Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

275 találat a megadott támogatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A kft. a GINOP-1.2.8-20-2020 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll (Covid-19 járvánnyal összefüggő). A kft. előleget igényelt és kapott is 2020 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 1-2 évben). A pályázatíró tájékoztatása alapján a támogatást tőketartalékként kell könyvelni. Sajnos nem találom ennek a jogszabályi megerősítését. Melyik jogszabály írja le, hogy tőketartalékként kell könyvelni a szóban forgó támogatást? Helyes-e, ha a kapott előleget kötelezettségként mutatjuk ki? A pályázat elszámolásának elfogadásához kapcsolódóan kell megszüntetni az előlegkötelezettséget, és átvezetni a tőketartalékba, majd onnan a lekötött tartalékba? Mindaddig, amíg a támogatás visszatérítendőnek minősül, addig a lekötött tartalékon marad?
Részlet a válaszból: […]jogszabályhelyet, amely szerint a megpályázott támogatást vissza nem fizetendő támogatásnak tekintve a tőketartalékba kell helyezni.A kérdés szerint a támogatás visszatérítendő támogatás elsődlegesen, amelyet úgy kell könyvelni, mintha a kft. kölcsönt kapott volna. Előleget igényelt és kapott a kft., de ezt nem kapott előlegként, hanem kapott kölcsönként kell a kötelezettségek között kimutatni (T 384 - K 451). Így kell könyvelni a következő részletet is.Amikor a pályázattal kapcsolatos elszámolást a támogató elfogadja, a támogató dönt a támogatás végleges jellegéről. Ha továbbra is visszafizetendő lesz, amikor meghatározza a részleteket, a visszafizetések esedékességét, a kölcsöntörlesztés szabályai szerint kell a visszafizetéseket könyvelni: T 451 - K 384, ha kamatot is kell fizetni: T 873 - K 384.Ha a támogató a visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatásnak minősíti, akkor kell támogatásként könyvelni az egyéb bevételek között: T451 - K 9645 (ha a támogatás költségeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8409

2. találat: Továbbutalt támogatás

Kérdés: Egyéb szervezetünk nemzetközi pályázatot nyert, amelyben mi (Magyarország) vagyunk a konzorciumvezetők. Mi kapjuk meg a teljes pályázati összeget, majd a különböző országokban lévő partnereknek haladéktalanul továbbutaljuk az őket megillető, költségvetés szerinti összeget. Elszámolást egyben nyújt be az összes ország, de partnerekre bontva. A partnereket illető összeget, amelyet az én szervezetem fogad, de rögtön tovább is utalom a partnereknek, kell-e árbevételként könyvelnem a könyveimben? Milyen főkönyvi szám ajánlott az összeg fogadásához és továbbutalásához? Ha bevételként fogadom a teljes összeget, a partneri bevételre eső időbeli elhatárolást hogyan kell kezelnem?
Részlet a válaszból: […]tovább­utalt, átadott összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni, célszerűen a 8649. főkönyvi számlán (T 8649 - K 384), mivel nem minősül véglegesen átadott pénz­eszköznek.A Korm. rendelet 13. §-ának (5) bekezdése szerint továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet ... pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja vagy átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja. A kérdés szerinti támogatás és továbbutalás megfelel ezen követelménynek, még akkor is, ha az elszámolást egyben nyújtja be az összes ország.A leírtakból következik, hogy az egyéb szervezetnek csak a továbbutalással csökkentett támogatás összegét kell időbelileg elhatárolnia (T 384 - K 9634, majd T9634 - K 4832). Az így elhatárolt összeget az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8361
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszból: […]azonban ezen költségeket a kft.-nek az önkormányzat részére át kell adni. Az átadás történhet úgy, hogy a nonprofit kft. számláz az áfa felszámításával, illetve térítés nélkül átadja menedzsmentszolgáltatásának a közvetlen költségeit. (Ha a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit fedezi a pályázaton nyert támogatás, akkor a térítés nélküli átadás járható út, és előnyös mind a kft., mind az önkormányzat számára. Ha nem fedezi, akkor a különbözetet az önkormányzatnak meg kell térítenie áfás számla ellenében, mert egyébként az a kft. vesztesége lenne.)A menedzsmentszolgáltatás költségeit, ellenértékét az önkormányzat részére a beruházás üzembe helyezése előtt kell átadni. Ha a kapcsolódó beruházás üzembe helyezése 2019. december 31-ig nem történt meg, akkor a felmerült költségeket a kft.-nek 2019-ben nem kell átadnia, feltételezve, hogy az üzembe helyezés is a menedzsmentszolgáltatás körébe tartozik. Az átadásig a nonprofit kft.-nek a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit befejezetlen termelésként kell kimutatnia, és így nem lesz 2019-ben - annak megfelelő összegű - vesztesége.Ha a menedzselt - kérdés szerinti - beruházás 2019-ben üzembe helyezésre került, akkor a menedzsmentszolgáltatás közvetlen költségeit az önkormányzat felé a kft.-nek - a fentiek figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8262
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Nagy értékű gépnél kártérítés?

