Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés
Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 153
[…] természetbeni juttatás a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forint. E kedvezmény vonatkozik a munkavállaló mellett a szakmunkástanulóra (szakképző iskolai tanulóra) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákra, továbbá arra a magánszemélyre is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást. Egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 2200 forintig, vagy az 1400 forintig terjedő) kedvezmény vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában, természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen, vagy – a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében – a munkahely elérhető körzetében melegétkeztetést biztosító szolgáltatónál, a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni. Amennyiben a meg nem térített összeg a kedvezményezett értéket meghaladja, a különbözet után, továbbá az előzőekben fel nem sorolt magánszemélyek részére nyújtott kedvezmény után meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót, a biztosítottak részére adott juttatás után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a biztosítottnak nem minősülők juttatása után a százalékos egészségügyi hozzájárulást, végül a munkavállalóknak adott juttatás alapján a munkaadói járulékot. Mivel a cég dolgozói fizetnek a munkahelyi étkezésért, az áfatörvény 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő áfalevonási tiltás nem vonatkozik a kapcsolódó beszerzésekre (a vállalkozás gazdasági, ti. bevételszerző tevékenységét szolgálja a nyersanyagok, a konyhai felszerelések stb. vásárlása is). Felmerül azonban az áfatörvény 22. §-ának (6) bekezdésében foglalt adóalap-korrekciós rendelkezés alkalmazásának lehetősége is, hiszen a dolgozó és a cég között személyi összefonódás áll fenn. Ha tehát az alkalmazottak az üzemi étkezésért annak forgalmi értékénél lényegesen (a bírói gyakorlatot is figyelembe véve: 40 százalékot meghaladó […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. május 3-án (9. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 153
[…] természetbeni juttatás a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forint. E kedvezmény vonatkozik a munkavállaló mellett a szakmunkástanulóra (szakképző iskolai tanulóra) és a kötelező szakmai gyakorlatának idején a diákra, továbbá arra a magánszemélyre is, aki nyugdíjas, és a nyugdíjba vonulása idején volt munkáltatója, illetve annak jogutódja nyújtja részére ezt a természetbeni juttatást. Egy adott hónapban csak egyféle (vagy a 2200 forintig, vagy az 1400 forintig terjedő) kedvezmény vehető igénybe. E rendelkezés alkalmazásában, természetben nyújtott étkeztetés alatt a munkahelyen, vagy – a törvényes munkaközi étkezési szünet idejében – a munkahely elérhető körzetében melegétkeztetést biztosító szolgáltatónál, a munkavégzés napján elfogyasztott ételt kell érteni. Amennyiben a meg nem térített összeg a kedvezményezett értéket meghaladja, a különbözet után, továbbá az előzőekben fel nem sorolt magánszemélyek részére nyújtott kedvezmény után meg kell fizetni a 44 százalék személyi jövedelemadót, a biztosítottak részére adott juttatás után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a biztosítottnak nem minősülők juttatása után a százalékos egészségügyi hozzájárulást, végül a munkavállalóknak adott juttatás alapján a munkaadói járulékot. Mivel a cég dolgozói fizetnek a munkahelyi étkezésért, az áfatörvény 33. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szereplő áfalevonási tiltás nem vonatkozik a kapcsolódó beszerzésekre (a vállalkozás gazdasági, ti. bevételszerző tevékenységét szolgálja a nyersanyagok, a konyhai felszerelések stb. vásárlása is). Felmerül azonban az áfatörvény 22. §-ának (6) bekezdésében foglalt adóalap-korrekciós rendelkezés alkalmazásának lehetősége is, hiszen a dolgozó és a cég között személyi összefonódás áll fenn. Ha tehát az alkalmazottak az üzemi étkezésért annak forgalmi értékénél lényegesen (a bírói gyakorlatot is figyelembe véve: 40 százalékot meghaladó […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
