Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

48 találat a megadott magánszemély tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Magánszemély számlázása - online adatszolgáltatás
Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban - adószámosan - magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszból: […]ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódóan még sincs adatszolgáltatási kötelezettség, mert ezekről az ügyletekről az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kell számlát kiállítani, elegendő azt az Szt. rendelkezései szerinti számviteli bizonylattal dokumentálni. Miután az online számlaadat-szolgáltatást - nevéből is adódóan - a számlákról kell teljesíteni, így nem szükséges jelenteni az egyéb számviteli bizonylatokat. Ezen nem változtat az a tény sem, ha a magánszemély számviteli bizonylatként számlát (vagy számla megnevezésű okiratot) használ, tekintettel arra, hogy az ebben az esetben, valójában nem számlaként funkcionál. [Természetesen nem tilos tehát az ingatlan-bérbeadásról számlát kiállítani, mivel az Szt. 166. § (1) bekezdése alapján a számla is számviteli bizonylatnak minősül.] Ha tehát az ingatlan-bérbeadást adómentesen folytatja, akkor arról nem szükséges adatot szolgáltatni akkor sem, ha arról számlát állít ki.Az adatszolgáltatást - a fentiek alapján - úgy kell teljesíteni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység során, a más belföldi adóalanyok felé értékesített termékekről, nyújtott szolgáltatásokról kiállított számlákról kell adatot szolgáltatni, míg a magánszemélyként történő ingatlan-bérbeadásról nem. Emiatt megfelelő a korábban is alkalmazott gyakorlat, hogy az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgáló számlatömbből kiállított számlákról szolgáltat adatot (természetesen amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8269
2. találat: Magánszemély túlfizetése a társaságnál
Kérdés: A vendéglátó kft. ügyvezetője 2018. áprilisban mobiltelefon-szolgáltatójával előfizetéses szerződést kötött mint magánszemély. Májustól a kft. lett az előfizető. A 2018. május havi telefonszámlán -2149 Ft díjcsomagegyenleg átvezetése szerepel, a magánszemély túlfizetését a kft. telefonszámláján írták jóvá, és csökkentették a befizetendő telefonköltség összegét. Helyes-e, ha a kft. a 2149 forintot az egyéb bevételek közé könyveli?
Részlet a válaszból: […]mint magánszemély túlfizetése, akkor az a magánszemélyt illeti meg, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként a telefonszámlát benyújtó szolgáltatóval szemben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7779
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Alkalmazott által beszerzett tételek bizonylatolása
Kérdés: A kft. alkalmazottja beszerzett néhány tételt a kft. számára, és saját bankkártyával fizetett. A kft. pénzkezelési szabályzatában nem szerepel az, hogy kiadási és bevételi bizonylatokat ír, mert eddig az összes pénztári tételt készpénzes bizonylat alapján rögzítette. Helyes megoldás-e ebben az esetben, ha a meglévő számla alapján könyveljük a kiadást? Ha kiadási és bevételi bizonylatot állítanánk ki, helyes megoldás lenne az, ha a kiadási bizonylat nem a szállító nevére szól, hanem az alkalmazott lesz a pénzátvevő?
Részlet a válaszból: […]milyen összegben, kinek az előzetes hozzájárulása mellett, milyen elszámolási határidőn belül.A kérdés szerinti esetben valószínűen nincs előzetes írásbeli hozzájárulás az alkalmazott saját bankkártyájának használatára, a beszerzésre kerülő tételek megjelölésével. Ha van ilyen előzetes hozzájárulás, akkor ahhoz, ha nincs, a magánszemély által készített jegyzékhez kell csatolni a társaság nevére szóló és a bankkártya használatával kifizetett számlákat. Az alkalmazott az előzetes írásbeli hozzájárulást (tételes jegyzéket) a csatolt készpénzes számlákkal a pénzkezelési szabályzatban megjelölt szervezeti egységnél (nem feltétlenül a pénztárban) adja le záros határidőn belül.Az ellenőrzés megtörténte, a számlák alapján történt kifizetések elfogadása után a könyvelés az előzetes írásbeli hozzájáruláshoz (tételes jegyzékhez) csatolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7419
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Magánszemély fürdőszobájának felújítása
Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]jövedelem, amely jövedelem alapján 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, 16 százalék személyi jövedelemadó terheli a magánszemély tulajdonost, a kft.-nél pedig a tovább nem számlázott összeggel - mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséggel - a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelnie kell. (Természetesen a továbbszámlázás is az áfa felszámításával történhet.) Az Szja-tv. 46. §-ának (6)-(7) bekezdése alapján, mivel a kft. a magánszemély - fentiek szerinti - bevételéből sem az egészségügyi hozzájárulást, sem a személyi jövedelemadót levonni nem tudja, a bevételről kiállított igazoláson ezt feltünteti, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy azok összegét ő köteles megfizetni, és a kft. köteles minderről az adóhatóság részére - az Art. rendelkezései szerinti - adatokat szolgáltatni.Az előbbiekben leírtak alapján egyértelmű a kft. feladata a felújítási költségek 50 százalékának a továbbszámlázása vonatkozásában.A felújítási költségek második 50 százaléka csak akkor számolható el a kft.-nél az igénybe vett szolgáltatások között, ha a kft. a lakásban lakó magánszeméllyel, a kft. ügyvezetője édesanyjával olyan bérleti szerződést kötött a teljes lakás 50 százalékának a használatára, amely egyértelműen tartalmazza, hogy a lakás belső "felújítása" (karbantartása, a berendezési tárgyak cseréje) a bérbe adó kft. feladata, továbbá a rendszeresen fizetendő bérleti díjat ennek megfelelően állapították meg, amely bérletidíj-nagyságot dokumentumokkal alátámasztottak, és a bérlő a bérleti díjat a kft. tulajdonszerzésének időpontjától rendszeresen fizeti. Ha e feltételek nem teljesülnek, akkor a fürdőszoba felújításának második 50 százalékát is indokolt a magánszemély mint lakó felé továbbszámlázni, az áfa felszámításával. Továbbszámlázás esetén a kft.-t terhelő költség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6802
