Felhasználási jog aktiválása
Kérdés
Társaságunk marketingcélból videós tartalmak (kisfilmek, drónfelvételek) készítésére kötött szerződést külső szolgáltatóval. A szerződés alapján az elkészült videók tekintetében a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jog kerül biztosításra. A szolgáltatás ellenértéke egy összegben kerül számlázásra. Jelenlegi gyakorlatunk szerint a fenti ügyletet immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiváljuk, és arra terv szerinti értékcsökkenést számolunk el. A videós tartalmak ugyanakkor – jellemzően – marketingkampányhoz kötődnek, aktualitásuk rövid időn belül csökken (akár egy éven belül is), ugyanakkor műszakilag a későbbiekben is felhasználhatók lennének.
1. Helyes-e az a számviteli megközelítés, hogy a videós tartalomhoz kapcsolódó kizárólagos felhasználási jog immateriális jószágként (vagyoni értékű jogként) aktiválható, vagy ehelyett lehetne azt igénybe vett szolgáltatásként költségként elszámolni?
2. Amennyiben az aktiválás helyes, meghatározható-e a hasznos élettartam egy évben, arra tekintettel, hogy a tartalom marketingértéke időben korlátozott?
3. Lehetséges-e egy összegű értékcsökkenés elszámolása abban az esetben, ha a tartalom várhatóan csak rövid ideig hasznosul, még akkor is, ha azt a későbbiekben – korlátozott mértékben – fel lehet használni?
4. Elfogadható-e az az indokolás, hogy a gazdasági hasznosíthatóság időtartamát nem a technikai felhasználhatóság, hanem a marketingaktualitás határozza meg?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. május 14-én (545. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10264
[…] értékesítheti, azt nem adhatja bérbe másnak, használatra.A kérdésben leírtakra adandó válasz előtt tisztázandó, hogy a készített videós tartalmú szolgáltatást a kérdező társaság vagy a megrendelő használja? Ha a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jogot biztosítanak, akkor a szóban forgó szolgáltatást indokolt a kérdező társaságnál kimutatni, a megrendelő felé pedig használati díjat (és nem felhasználási jogot) számlázni.Ha felhasználási jogot számláznak, akkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy a megrendelő a felhasználási jogával milyen gyakorisággal és meddig (hány évig) élhet. Mindezek befolyásolják, hogy a kérdező társaságnál hogyan kell a videós tartalmú szolgáltatást nyilvántartani. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor maga a felhasználási jog biztosításának kikötése is értelmezhetetlen.A videós tartalmú szolgáltatás tulajdonjogának és felhasználási jogának egymástól való elválasztása, két társasághoz való rendelése tényére nem lehet jogszerű, értelmes választ adni.Válaszok a konkrét kérdésekre:1. A kérdésre a választ a megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni azzal, hogy a megrendelő a kizárólagos felhasználási joggal meddig és milyen formában élhet. Ha mint eszközátvétellel élhet (a kérdező társaság a felhasználási jogot mint szolgáltatást számlázza), akkor a kérdező társaságnál értékesítést kell kimutatni. Ha a kérdező társaság az eszköz átadása nélkül felhasználási jog használatát számlázza, akkor igénybe vett szolgáltatást számláz a megrendelő felé, a külső szolgáltató számlája szerinti értéket pedig vagyoni értékű jogként mutatja ki.2. Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket használatbavételük alkalmával kell a befektetett, illetve a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz várható hasznos élettartama nem haladja meg az egy évet, akkor azt nem lehet az immateriális javak közé sorolni, és azt készletként kell állományba venni, a használatbavételkor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2026. május 14-én (545. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10264
[…] értékesítheti, azt nem adhatja bérbe másnak, használatra.A kérdésben leírtakra adandó válasz előtt tisztázandó, hogy a készített videós tartalmú szolgáltatást a kérdező társaság vagy a megrendelő használja? Ha a megrendelő részére kizárólagos felhasználási jogot biztosítanak, akkor a szóban forgó szolgáltatást indokolt a kérdező társaságnál kimutatni, a megrendelő felé pedig használati díjat (és nem felhasználási jogot) számlázni.Ha felhasználási jogot számláznak, akkor a szerződésben rögzíteni kell, hogy a megrendelő a felhasználási jogával milyen gyakorisággal és meddig (hány évig) élhet. Mindezek befolyásolják, hogy a kérdező társaságnál hogyan kell a videós tartalmú szolgáltatást nyilvántartani. Ha csak egyszeri alkalomról van szó, akkor maga a felhasználási jog biztosításának kikötése is értelmezhetetlen.A videós tartalmú szolgáltatás tulajdonjogának és felhasználási jogának egymástól való elválasztása, két társasághoz való rendelése tényére nem lehet jogszerű, értelmes választ adni.Válaszok a konkrét kérdésekre:1. A kérdésre a választ a megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni azzal, hogy a megrendelő a kizárólagos felhasználási joggal meddig és milyen formában élhet. Ha mint eszközátvétellel élhet (a kérdező társaság a felhasználási jogot mint szolgáltatást számlázza), akkor a kérdező társaságnál értékesítést kell kimutatni. Ha a kérdező társaság az eszköz átadása nélkül felhasználási jog használatát számlázza, akkor igénybe vett szolgáltatást számláz a megrendelő felé, a külső szolgáltató számlája szerinti értéket pedig vagyoni értékű jogként mutatja ki.2. Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket használatbavételük alkalmával kell a befektetett, illetve a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz várható hasznos élettartama nem haladja meg az egy évet, akkor azt nem lehet az immateriális javak közé sorolni, és azt készletként kell állományba venni, a használatbavételkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
