Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra

Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
Részlet a válaszából: […] ...egyetlen kitételről azonban elfeledkeztek, arról, hogy ha a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.A fejlesztési támogatások elszámolásának az a jellemzője, hogy a már megkapott (pénzügyileg rendezett) támogatást csak akkor lehet a passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% - Egyesület részére támogatás formájában;
1% - Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% - Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] ...látványcsapatsport adófelajánlással történő támogatása esetén a felajánlott összeget az adóelőleg, adó részeként kell teljesíteni, azt nem külön kell utalni, így nem is vonható le a fizetendő adóelőlegből, adóból. A támogatás a rendelkező nyilatkozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Feltételesen vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A vállalkozás a GINOP-pályázat keretében nyert feltételesen vissza nem térítendő támogatást. A fejlesztési és anyagbeszerzési támogatás összetétele 10,7 M Ft tárgyieszköz-beszerzést és 1 M Ft anyagköltséget tartalmazott, amely a pályázatban szereplő eszközérték 70%-a volt. A vállalkozás 2020-ban 11,7 M Ft támogatási előleget kapott, amely a megítélt támogatás 100%-a volt. A fejlesztéshez kapcsolódóan a vállalkozás 2020-ban 16 M Ft tárgyi eszközt vásárolt, és 2021-ben 2 M Ft anyagbeszerzést valósított meg, ezzel a pályázatban szereplő beszerzéseket befejezte. 2021-ben, az első eredménymérés alkalmával a támogatás 30%-a jóváhagyásra került, 3,45 M Ft értékben. 2021-ben a tárgyi eszközök nyitó értéke 15,7 M Ft volt, az elszámolt értékcsökkenés 1,7 M Ft, a 2021-ben beszerzett anyagok teljes mértékben felhasználásra kerültek az év során. Hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez, anyagbeszerzéshez kapott támogatást 2021-ben? Hogyan kell értelmezni a pályázatban szereplő anyagköltségek támogatását és számviteli elszámolását a követő - várhatóan a pályázati célok teljesítését elfogadó - eredménymérések alkalmával? Kérem, szíveskedjenek az alábbi kérdéseket megválaszolni az Szt. 2021-re vonatkozó szabályai szerint arra az esetre, ha a vállalkozás nem alkalmazza a 2022-től hatályos 33. § (7) bekezdését, és arra az esetre is, ha a 33. § (7) bekezdését a 177. § (84) bekezdése alapján alkalmazza már 2021-ben!
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint a vállalkozás (10,7+1,0 =)11,7 M Ft támogatást 100%-ban 2020-ban megkapta előlegként, amelynek a 30%-a 3,45 M Ft értékben 2021-ben jóváhagyásra is került. Nincs azonban feltüntetve, hogy a 3,45 M Ft értékből mekkora hányadot képvisel az anyagbeszerzés....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Támogatás halmozása

Kérdés: Vállalkozásunk új ingatlan létrehozásához - PMKKVESZKOZ/2018 forrásból - 37 M Ft vissza nem térítendő támogatást kapott. A megítélt támogatáshoz 72 M Ft értékű számla került elfogadásra 55%-os intenzitás mellett (egyébként ez a felső intenzitási korlát a vállalkozásunkra a régiót és a besorolásunkat figyelembe véve), beruházásunk teljes bekerülési értéke 105 M Ft volt. Kérdésünk, hogy érvényesíthetjük-e a teljes tárgyévi beruházási értéket, a 105 M Ft-ot a társaságiadó-alap csökkentéseként, mint kkv-beruházási kedvezményt, vagyis halmozhatjuk-e a támogatást az 55%-os határig?
Részlet a válaszából: […] ...Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról 8. cikk (2) bekezdése szerint az ugyanazon elszámolható költségekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Határon átnyúló támogatásból jegyzett tőke?

Kérdés: A társaság támogatást kapott a határon átnyúló projektek támogatására. A magyar társaság a támogatói okirat szerint támogatást kap, és ezt jegyzett-tőke-emelés formájában továbbítja a román leányvállalatának. A magyar fél tehát a támogatást részesedése összegének emelésére fordítja. Romániában történik meg a fejlesztés, az ott bekerülő eszközök a román cég könyveiben fognak szerepelni. Amagyar anyavállalat számol el a támogatás felhasználásáról a pályázat kiírója felé. Hogyan kell könyvelni a támogatás összegét a magyar kedvezményezettnél? Kezelhető-e a részesedés összegének emelése fejlesztésre kapott támogatásként?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a támogatást a magyar cégnél csak támogatásként lehet kezelni, azzal nem lehet a részesedés összegét növelni. A tőkeemelést nem lehet fejlesztési célra kapott támogatásként kimutatni.A kérdés szerint a társaság a határon átnyúló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést tesz fel a kérdező, csak a lényegről nem szól!Arról, hogy mit tartalmaz az állami támogatásról szóló szerződés, megállapodás. Ennek hiányában csak a kérdésben leírtakra és a támogatásokkal kapcsolatos általános gyakorlatra tudunk támaszkodni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Támogatott víziközmű építése és térítés nélküli átadása