Kérdés: Egy nagy értékű gép baleset következtében a 2018-as év folyamán javíthatóan kárt szenvedett. A javítás költsége, melyet 2019-ben végeztek el, 170 millió forint volt. A biztosító kártérítés címén 153 millió forintot fizetett, szintén 2019-ben, a különbség az önrész volt. 2018-ban évzáráskor elszámoltunk terven felüli értékcsökkenésként 170 millió forintot, és egyéb bevételként a biztosító által majd 2019-ben utalt, de a mérlegkészítésig ismertté vált kártérítés összegét, a 153 millió forintot. A gép beszerzéséhez támogatás kapcsolódik, 50%-os támogatástartalommal, amelynek értékcsökkenés-arányosan még el nem számolt összege a passzív időbeli elhatárolásokban van. 2018-ban a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor ennek 50%-os mértékéig kellett volna e passzív elhatárolásról is kapcsolódó tételt könyvelni az egyéb bevételekkel szemben? A passzív elhatárolásról csak a balesetig felmerülő normál értékcsökkenés arányos részét vezettük ki 2018-ban. A társaságiadó-alapot növelő tételként kell-e kezelni a terven felüli értékcsökkenés összegét a fenti körülmények alapján?
Részlet a válaszból: […]170 millió forintot 2019-ben kellett könyvelni az igénybe vett szolgáltatások között, és 2019-ben kellett könyvelni a biztosító térítését is, a 153 millió forintot, és nem 2018. évre, egyéb bevételként.Az Szt. 53. §-a alapján a tárgyi eszközöknél terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint a piaci érték. A nagy értékű gép esetében ez a követelmény nem állt fenn, mivel a 2018-ban baleset miatt sérült gép javítható volt, és 2019-ben már meg is javították. Így a számviteli előírások megsértésével jártak el akkor, amikor 2018-ban 170 millió forint összegben terven felüli értékcsökkenést számoltak el. (Nem kellett volna!)A számviteli előírásokat sértették meg akkor is, amikor a nagy értékű gép nagyjavításának időszakára (nagyjavításra a baleset miatt került sor) nem számoltak el terv szerinti értékcsökkenést 2018-2019-ben (és 50%-ban nem szüntették meg a támogatás miatti időbeli elhatárolást!).Tekintettel arra, hogy terven felüli értékcsökkenést 2018-ban nem lehetett elszámolni, a kapcsolódó támogatás időbeli elhatárolását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8249

