Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés: Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019-2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszunkat. Ezen válasz megismétlése helyett más irányból közelítve keressük - a kérdésben feltettekre - a választ.A kapott támogatásoknak két nagy csoportját lehet megkülönböztetni: az egyik a fejlesztési támogatás (jellemzően tárgyi eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Biztosító kártérítése megsemmisült eszköznél

Kérdés: Vállalkozásunk egyik tárgyi eszköze káresemény következtében teljesen megsemmisült. Ez egy technológiai berendezés volt, már nulla nettó értékkel. A biztosító kártérítést utalt részünkre, amely durván az új tárgyi eszköz bekerülési értékének a felét képviselte. Van-e szabályos lehetőség arra, hogy a kapott kártérítés összegét halasztott bevételként számoljuk el, az évenkénti értékcsökkenéssel arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, nincsen arra lehetőség, hogy a kártérítésként kapott összeget halasztott bevételként elhatárolják, azt támogatásként kezeljék.A számviteli előírások szerint alapkövetelmény, hogy a gazdasági események bizonylattal, szerződéssel legyenek alátámasztva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben. A szakdolgozói bértámogatástól független az, hogy a dolgozó részére számfejtett bért bérköltségként kell elszámolni, és ez a bér járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kedvezményes hipamérték értelmezése kkv-nál

Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?
Részlet a válaszából: […] ...értéket. A releváns normaszöveg szerint a jogosult vállalkozó: "...azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés: Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
Részlet a válaszából: […] ...a napon a hűtőszekrényt beruházásként a cégnél könyvelni kellett volna, a hűtőszekrény 100 százalékos értékén, úgy, hogy a 99%-a a támogatás: T 161 - K 9647 (térítés nélkül átvett eszköz), az 1% pedig kötelezettség, de nem a szállítóval, hanem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérbe adott ingatlan felújítási költségeinek megtérítése

Kérdés: Irodaház bérlője felújítja a bérbe vett ingatlant. A bérbeadóval megegyezik, hogy a bérbeadó bérbeadói hozzájárulás címen a felújítás-átalakítás egy részét megtéríti számára. Ezt a számlát - mint bérbeadó - hová kell könyvelnem?
Részlet a válaszából: […] ...sem. Így a bérbeadónál nem jelenthet meg bérbevevői számla, nincs mit könyvelni.A bérbeadói hozzájárulás valójában a bérbeadó támogatása a bérbevevő által elvégzett - feltételezhetően a számviteli előírásoknak megfelelő - felújítás költségeinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Közhasznú tevékenység kedvezményének érvényesítése

Kérdés: Társasági adó hatálya alá tartozó nonprofit kft. idősek otthonát tart fenn. Bevétele állami támogatásból és gondozási díjakból származik. Vállalkozási tevékenységet nem végez, közhasznúsági fokozattal nem rendelkezik. A közhasznú tevékenységére tekintettel van-e a társasági adóban kedvezmény? Alkalmazhatja-e a Tao-tv. 6. sz. melléklete kedvezményét?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. speciális rendelkezéseket [6. § (6) bekezdés b) pont, 13/A. §, a 20. § (1) bekezdés e) pont és (6) bekezdés, a 26. § (11) bekezdés, valamint a 6. számú melléklet E) fejezet] csak a közhasznú nonprofit gazdasági társaságra vonatkozóan tartalmaz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Támogatási előleg és amortizáció

Kérdés: Covid okozta nehézségek leküzdésére a vállalkozások számára több olyan pályázat jelent meg, ahol a támogatást a folyósításkor előlegként kapjuk, és kötelezettségként kell nyilvántartani, mert a következő évek teljesítménye alapján lesz valamilyen százalékban végleges a támogatás összege. A megvalósított beruházásokat használatbavétel után amortizáljuk, mire a támogatás végleges lesz, jelentős részben elszámolásra kerül az értékcsökkenés. Amikor a támogatást véglegesen megkapjuk, akkor időbeli elhatárolásra kerül a támogatás a bevétellel szemben, és a maradék amortizáció arányában kerül egyéb bevételként elszámolásra a hátralévő időszakban? Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...pontosan, mert a támogatás jóváhagyásakor, bevételkénti elszámolásakor a már elszámolt amortizáció támogatással arányos hányada is egyéb bevétel maradhat, nem kell elhatárolni.A kérdésben leírt esetekben azonban célszerű a 33. § (7) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatások visszafizetésével kapcsolatosan jellemzően két lehetőség van. Az egyik, amikor a támogatást igénybe vevő a megkapott támogatás feltételeit nem vagy csak részben teljesíti, és ezért a támogató előírja a támogatás egészének vagy egy részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

De minimis támogatás igénylése

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. - 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. - 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. - 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az érintett pénzügyi évben (adóévben), valamint az ezt megelőző két pénzügyi évben (adóévben) igénybe vett, igénybe venni kívánt de minimis támogatások együttes összegét.A de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.
1
2
3
100