővállalkozónak. Az építési naplót az alvállalkozó átadta a fővállalkozónak, amiben szintén dokumentálásra került a viharkár. Mi lehet a megoldás a meg nem térült költségek (az összes költség 1/3-a) megtérítésére? Ügyfelem nem szeretné kifizetni az alvállalkozó számláját, és a kártérítés részeként kívánja kezelni. Megoldás lehet-e az, hogy az alvállalkozó felé számlázzák a kártérítéssel nem fedezett összeget? Amennyiben ez történne, milyen áfakulcsot kell alkalmazni a számlázás során? (Az eredeti projekt fordított áfás volt.)
Részlet a válaszából: […] készlet értékét az egyéb ráfordítások közé történő átvezetéssel (T 271 – K 582 és T 8631 – K 271). (Ez a 3/3-ad!)A felelősségbiztosítással megtérült összeget egyéb bevételként kell kimutatni: T 384 – K 9631.A viharkár után az alvállalkozó által számlázott teljesítmény elfogadott értékével a saját termelésű készlet (a befejezetlen termelés) értékét kell növelni. És ha a projekt elkészült, akkor a fővállalkozónak kell továbbszámláznia.A viharkár összegéből meg nem térült 1/3 a 8631. és a 9631. számlákon szereplő összegek különbözete, amely különbözet megtérítésére keresnek megoldást. Valójában jó megoldás nincs.A fővállalkozónak az alvállalkozó elismert számláját ki kell fizetnie, azt a kártérítés részeként nem használhatja fel.A kártérítéssel nem lefedett összeget nem lehet az alvállalkozó felé számlázni, mert a nem lefedett összeg nem tekinthető sem készletnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, és így mind a szerződéses joggal, mind a számviteli törvénnyel ellentétes, azaz jogszabályellenes cselekmény lenne.Mit lehet akkor tenni? Az építési naplóban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Határidős ügyletek értékelése, elszámolása

Kérdés: Cégünk határidős ügyleteket köt (CO2-kvóta) egy bankkal következő évi fizetéssel és leszállítással. A bank számlát állít ki a szerződött áron leszállítás előtt pár nappal. Nem számol nyereséget, veszteséget sem. A bank havonta értékelést küld a kötött ügyletekről. Az adott év végén, december 31-én, szükséges a valós értéket elszámolni a származékos ügyletek értékelési különbözetével szemben? Illetve a leszállításkori piaci ár és a fizetett (szerződött) ár különbözetét el kell számolnom a pénzügyi eredményben?
Részlet a válaszából: […] igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.Származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor.A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz (beleértve a tőzsdei árut is) adásvételére vonatkozó leszállítási ügylet, amelynek célja a nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő adásvétele. Például ilyen az, amikor a gazdálkodó az ügyletet egy harmadik féllel szemben fennálló vagy várható szállítási kötelezettségének teljesítése céljából köti. Jelen esetben erről van szó, így az ügylet nem minősül származékos ügyletnek.A számviteli[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Alanyi adómentes adóalany beszerzése az EK-ból (áfa)

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?
Részlet a válaszából: […] fejezete tartalmazza. Eszerint, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségébena) adófizetésre nem kötelezett;b) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.Ugyanakkor a 193. § (1) bekezdésének e) és g) pontja alapján az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében– a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, továbbá– termék importja esetében.Fentiekből látható, hogy az Európai Unióból, illetve harmadik országból behozott termékek után az adófizetési kötelezettség a beszerző, belföldi adóalanyt terheli, és e beszerzések tekintetében nem is járhat el alanyi adómentes minőségében. Azonban a termékek továbbértékesítése során – amennyiben az belföldön történik – egy általános szabályok szerinti, belföldi termékértékesítés valósul meg, amelynél már alkalmazandó az alanyi adómentesség.Az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről szóló összesítő nyilatkozat (’A60) benyújtási kötelezettségét az Áfa-tv. 4/A. számú melléklete szabályozza. Ennek 1. pont f) alpontja írja elő az adatszolgáltatást többek között a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól megvalósított 19. §, 21.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Fizetett előleg átengedése felárral

Kérdés: Magánszemély 2024-ben 20.000.000 Ft előleget fizetett egy építés alatt álló lakásra, melyre adásvételi szerződés még nem készült. Ekkor garantálták neki, hogy amikor 2026-ban elkészül a lakás, még a 2024-es áron kapja meg azt. Közben a lakást mégsem kívánja megvásárolni, így egy harmadik félnek átengedné – vevőkijelölés címén – az ingatlan megvételét, viszont mivel azóta felmentek ezeknek az ingatlanoknak az árai, magasabb értéket szeretne kapni. A magánszemélynek ezt a jövedelmet mely soron kell majd bevallani az szja-bevallásban, és mit kell fizetnie a nyeresége után?
Részlet a válaszából: […] követelés eladójának.A harmadik fél – az előleget fizető magánszemély kezdeményezésére – kössön megállapodást a társasággal, hogy a fenti követelés adásvételi szerződés szerinti pluszösszegében fennálló tartozását vállalja át, és fizesse meg azt a követelését eladó magánszemélynek, és ezen pluszösszeggel növelje meg a társaság a harmadik féllel szembeni kötelezettségét.A fentiekben leírtak szerződéssel, megállapodással történő alátámasztása és pénzügyi rendezése után az előleget fizető magánszemélynél a követelés értékesítésének eredményeként a különbözet (a pluszösszeg) összegében keletkezik az Szja-tv. 28. §-a alapján jövedelem, amelyet a jövedelemjuttató társaságnak kell bevallania a havi 2608-as jelű nyomtatványon, és a jövedelemből levont 15% személyi jövedelemadót és a társaságot terhelő 13% szochót megfizetnie. A társaság havi bevallása alapján a NAV által készített bevallási tervezet tartalmazza az egyéb jövedelmet, ha az helyes, a magánszemélynek csak jóvá kell hagyni, azt nem kell külön bevallania.A harmadik fél kötelezettségének az átvállalásával a társaság a harmadik fél javára jövedelmet juttat, amely ugyancsak egyéb jövedelemnek minősül az Szja-tv. 28. §-a alapján, amelyet a jövedelemjuttató társaságnak kell bevallania a havi 2608-as jelű nyomtatványon, és a jövedelemből levont 15% személyi jövedelemadót és a társaságot terhelő 13% szochót megfizetnie. A társaság havi bevallása alapján a NAV által készített bevallási tervezet tartalmazza az egyéb jövedelmet, ha az helyes, a magánszemélynek csak jóvá kell hagyni, azt nem kell külön bevallania.Az előzőekben leírtak helyett, a felek megállapodhatnának abban is, hogy az építtető visszafizetné a magánszemélynek az előleget, és a harmadik fél a vevőkijelölés jogáért közvetlenül a magánszemélynek fizetne. Továbbá[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
6