Összes cikk:
1. cikk / 1991 Felszolgálási díj (szervizdíj) adózása, számvitele
Kérdés: A szervizdíjat az adott társaság nem különíti el pénztárgépében, az 5%-os és 27%-os szolgáltatással együtt kerül rögzítésre. A pénztárgépben hogy kell elkülöníteni a szervizdíjat, hogy kimutatható legyen? Külön kell regisztert nyitni az 5%-os és 27%-os szervizdíjra? Számvitelileg és adóvonzata tekintetében miként kell kezelni a szervizdíjat bevétel oldalon, valamint a dolgozóknak történő kifizetése tekintetében? Hogyan kell könyvelni a kapott és kifizetésre váró szervizdíjat az adott társaság könyveiben havonta? Milyen analitikával lehetséges a szervizdíj alátámasztása?
2. cikk / 1991 Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése
Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
3. cikk / 1991 Áfa a digitális korban IV.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai
Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
4. cikk / 1991 Alanyi adómentesség más tagállamban
Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
5. cikk / 1991 Továbbképzés bérelt vitorlás hajón
Kérdés: Egy iroda az Adrián bérelt vitorlás hajón saját dolgozói részére továbbképzést tart. A hajóért fizetett díj az oktatás helyszínét és a szállást biztosítja. A szórakozás, utazás, étkezés a dolgozók saját költsége. A külföldi partner részéről kiállított eurós számla áfát is tartalmaz (13%).
Kérdéseink:
1. Helyes-e az áfás számla kiállítása a horvát partner részéről?
2. Amennyiben helyes a számla, kérdésünk a 2365 áfabevallásban való szerepeltetése, mely bevallási sorokat érint (fizetendő, levonható), hány %-kal?
3. A horvát partner részéről kiállított számla elszámolható-e adómentes csapatépítésként?
Kérdéseink:
1. Helyes-e az áfás számla kiállítása a horvát partner részéről?
2. Amennyiben helyes a számla, kérdésünk a 2365 áfabevallásban való szerepeltetése, mely bevallási sorokat érint (fizetendő, levonható), hány %-kal?
3. A horvát partner részéről kiállított számla elszámolható-e adómentes csapatépítésként?
6. cikk / 1991 Osztalékként lakóingatlan kiadása
Kérdés: Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?
7. cikk / 1991 Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése
Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető - ha egyáltalán érvényesíthető - a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
8. cikk / 1991 Korosztályok díjazottjai - pénzjutalom adózása
Kérdés: Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14-24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14-24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?
9. cikk / 1991 Transzferár-nyilvántartás társvállalat részére történő értékesítés esetén
Kérdés: Társaságunk olyan terméket gyárt, amelyet (márkaépítés céljából) egy társvállalatán (kapcsolt vállalkozásán [melynek tulajdonosa a cégünk, valamint a cégünk magánszemély tulajdonosa]) keresztül visz piacra. Fontos kitétel, hogy belföldön társaságunk kizárólag a társvállalata felé értékesít, és a társvállalat (azaz a kapcsolt vállalkozás) sem vásárol máshonnan az adott termékből; ezáltal a cégünk által gyártott termék első piaci szereplője a társvállalatunk. Könnyű belátni, hogy társaságunk valamivel a piaci ár alatt értékesít a társvállalat felé, amely társaság immár a piaci áron tud megjelenni a piacon a termékkel. Amennyiben társaságunk nem a piaci ár alatt értékesítene, hanem piaci áron, úgy a társvállalat - a termék "tényleges" forgalomba hozója - csak a piaci ár felett tudna értékesíteni, hiszen a társvállalatot egyéb költségek is terhelik, ekképp nem lenne versenyképes (létjogosultsága - mely szerint társaságunk "meghosszabbítása" - megkérdőjeleződne). Ebben az esetben (ebben a sajátos piaci helyzetben) is szükséges-e társaságunknak transzferár-nyilvántartást vezetnie, a piaci ártól való eltérést adóalap-növelő tételként beállítania, holott a kapcsolt vállalkozást csak és kizárólag azon célzattal hozta létre, hogy a társaságunk által termelt árucikkel elsődleges piaci szereplőként a piacon megjelenjen.
10. cikk / 1991 Csapatépítő program költségeinek elszámolása
Kérdés: Társaságunk szervezeti egységenként csapatépítést szervezne. A csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű lenne. A munkavállalók részére bruttó 20.000 Ft/éves keretösszeget határoznánk meg, ebből az összegből fizetnénk a programokhoz kapcsolódó szállást, utazást, vendéglátást, szabadidős programot. A kérdésem az lenne, hogy ezek a költségek az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek? Amennyiben nem, akkor minek minősülnek, és milyen adóteher vonatkozik rájuk?