Kérdés: Nagyberuházás kapcsán víziközmű kiépítése van folyamatban. A kiépítés kivitelezési költségeit társaságunknak kell fedeznie, de ezt követően a kiépített közművet térítésmentesen át kell adnunk az önkormányzatnak. Az elnyert támogatás terhére a közműkiépítés költségét is elszámolhatnánk. Amikor átadom a közművet, az kikerül a könyvekből, hogyan tudnám a hozzá tartozó fejlesztésitámogatás-bevételt elszámolni? Mivel az ingyenes átadáskor ráfordításként számolom el az eszköz értékét, mondhatnám azt, hogy ezt a ráfordítást ellentételezem a fejlesztésitámogatás-bevétellel, de még az is bonyolítja a helyzetet, hogy előfordulhat, hogy csak egy évvel később kapjuk meg a támogatást, mint amikor az eszközt átadom az önkormányzatnak. (Fejlesztési támogatásra az a szabály, hogy csak a folyósításkor, és csak a még hátralévő nettó érték értékcsökkenésének arányában számolhatom el bevételként.) Mi a helyes megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...- áfa nélkül - a felmerüléskor beruházásként kell elszámolni (befejezetlen beruházás), függetlenül attól, hogy van fejlesztési támogatás vagy nincs.Amikor a víziközmű építése befejeződött, akkor azt térítés nélkül, de az áfa felszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Támogatási előleg elszámolása, visszafizetése

Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...pontos válaszhoz a kérdező túlzottan hiányosan fogalmazta meg a megkeresését. Ezért azt néhány feltételezéssel ki kell egészíteni.A támogatási előleget meg kellett, hogy előzze egy támogatási kérelem, amelyben rögzíteni kellett, hogy a támogatást a 2020. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Visszautalt támogatás könyvelése, kezelése (kiva)

Kérdés: Társaságunk a 2019. évben GINOP pályázat keretében K+F+I tevékenység támogatására a projekt összes költségének (110 M Ft) 55%-át, 60,5 M Ft-ot vissza nem térítendő támogatásként kapott. A projekt tárgya "Modern geodéziai műszereken alapuló felmérési és térképezési technológiák kifejlesztése", befejezési határideje 2021. 04. 15. Az elszámolható költségtípusok: projektmenedzsmenthez igénybe vett szolgáltatás, immateriális javak beszerzése, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások, eszközbeszerzés költségei. A kft. kivaalany, a 2021. évben téves elszámolás miatt 835 E Ft-ot vissza kell utalnunk, mivel a kiva összegét nem számolhatjuk el a projekt költségei között. Atámogatással kapcsolatos elszámolások a 2019. és a 2020. években megtörténtek. Helyesen járok-e el, ha a visszafizetési kötelezettséget előírom T86 - K 478, átutalása T478 - K 384, 835 E Ft? Avisszafizetéssel kapcsolatban könyvelendő-e a T 483 - K 96, 835 E Ft? A tárgyi eszközök közé nyilvántartásba vettük a műszereket és a szoftvereket. A bérköltség és a szolgáltatások költségeit szerepeltetni kell-e az 1-es számlaosztályban? A kivabevallásban szerepeltetni kell-e a csekély összegű (de minimis) támogatás összegét? Ha igen, melyik bevallási lapon?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni a fejlesztési célra kapott - az Szt. 77. § (4) bekezdés b) pont alapján halasztott bevételként elszámolt - támogatás visszafizetendő összegét. Helyesen jártak el, ha a könyvelés a következő: T86 - K 478, átutalása T478 - K 384, 835 E Ft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg

Kérdés: Látványcsapatsport támogatására felajánlott adóelőleg miatt a Tao-tv. 24/A. § (26) és (27) bekezdésével kapcsolatos értelmezési kérdések merültek fel az alábbi példa szerint: Tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10000 E Ft. A 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor értelmezésünk szerint 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a következő évi előlegfizetési kötelezettségre beszámítható a befizetett előlegből.
-Ha a tárgyévi végleges társasági adó 7000 E Ft lesz, akkor szintén visszaigényelhető, vagy előlegre betudható 3000 E Ft azzal, hogy 400 E Ft-ot már a következő évi felajánlott összegnek kell tekinteni oly módon, hogy a következő évi fizetendő adó 80%-ából le kell vonni 400 E Ft-ot a maximálisan felajánlható adó meghatározásakor? Például, ha a következő évi adófizetési kötelezettség 5000 E Ft lenne, akkor a felajánlható összeg nem lehetne több 3600 E Ft-nál?
-Mi történik akkor, ha a tárgyévi eredmény valami okból nagyon alulmarad az előzőekhez képest, és a végleges adó mindössze 4000 E Ft lesz? Akkor azon túl, hogy 2800 E Ft-ot már későbbiekre felajánlott összegnek kell tekinteni, 6000 E Ft-4000 E Ft = 2000 E Ft úgymond elveszik? Az soha nem válik visszaigényelhetővé? Ilyen esetben mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] Ha a tárgyévre előírt és megfizetésre kerülő adóelőlegek összesen: 10 000 E Ft, és a Tao-tv. 24/A. § (1) bekezdése szerint felajánlott adóelőlegek összesen: 6000 E Ft, és ha- a tárgyévi végleges társasági adó 9000 E Ft lesz, akkor 1000 E Ft visszaigényelhető, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.
1
2
3
30