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi
Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszból: […]társaságnak, és a teljes - áfát is magában foglaló - összegében egyes meghatározott juttatások közé tartozónak minősül, ezért a teljes összeg 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelem­adót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell havonta.A kérdésből nem derül ki, hogy a magánszemély tag milyen tevékenységet végez, ahhoz szükséges-e a személygépkocsi használata [függetlenül attól, hogy a magánszemély tag részesül-e bármilyen más (bér)juttatásban]. Valójában a társaságnak nem a magánszemély tag részére kellene a személygépkocsit bérelnie, hanem a társaság tevékenységének a végzéséhez. Ez esetben a bérleti díj is, az üzemeltetési és fenntartási költségek is a társaság eredményét terhelnék. Ha a magánszemély tag magáncélra is használja a személygépkocsit, annak a használatnak a piaci árát (taxitarifával) leszámlázhatná a társaság a magánszemély tagnak.Ha a magánszemély tag részére bérli a társaság - a fentiekben ismertetett terhek mellett - a személygépkocsit, akkor a társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6778
6. találat: Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele
Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet a válaszból: […]kapcsolatos költségeket (beleértve az áramhasználat díját is) a bérlő fizeti meg a bérbeadó helyett, de a bérbeadó nevére szóló számla alapján (a bérbeadó a bérleti időszak alatt a bérleményt nem használja). A bérbe vevő cégnél a - fentiek szerinti - bérleti szerződés melléklete lesz a bérbeadó nevére szóló áramszolgáltató számlájának eredeti példánya és a díj megfizetésének bizonylata. (A bérbeadó részére a szolgáltató számlájának másolatát és a díj megfizetése bizonylatának másolatát kell átadni!)Az Szja-tv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján önálló tevékenységnek minősül a bérbeadó tevékenysége. Így az ebből származó bevétel az Szja-tv. 17. §-ának (3) bekezdése szerinti költségekkel csökkentett része a magánszemély jövedelme lesz. A magánszemélynek azonban a bérleti díjat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6249
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Magánszemély beruházásához támogatás
Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?
Részlet a válaszból: […]felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.Az előzőekben ismertetett rendelkezés alapján elfogadható, ha a támogatás akkor lesz bevétel, amikor az utolsó részletet folyósítják, és azzal szemben egy összegben, a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolnak el. Ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközökre 2013-ban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5995
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Magánszemély külföldről kapott 2009. évi osztaléka
Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként - ügyfelem bankszámlájára történő átutalással - 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?
Részlet a válaszból: […]azt írta elő, hogy a jövedelmet juttató a jövedelem forrásául szolgáló bevételt 2009. december 31-éig bevételeként számolja el. E módosítást a 2009. évi CXVI. törvény 158. §-a szerint a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4934
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Magánszemély által nyújtott kölcsönök
Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem - én egyéni vállalkozó vagyok - gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott - szintén kamatmentesen - 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?
Részlet a válaszból: […]Nem kell az adóalapot a kft.-nek módosítani, akkor sem, ha kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a kölcsönt nyújtó magánszemély taggal, mivel a Tao-tv. 18. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alapján adózás előtti eredménymódosítás nem áll fenn. A bt. részére adott kölcsön alapján elszámolt kamat a bt.-nél a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, a magánszemélynél egyéb jövedelem, amelyre az összevonandó jövedelemre vonatkozó előírások szerint kell adózni. (Ez a kamat ugyanis az Szja-tv. kamat fogalmában - 65. § - nem szerepel.) A bt.-nek sem kell az adóalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4866
10. találat: Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata
Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszból: […]százalék társadalombiztosítási járulék terheli, a magánszemély pedig az így megszerzett jövedelme 27 százalékkal növelt összege alapján 17, illetve 32 százalék személyi jövedelemadót, továbbá 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Az alkalmazott által bérelt tehergépkocsinak a társaság érdekében (üzleti célra) történő használata esetén - különmegállapodás alapján -, ha az elvégzett munka piaci értéken történő számlázása nem oldható meg, csak útnyilvántartás vezetése mellett számolható el a társaságnál költség. (Megjegyezzük, ha az alkalmazott béreli a tehergépkocsit, akkor feltételezhetően azzal mások számára is végez tevékenységet, amelynek az ellenértékét számlázza a megrendelőnek, így nem lehet akadálya annak sem, hogy az üzleti célra történő igénybevételt is a társaságnak számlázza!) Ha az alkalmazott nem számláz, és így útnyilvántartás, különmegállapodás alapján történik a költségelszámolás, akkor a következő költségek vehetők figyelembe: - a norma szerinti üzemanyag-mennyiség figyelembevételével számla alapján, vagy az APEH által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított üzemanyagköltség, valamint - a számla szerinti egyéb költség (nyilvánvalóan a megtett úttal arányosan), amennyiben az a bérleti szerződés alapján a magánszemélyt terheli (ideértve a számlázott bérleti díjat, illetve annak arányos részét is). A leírtakból következően, az előbbiek szerinti összegek dokumentáltan tényleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4769
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 48 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést