Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. március 22-én (6. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 100

[…] térítési díjat az ellátott jövedelmének százalékában határozza meg. Ha a fenntartó önkormányzat az ellátottak személyi térítési díját az intézmény elszámolása alapján egészíti ki az intézményi térítési díj mértékéig, úgy az erre folyósított támogatás – a gyermekétkeztetéssel analóg módon – adóalapot képez. Azokban az esetekben, amelyekben az árat (az ellenértéket) közvetlenül befolyásoló támogatások 0 százalékos adómértékű ügyletekhez (termékértékesítésekhez, szolgáltatásokhoz) kapcsolódnak (ilyenek pl. a gyógyszerek), a támogatás is 0 százalékos mértékkel adózik. A támogatás összegét a bevallásban szerepeltetni kell ugyan, de mivel a 0 adókulccsal való adózás pozitív adóösszeget nem eredményez, a továbbiakban példaként nem szerepel. Konkrét számpélda alapján levezetve a két legnagyobb körben (a személyszállításban és a gyógyászati segédeszközöknél) a jogszabályváltozás a következőket jelenti. A nyugdíjasok vagy tanulók közlekedési bérletének teljes ára (áfával együtt) 1240 Ft/hó. Ebből az utasok által térített díjból az áfa 132,8 Ft (1240 x 10,71%). Tekintettel arra, hogy a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 14. §-a, illetve 1. számú mellékletének 12. pontja alapján lehívható támogatási mérték (melynek alapja tehát az áfával növelt díjbevétel) az 1240 Ft 208%-a, fogyasztói árkiegészítésként lehívni 2579,2 forintot (1240 x 208%) lehet. Ebből – mivel ez az áfára is fedezetet nyújtott – 271 Ft (2579 x 10,71%) az árkiegészítésre jutó áfa. A közlekedési vállalat által fizetendő 404 Ft áfa összegére így két oldalról képződik a fedezet: 133 Ft-ot az utastól szedett be, 271 Ft-ot pedig a fogyasztói […]