Fizetett betétdíj elszámolása

Kérdés: A társaságnál felmerült, hogy különböző palackok után fizetett 50 Ft betétdíj számviteli elszámolása miként történik beszerzéskor és visszaváltáskor, továbbá, ha a beszerzett termékkel fizetett betétdíj egyáltalán nem kerül visszaváltásra?
Részlet a válaszából: […] beszerzési értéken: T 281 – K 384 (50 Ft), az áru készletre vétele: T 261, 466 – K 384 (ha közvetlenül a szállítótól érkezik, akkor T 281 – K 454, illetve T 261, 466 – K 454);– a betétdíjas göngyöleg visszaváltása: T 384, 381 – K 281 (50 Ft), (ha közvetlenül a szállítónak csereként visszaküldve: T 454 – K 281);– ha elmarad a visszaváltás (a visszaküldés), a vissza nem váltott göngyölegeket – a rá vonatkozó külön előírások szerint – selejtezni kell, a selejtezési jegyzőkönyvben feltüntetve a selejtezett darabszámot, értéket és az okot, hogy miért nem került visszaküldésre,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Devizanemek közötti áttérés fordulónapja

Kérdés: A társaság devizanemváltást hajt végre, forintról euróra, a számviteli törvény 145–146. §-a alapján. Az áttérés napja az üzleti év mérlegfordulónapja (2026. szeptember 30.), és az áttérést követő naptól (2026. október 1.) történik a könyvvezetés euróban. A cégbírósági bejegyzés (létesítő okirat módosítása, jegyzett tőke devizaneme) tekintetében mely dátum tekintendő helyesnek: szeptember 30., mint a mérlegfordulónap, vagy október 1., mint az új devizanemben történő működés első napja?
Részlet a válaszából: […] áttérés napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékét kell – a (2)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – a létesítő okiratban rögzített devizára átszámítani. [A (2)–(6) bekezdés is átszámítás, csak a devizaeszközökhöz, devizakötelezettségekhez igazodó sajátosságokkal, amelyeket az Szt. 149. §-a szerint kell figyelembe venni!]A devizára átszámított mérleg is a társaság 2026. szeptember 30-i adatait tartalmazza. Mivel forintban is és euróban is ugyanazon eszköz- és forrásértékek állnak rendelkezésre, a könyvviteli nyilvántartásokat az euróban készült mérleg alapján csak 2026. október 1-jével lehet megnyitni, és könyvelni már a 2026. október 1-jei gazdasági eseményeket. Ez általános szabály, és ezért ezt nem kell a cégjegyzékbe bejegyezni.A forintról euróra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Nyugta használata esetén az adókötelezettség keletkezésének időpontja

Kérdés: Egy normál áfakörbe tartozó szórakozóhely hétvégenként másnap hajnalig tart nyitva. Az online pénztárgép zárása ilyen esetekben van, hogy átcsúszik a nyitást követő nap hajnali 2-3 órára. Hogyha ez a hó végén vagy év végén történik szilveszterkor, akkor melyik napi bevételként kell elszámolni a bevételt, illetve melyik áfabevallásba kerülnek be a teljesítések? A napi forgalmi jelentés keltezése lesz a mérvadó, ami ilyenkor már a következő havi/évi bevételek közé tartozik?
Részlet a válaszából: […] és napi zárás végrehajtása kötelező. A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét, továbbá a pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitvatartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést”-t kell készíteni. A napi nyitás és napi zárás elvégzése – vagyis egy adóügyi nap kezdete és vége – nem a naptári napokhoz kapcsolódik, azaz előfordulhat, hogy a nyitvatartás több naptári napot is érint.Fontos azonban, hogy az általánosforgalmiadó-kötelezettséget nem a nyitvatartási idő, illetve a napi forgalmi jelentés készítésének időpontja keletkezteti, hanem főszabály szerint a teljesítés időpontja alapján határozható meg. Ezen időpontot az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) a naptári napokhoz kapcsolja, így mindazon esetekben, amikor az adóalany a sajátos nyitvatartása folytán több naptári napot átívelően teljesít adóköteles ügyleteket, azokat annak megfelelően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Időszakos elszámolású ügyleteknél az áfalevonás időpontja

