"Vitatott" számla
Kérdés
A kibocsátott számla "vitatott" számlának minősül, mivel a megbízó vitatja a számla jogosságát. Mikor válik esedékessé e számlának az áfája, valamint a társasági adója?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. április 19-én (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 129
[…] Amennyiben a számla kibocsátása mégis megtörtént, a számla kibocsátója az Szt. 73. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján, helyesbítő számla kibocsátásával csökkentse – az el nem fogadott összeggel – az értékesítés nettó árbevételét, a fizetendő áfát. A leírtakból következik az is, ha nincs elismert, elfogadott teljesítés, akkor nem lehet számlát kibocsátani. Ha nincs számla, akkor nincs fizetendő áfa sem, de nincs árbevétel sem, és így a társasági adó alapjánál sem kell azt figyelembe venni. Ha a számla már kibocsátásra került (függetlenül attól, hogy az a számviteli törvény előírásainak megfelelt-e vagy sem), akkor az áfafizetési kötelezettség – kettős könyvvitelt vezetőknél – a számla szerinti teljesítési időponthoz kapcsolódik. A peresített követelés nem azonos a "vitatott" követeléssel. Amennyiben az eladó, a szolgáltatást nyújtó szerint a teljesítés megtörtént, azt azonban a vevő, a […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. április 19-én (8. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 129
[…] Amennyiben a számla kibocsátása mégis megtörtént, a számla kibocsátója az Szt. 73. §-a (1) bekezdésének a) vagy b) pontja alapján, helyesbítő számla kibocsátásával csökkentse – az el nem fogadott összeggel – az értékesítés nettó árbevételét, a fizetendő áfát. A leírtakból következik az is, ha nincs elismert, elfogadott teljesítés, akkor nem lehet számlát kibocsátani. Ha nincs számla, akkor nincs fizetendő áfa sem, de nincs árbevétel sem, és így a társasági adó alapjánál sem kell azt figyelembe venni. Ha a számla már kibocsátásra került (függetlenül attól, hogy az a számviteli törvény előírásainak megfelelt-e vagy sem), akkor az áfafizetési kötelezettség – kettős könyvvitelt vezetőknél – a számla szerinti teljesítési időponthoz kapcsolódik. A peresített követelés nem azonos a "vitatott" követeléssel. Amennyiben az eladó, a szolgáltatást nyújtó szerint a teljesítés megtörtént, azt azonban a vevő, a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
