Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. szeptember 27-én (18. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 334

[…] osztalékról, akkor a 2000. évi beszámolóban kimutatott saját tőke (értékelési tartalék nélkül) arányában, a 2001. január 1. napján érvényes jegybanki alapkamatot alapul véve kell megosztani az osztalékot 20 és 35 százalékos részre. Abban az esetben, ha a magánszemély külföldi illetőségű, az osztalék utáni személyi jövedelemadó mértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a magánszemély illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülése és az adóelkerülés megakadályozása érdekében, a jövedelem és vagyonadók területén kötött egyezmény is. Az adó mértéke ilyen esetben nem lehet több, mint amennyit az egyezmény megenged. Ez a mérték általában 15 százalék. A kifizető akkor vonhatja le az egyezmény szerinti mértékkel számított adót, ha az Art. 5. számú mellékletében foglaltak fennállnak. (A kifizető rendelkezik az adóhatóság engedélyével, hogy az egyezmény szerint járjon el, a magánszemély pedig igazolja az illetőségét és nyilatkozik – ha ez az adó mértékét befolyásolja – arról, hogy haszonhúzó.) Ha valamely feltétel nem áll fenn, akkor az Szja-tv. szerint kell megállapítani, levonni az adót, igazolást kell adni a jövedelemről és a levont adóról a külföldi magánszemélynek (ezt egyébként akkor is kell adni, ha az egyezmény szerint állapította meg a kifizető az adót), amelynek bemutatásával, valamint az illetőségigazolással a magánszemély az adóhatóságtól igényelheti vissza az egyezményben foglalt mértékkel számítottat meghaladó adót. Az osztaléknak azon része után, amely után 35 százalék mértékű adót kell fizetni, 1999-től a személyi jövedelemadón felül 11 százalék egészségügyi hozzájárulási kötelezettsége is van az osztalékot fizetőnek az Eho-tv. 3. §-a alapján. Nem kell az egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha az osztalékot külföldi illetőségű részére fizetik [Eho-tv. 5. § (2) bekezdés]. A Tao-tv. 27. §-a alapján társasági osztalékadót kell megállapítani a külföldi illetőségű, nem magánszemély részére kifizetett osztalék után. Az adó mértéke 20 százalék. Abban az esetben, ha a jövedelmet szerző külföldi illetőségű, az osztalék utáni adómértékét befolyásolja a Magyar Köztársaság és a külföldi illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülése és az adóelkerülés megakadályozása a jövedelem- és vagyonadók területén kötött egyezmény is. Az adó mértéke ilyen esetben sem lehet több, mint amennyit az egyezmény megenged. Ez a mérték általában 5-10 százalék. A kifizető akkor vonhatja le az egyezmény szerinti mértékkel számított adót, ha az Art. 5. számú mellékletében előírt feltételek teljesülnek, azaz a kifizető rendelkezik az adóhatóság engedélyével, hogy az egyezmény szerint járjon el, s a külföldi igazolja az illetőségét, és nyilatkozik – ha ez az adó mértékét befolyásolja – arról, hogy haszonhúzó. Ha valamely feltétel nem áll fenn, akkor a 20 százalékos mértékkel kell levonni az adót, igazolást kell adni a jövedelemről és a levont adóról a külföldinek (ezt egyébként akkor […]