Kérdés: Időszakos elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszakot követően kiállított számlán a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Pl. elszámolt időszak: 04. 02. – 05. 11. Számla kelte: 05. 27. Teljesítés időpontja: 06. 12. Fizetési határidő: 06. 12. Áfabevallás szempontjából melyik hónapban keletkezik a levonható áfa?
Részlet a válaszából: […] az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékességét, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik napot kell tekinteni [Áfa-tv. 58. § (1a) bekezdés b) pont]. E szabály alapján a kérdés helyesen tartalmazza a június 12-i teljesítési időpontot.Az adólevonási jog keletkezéséről az Áfa-tv. 119. §-a rendelkezik. Eszerint, az adólevonási jog akkor keletkezik – ha az Áfa-tv. másként nem rendelkezik –, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Magyarul ugyanabban az időpontban keletkezik a beszerzést (szolgáltatás igénybevételét) terhelő áfa levonásának a joga, mint amikor az értékesítőnél (szolgáltatás nyújtójánál) az adófizetési kötelezettség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonkezelő osztalék jogcímen ingatlant szerez

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban részt vevő felek személye tehát 100% mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlan vagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlan vagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk: tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Tao-tv. 4. §-ának mely pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét. Így a jogügylet illetékkötelezettségének megítéléséhez nem az Itv. 18. § (4) bekezdésében foglaltak, hanem az Itv. 18. § (1) bekezdésének alkalmazása szükséges. Ennek értelmében pedig ingatlannak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése – így az osztalék jogcímen való ingatlanjuttatás is – visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.Az Itv. 26. § (1) bekezdésének t) pontja értelmében ingatlannak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző előző[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati lakások építéséhez telek biztosítása

Kérdés: Az önkormányzat tárgyalást folytat egy gazdasági társasággal önkormányzati lakások építése témában. Az egyeztetések során az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra építene a gazdasági társaság. Ha a lakások megépülnek, akkor a felépítményt a gazdasági társaság értékesítené, a felépítményre jutó telekrészt pedig az önkormányzat kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítaná a faluban letelepedni szándékozó fiatalok részére. Ez esetben milyen dokumentumnak kell születnie az ingatlan vonatkozásában, hogy a gazdasági társaság el tudja kezdeni az építkezést?
Részlet a válaszából: […] után a válasz az, hogy az önkormányzatnak a Ptk. előírásai figyelembevétele mellett szerződést kell kötnie a gazdasági társasággal, amely szerződésben az általános szerződési feltételeken túlmenően rögzíteni kell, hogy– az önkormányzati lakások építése céljából a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátja… helységben, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, … szám alatti építési telkeket, hogy ott (konkrétan nevesített, minősített) lakások épüljenek… darabszám, … időpontig;– a gazdasági társaság vállalja, hogy az előző pont szerinti lakásokat … időpontig megépíti, illetve az ütemtervnek megfelelően építi meg, biztosítja azok értékesíthetőségét;– az önkormányzati lakások megépítésének költségeit a gazdasági társaság egyedül finanszírozza, vagy a finanszírozáshoz hitelt vesz igénybe, annak kamatát a lakások vevőire áthárítja, vagy a finanszírozáshoz az önkormányzat kölcsönt nyújt, illetve a lakásépítés egészét az önkormányzat finanszírozza;– bár az építkezés megrendelője az önkormányzat, az elkészült lakásokat a lakások vevői felé a gazdasági társaság, a lakásokhoz tartozó telket (telekhányadot) pedig az önkormányzat értékesíti akkor, amikor a lakások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatás számlájának kiállítási napja