5. találat: Előleg figyelembevétele bevételként

Kérdés: 2018. évben vissza nem térítendő támogatást nyert a cég (GINOP) pályázat keretében vállalati komplex infokommunikációs fejlesztésre. A társaság 2018-ban támogatási előleget kapott, amit az elszámolásig a kötelezettségek között szerepeltet. 2020-ban a mérlegkészítésig benyújtásra és jóváhagyásra is került az elszámolás az első időközi kifizetési kérelemre, annak egy részét az előleg terhére számolták el, a másik részét kiutalták. A támogatási előleget 2020-ban az első időközi kifizetés jóváhagyásának napjával átvezethetem az egyéb bevételek közé? Azzal tisztában vagyok, hogy ha a fejlesztésre kapott támogatás a mérlegfordulónapig nem folyt be, akkor az nem szerepelhet az előző év beszámolójában. A fejlesztésre kapott támogatási előleg kapcsán nem tudom eldönteni, hogy melyik üzleti év (2019 vagy 2020) beszámolójában kell egyéb bevételként, majd halasztott bevételként könyvelni az előleget, amennyiben a mérlegkészítésig jóváhagyták?
Részlet a válaszból: […]fejlesztésnek műszaki teljesítése is, amelyet az elszámolással a támogató jóváhagyott. Ez esetben jogos a támogatási előlegből betudott résznek a kifizetés jóváhagyásának a napján történő átvezetése az egyéb bevételek közé, a 2019. évi beszámoló mérlegkészítésének időszakában.Az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. Ha az előző bekezdésnek megfelelő, és így tényleges 2019. évi (vagy megelőző évi) teljesítést finanszíroz a jóváhagyott támogatás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8237
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Működési támogatás elszámolása

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit kft. költségei 30%-át a tevékenység bevételei fedezik. A működés költségeire fenntartói megállapodás alapján az alapító működési támogatást folyósít. Ez a működési támogatás a költségek, ráfordítások 80-90%-át fedezi. A bevételek felhasználásának a sorrendje eltérő lehet. Amennyiben a költségeit-ráfordításait a működési támogatással szemben számolja el, és azt követően számolja el a saját bevételt, akkor nyeresége keletkezik. Ha a saját bevételével szemben számolja el először a költségeit, ráfordításait, és csak ezt követően számolja el a támogatást, akkor a támogatás fel nem használt részét elhatárolja a passzív időbeli elhatárolással szemben.
Részlet a válaszból: […]tevékenységnél, amelynek saját bevétele van, azért nem fedezi a bevétel ezen tevékenységek költségeit, mert annak a bevételét (árát) az önkormányzat önkormányzati rendeletben állapította meg, akkor az ezen tevékenységhez kapott támogatás valójában árkiegészítés, amelyet a saját bevétellel egyidejűleg árkiegészítésként (árbevételként) kell elszámolni (a tevékenységnek megfelelő áfát pedig meg kell fizetni).Azon - az alapító oklevél (társasági szerződés) szerinti - tevékenységek végzése esetén (ideértve azt a tevékenységet is, amelynél az önkormányzat árat nem határozott meg) a tevékenység ellenértékét (jellemzően az áfa felszámításával) számlázni kell az önkormányzat felé, mert a kapott összeg nem minősíthető működési támogatásnak. A nagyarányú támogatás összegéből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kft. az önkormányzat részére vagy az önkormányzat helyett végez tevékenységet, amelynek a költségeit - jogszabállyal alá nem támasztott módon - működési támogatással ellentételezi. Árkiegészítés formájában adott támogatás akkor lehetne, ha a nonprofit kft. csak olyan tevékenységet végezne, amelynek van saját bevétele, amely tevékenység számlázásra kerülő árát az önkormányzat (vagy a kormány) határozta meg önkormányzati (vagy kormány-) rendeletben.A kérdésben leírtakra a válasz a számviteli előírásokból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8177

7. találat: Lakáscélú munkáltatói támogatás a munkavállaló kilépésekor

Kérdés: 2016 szeptemberében egy dolgozónk 5 millió forint vissza nem térítendő adómentes lakásépítési támogatást kapott. A feltételeknek megfelelt, a lakás elkészült. A vele kötött szerződésben nem volt feltétel az X évi cégnél töltendő munkaviszony. A dolgozó kilátásba helyezte a felmondását. A könyvelő szerint a cég 5 év alatt írhatja le ezt az összeget. Keletkezik a cégnek adófizetési kötelezettsége? Mi a helyzet a dolgozóval?
Részlet a válaszból: […]folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, és ezeket a munkáltató rendelkezésére bocsátja. A rendelet szerint igazolni kellett:- azt, hogy a támogatást hitelintézeten, kincstáron keresztül folyósították;- a méltányolható lakásigény fennállását;- a korábbi munkáltatótól kapott támogatás összegét;- azt, hogy a támogatás összege nem haladja meg a vételár, építési költség 30 százalékát; valamint- a támogatás lakáscélú felhasználását.Ha a munkavállaló nem rendelkezett az Szja-tv.-ben vagy a 15/2014. NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősült. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8165