Kérdés: Cégünk laborvizsgálatot készített egy növényről, melynek számlaadatai az alábbiak: kiállítás: 2026. 06. 02., teljesítés napja: 2026. 05. 14. Ezen szolgáltatást tovább szeretnénk számlázni. A kérdés, hogy az általunk kiállított számla kiállítási napja lehet-e 2026. 06. 03., a teljesítés ideje pedig 2026. 05. 14., vagy az Áfa-tv. szabályai alapján csak 8 napon belüli lehet?
Részlet a válaszából: […] jelent.Fentiek alapján megállapítható, hogy az eredeti számlakiállítás valószínűsíthetően nem felelt meg a jogszabályi előírásnak, mivel ha a laborvizsgálat 2026. május 14. napján teljesült, akkor arról a számlát legkésőbb az ettől számított 8 napon belül, azaz 2026. május 22-ig ki kellett volna állítani.Ez a tény azonban nem befolyásolja a továbbszámlázó cég számlakiállítási kötelezettségét. Feltételezzük, hogy jelen esetben az Áfa-tv. 15. §-a szerinti közvetített szolgáltatásról van szó, vagyis hogy a laborvizsgálatot a cég saját nevében, de a saját megrendelője javára rendelte meg, tehát ugyanannak a szolgáltatásnak egyaránt az igénybe vevője és a nyújtója is volt. Ha a cég a laborvizsgálatot változatlan tartalommal számlázza tovább, akkor klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélhetünk. Ilyen esetben fizikai értelemben nem valósul meg két teljesítés (hiszen csak egy vizsgálatot végeztek el a végső megrendelő javára), így két eltérő teljesítési időpont sem lehet. Ebben az esetben a továbbszámlázott ügylet teljesítési időpontja megegyezik az eredeti ügylet teljesítési időpontjával, tehát azt 2026. május 14. teljesítési időpontot feltüntetve kell továbbszámlázni, akkor is, ha a 8 napos számlakiállítási határidő már eltelt.Előfordulhat ugyanakkor az az eset is, hogy cégük nem változatlan formában számlázza tovább a laborvizsgálat-szolgáltatást,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Lábon álló termék értékesítésének adózása

Kérdés: Az áfatörvény 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek lábon álló terményként (kukorica, árpa, mennyiségi egység: hektár) történő értékesítése esetén a 142. § (1) bekezdés i) pontját kell alkalmazni, vagy az egyenes adózás szabályait? Az adóalanyok megfelelnek a fordított adózás feltételeinek.
Részlet a válaszából: […] áruazonosító számot (vámtarifaszám) kell irányadónak tekinteni. A vtsz. ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.A „lábon álló” kifejezés a köznyelvben használatos, „lábon álló kukorica, lábon álló napraforgó stb.” árumegnevezés a Kereskedelmi Vámtarifában nem szerepel, így ez alapján nem lehet besorolni. A besorolás függ a termény eladáskori állapotától és felhasználásától is. Elengedhetetlen annak ismerete, hogy az értékesítés pillanatában a növény milyen stádiumban van, illetve, hogy milyen céllal történik az értékesítés. Ahhoz, hogy a lábon álló termény az Áfa-tv. 6/A. számú mellékletében hivatkozott vtsz. alá tartozzon, meg kell, hogy feleljen a Kereskedelmi Vámtarifa adott vámtarifaszámhoz tartozó szövegének. A 2017/1925. bizottsági végrehajtási rendelet 10. Árucsoportba tartozó gabonákhoz tartozó megjegyzése szerint: „Ebbe az árucsoportba az egyes vtsz.-ok alá csak a gabonafélék szemtermését lehet besorolni, kalászban vagy a gabonaszárral együtt.”Abban az esetben, amikor a termény élő állapotában a földből nő ki, vagyis ún. lábon álló, tartalmaz szemtermést, és kalászban vagy kévében található, az adott terményt megfelelő vtsz. alá kell sorolni. Így például a 1001. vtsz. alá a búza és kétszeres szemtermését lehet osztályozni, akár kévében, vagy akár kalászban kerül bemutatásra, tehát az ún. lábon álló is. Kukorica szemtermése kalászban vagy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Beolvadásnál az átvevő társaság beszámolója

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. egyaránt kisvállalati adóalany. A tervek szerint „B” kft. 2026. 06. 30-i fordulónappal beolvad „A” kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken valósul meg. A Kiva-tv. 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján az egyesülés következtében az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor a Kiva-tv. 19. § (8a) bekezdése szerint az egyesüléssel érintett adózó az egyesülés napját követő 15 napon belül bejelentéssel ismételten választhatja a kivaalanyiságot, amely ebben az esetben az egyesülés napján jön létre. A kérdés az átvevő (fennmaradó) társaság beszámolókészítési kötelezettségére vonatkozik. Egyes álláspontok szerint az átvevő társaságnak a beolvadás napjával lezárul az üzleti éve, ezért
– 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót kell készítenie és közzétennie;
– majd 2026. 07. 01. – 2026. 12. 31. időszakra egy második beszámolót is kell készítenie és közzétennie.
Más álláspont szerint az átvevő társaság jogfolytonosan fennmarad, könyveit nem zárja le, ezért a 2026. üzleti év nem szakad meg, és elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele. Bizonytalanságot okoz a 26 KIVA kitöltési útmutató 30–31. oldalán szereplő alábbi megfogalmazás: „Annak az átalakuló gazdasági társaságnak, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál, leválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaság), a következőképpen kell eljárnia. Az ilyen típusú adózó az átalakulás kapcsán az Szt. VII. fejezete szerinti sajátos beszámolókészítési kötelezettséggel ugyan nem bír, de a lezárt üzleti évről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.” Kérdések:
1. A beolvadás során fennmaradó átvevő társaságnál a beolvadás napjával lezárul-e az üzleti év?
2. Köteles-e az átvevő társaság a 2026. 01. 01. – 2026. 06. 30. időszakra önálló beszámolót készíteni és közzétenni?
3. Vagy elegendő egyetlen, a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra vonatkozó éves beszámoló elkészítése és közzététele?
4. A 26 KIVA kitöltési útmutatóban szereplő „lezárt üzleti év” kifejezést a beolvadás során fennmaradó átvevő társaság esetében hogyan kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal – rendezi.” (Ezzel egyezik a kérdés szerinti más álláspont.)A hivatkozott törvényi előírás tehát nem szól arról, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolót kell készíteni (a számviteli beszámoló nem tévesztendő össze a vagyonmérleggel), sőt hangsúlyozza, a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, nyilvántartásait nem zárja le. Ebből egyértelműen következik, hogy a beolvadás során az átvevő társaságnak csak a 2026. 01. 01. – 2026. 12. 31. időszakra kell (3. pont) majd a számviteli törvény szerinti beszámolót a könyvviteli nyilvántartások lezárásával elkészítenie, és az Szt. szerint közzétennie.Az átvevő B) társaság a Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja és (8a) bekezdése alkalmazása esetén nem szűnik meg, így nem kell alkalmaznia a Katv. 19. § (7) bekezdésében foglaltakat, amely az adóalanyiság megszűnése esetén beszámolókészítést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Felújításhoz kapcsolódó kapott támogatás

Kérdés: Az önkormányzat által egyházi intézmény részére vagyonkezelésbe adott ingatlant az egyház pályázati úton nyert támogatással felújította. A felújítás értékét átadja az önkormányzatnak. Befolyásolja-e az átadott értéket a kapott támogatás?
Részlet a válaszából: […] hogy szerepeljen. A megkapott támogatást a pénzügyi rendezéskor a kötelezettségek között kell kimutatni, mivel a felújítással kapcsolatos tételeket az eszközök között az 1. számlaosztályban kell kimutatni.A felújítás befejezésekor az ingatlanfelújítás átadásra kerül az önkormányzat részére, feltételezhetően térítés nélkül. A térítés nélküli átadáskor a felújítás értékét egyéb ráfordításként kell[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4