8. találat: Önerő figyelembevétele a támogatásnál

Kérdés: Ügyfelünk konzorciumban vesz részt a pályázati támogatásban megvalósított projektben. A konzorciumvezető szerint a támogatás halasztott önerővel kerül elszámolásra. A támogatási szerződés szerint a projekttámogatás intenzitása 60%. A pályázati útmutató szerint a halasztott önerő esetén a kedvezményezett legkésőbb az első fizetési igénylés benyújtásáig - nyilatkozata alapján -, a megítélt támogatás 90%-áig az elszámolni kívánt költségeket teljes egészében lehívhatja. A lehívás teljesítésének kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával igényelheti. A beadott első időszakos kifizetési kérelemben a támogatás összege a támogatásban jóváhagyott, elszámolható költségek 100%-ában került jóváhagyásra. Ügyfelünknél a megkapott előleg összegét kötelezettségként, a jóváhagyott támogatás teljes összegét egyéb bevételként könyveltük. Önerő kimutatása nem történt. Partnerünk a megkapott előleg összegét halasztott bevételként könyvelte. A benyújtott fizetési kérelemben jóváhagyott költségek a halasztott önerő 100%-ában kerültek jóváhagyásra, de ettől eltérően a felmerült költségek támogatási intenzitás szerinti 60%-át könyvelték egyéb bevételként a halasztott bevétellel szemben. Így a tárgyidőszakban érvényesítették az önerőt, függetlenül attól, hogy a pályázati elszámolás a halasztott önerő szerint került jóváhagyásra. Melyik elszámolási mód a helyes?
Részlet a válaszból: […]fizetési igénylés benyújtásáig a ténylegesen felmerült költségek 60%-ánál többet hajlandó támogatni, de az nyilvánvalóan nem lehet több, mint a megítélt támogatás 90%-a.Számszerűsítve a leírtakat: Legyen a projekt tervezett összes költsége 10.000 E Ft, 60%-os támogatási index mellett a támogatás összege 6000 E Ft, az önerő 4000 E Ft. Az első fizetési igénylésig felmerült 8000 E Ft tényleges költség, amelynek a támogatási szerződés szerint 60%-át fogja a támogatás finanszírozni, a 40%-a önerő, azaz 4800 E Ft mellett az önerő 3200 E Ft. A támogatás teljes összegének 90%-a, azaz 5400 E Ft. Így 600 E Ft önerő számítható be, 2600 E Ft-ot a támogatónak kell biztosítania az elszámolási időszakban. Az önerőt azonban nem szabad könyvelni. Ha van beszámítható támogatás, a beszámított önerő (a példa szerint 600 E Ft) halasztott önerőként a következő időszak veszteségét jelenti a projektnél.A leírtakból következik, hogy a kérdésben leírt egyik elszámolási mód sem helyes teljes egészében.Természetesen a projekttámogatás keretében kapott előleget kötelezettségként kell kimutatni. Halasztott bevételként csak akkor lehet kimutatni, ha a támogató a benyújtott elszámolást elfogadta, támogatásként annak a támogatásintenzitásnak a megfelelő hányadát jóváhagyta. (Az előleg jóváhagyott részét először egyéb bevételként kell elszámolni, és annak legfeljebb egy részét kell - ha indokolt - halasztott bevételként időbelileg elhatárolni.)Az önerőt nem kell könyvelni, de a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8126
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Koprodukciós szerződés filmforgalmazáshoz kapcsolódóan

Kérdés: Belföldi társaság koprodukciós szerződést köt egy amerikai székhelyű filmgyártó társasággal, amely a Magyarországon forgatott filmet az Egyesült Államok területén fogja forgalmazni. A belföldi társaság 10 M Ft értékű koprodukciós hozzájárulást teljesít azzal, hogy az elkészült film forgalmazásából származó bevétel 20%-ára lehessen jogosult. A koprodukciós hozzájárulás a film gyártási költségeihez történő hozzájárulás. A belföldi társaság a hozzájárulás összegét nem kapja vissza, kizárólag a forgalmazásból származó bevétel 20%-ára jogosult. A magyar társaság által átutalt koprodukciós hozzájárulást:
- eszköz előállítására visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásként, vagy
- költségráfordítás ellentételezésére adott támogatásként kell elszámolni,
- vagy olyan vagyoni értékű jogként, amely a film forgalmazási jogában szerzett 20%-os részesedést fejezi ki?
Térítés nélküli átadás esetén van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszból: […]szerződés szerinti összeg. Ezen elszámoláshoz azonban indokolt kiegészíteni az amerikai székhelyű társasággal kötött koprodukciós szerződést azzal, hogy az amerikai társaság vagyoni értékű jogot alapít 10 M Ft-nak megfelelő összegben, és ezen jog jogosultja - a magyar társaság - az adott film forgalmazásából befolyt bevétel 20%-át megkapja a forgalmazás megindulásától kezdődően egy, a szerződésben meghatározott időpontig vagy időtartam alatt. (Az amerikai cég a jog alapításáért kapott összeget bevételként tudja elszámolni, így lehet a film gyártási költségeinek a fedezete!)A magyar társaságnál a vagyoni értékű jog vásárlásáért fizetett összeget a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, amelyet terv szerinti értékcsökkenési leírással kell csökkenteni a forgalmazás megindulása időpontjától a forgalmazásból származó bevétel befolyásának a koprodukciós[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8125
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Középvállalkozás beruházásainak támogatása szállítási ágazatban

Kérdés: Egy belföldi fuvarozócég a kamionjaira nem vehet igénybe de minimis támogatást, de csoportmentességit igen.
1. Jól gondolom, hogy az új kamionjainak a beszerzési értéke (közvetlen támogatást nem kapott rá) így az adózás előtti eredmény összegéig csökkenthető? Vagyis 300 millió forint adózás előtti eredmény és 200 millió forintos új kamion beszerzése esetén az adóalapja 100 millió forint lesz.
2. A pótkocsibeszerzésre használható a de minimis támogatás, vagy erre is csak a csoportmentességi alapján vehető igénybe? A csoportmentességinek mi a maximálisan igénybe vehető értéke?
3. Amennyiben raktárt (közvetlenül a vállalkozást szolgálja) épít, azt milyen címen veheti igénybe?
4. Irodahelyiség célú beruházásra - fuvarszervezők dolgoznak itt - is igénybe vehető?
Részlet a válaszból: […]vállalkozás három egymást követő pénzügyi évben (adóévben), 100 000 eurónak megfelelő összegben veheti igénybe, kivéve a tehergépjárművek vásárlását, amelyhez csekély összegű támogatás nem érvényesíthető.A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról [csoportmentességi rendelet 13. cikk a) pont] nem teszi lehetővé a szállítási ágazat - a kapcsolódó infrastruktúrával együtt - javára nyújtott támogatást. Nem tiltja azonban a csoportmentességi rendelet a kkv-knak nyújtott beruházási támogatást a szállítási ágazatban még a tehergépjárműhöz sem.A szállítási ágazatban tevékenykedő kkv-k tárgyi eszközökre irányuló beruházásai tehát - beleértve a közúti teherszállító járművek vásárlását - az általános csoportmentességi rendelet 17. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján támogathatók, amennyiben ugyanezen cikk és a csoportmentességi rendelet általános rendelkezései szerinti többi feltétel is teljesül.A támogatási intenzitás tekintetében is az általános csoportmentességi rendelet 17. cikkének vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A támogatási intenzitás maximális mértéke a 17. cikk (6) bekezdése szerint középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-a. Ez azt is jelenti - nem regionális támogatásról lévén szó -, hogy bármely régióban üzembe helyezett tárgyieszköz-beruházás esetén ezek a mértékek nem léphetők túl.Ezt megerősíti a NAV honlapján 2015. 09. 25. nappal közzétett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8038
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést