Használt személygépkocsi vásárlásának áfája

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a termék beszerzése során azért nem merült fel levonható adó, mert az értékesítő nem hárított át áfát (mivel például magánszemély volt, aki áfaalanyiság hiányában erre nem volt kötelezett), azonban, ha lett volna áthárított áfa (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Magánszálláshely-szolgáltatás számlája szerinti adózás

Kérdés: Cégünk dolgozója üzleti úton volt, és magánszálláshely-szolgáltatásról hozott számlát a cég nevére. A bérbeadó adószámos magánszemély, és bejelentkezett az Szja-tv. 57/A. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti tételes átalányadózásba. Jól gondoljuk, hogy ez esetben nincsen adólevonási és -bevallási kötelezettségünk, ha rendelkezünk a bérbeadó nyilatkozatával a fenti jogszabályhely szerinti tételes átalányadózás alkalmazásáról?
Részlet a válaszából: […] ...jól gondolják, hogy a tételes átalányadózásba bejelentkezett bérbeadó adószámos magánszemélytől magánszálláshely-szolgáltatásról kapott számlával kapcsolatban nincs adólevonási és -bevallási kötelezettségük, ha rendelkeznek a bérbeadó nyilatkozatával a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Ajándékba kapott ingatlan

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?
Részlet a válaszából: […] Az eladási ár 75%-ával lehet csökkenteni a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem, mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni lehetne a bevételt. Az Szja-tv. 62. § (2) bekezdés gb) pontja alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Jegyzett, de be nem fizetett tőke?

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a rövid válasz az, hogy nem!Először pontosítás: nem az „A” kft. dönt a tőkeemelésről, hanem az „A” kft. tulajdonosai dönthetnek arról. Így az „A” kft. kívánságának nincsen jogi alapja. Egyébként a T 33 – K 411 könyvelési tétellel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.

Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat

Kérdés: Magánszemély ad bérbe ingó vagyontárgyat, büféautót. Kell-e ezután a magánszemélynek szochót fizetnie, vagy csak szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély bérbe ad ingó vagyontárgyat (büféautót), az az Szja-tv. szerint önálló tevékenységnek minősül, és ezután az szja mellett a magánszemélynek kell szochót is fizetnie. Ugyanakkor, ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Tartási szerződéssel megszerzett ingatlan elajándékozása

Kérdés: Egy két éve kötött tartási szerződésből megszerzett ingatlant szeretnék értékesíteni. Ez után lesz szja-fizetési kötelezettségem? A kapott összeget az elhunyt testvérem gyermekének szeretném ajándékozni, banki átutalással vagy takarékbetétkönyvben. Ez után neki lesz valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...62–63. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.Az ingatlan átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket:a) a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat;b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címke:

Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: A cég vásárolt egy ingatlant, amelynek tulajdonosai a cég és a cég egyik tagja. A tag szeretné bérbe venni a cég tulajdonában lévő részt. Kell ilyenkor transzferár-nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...készíteni a cégnek, ha az a tag, amely/aki bérbe kívánja venni az ingatlant, nem áll kapcsolt vállalkozásban a céggel, vagy magánszemély, és nem egyéni vállalkozóként veszi bérbe az ingatlant, vagy az ügylet értéke áfa nélkül az adóévben nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Tartósan adott kölcsön a mérlegben

Kérdés: Tartósan adott kölcsönök mérlegben történő helyes besorolásához kérek segítséget:
Adott X Kft., két, egymástól független magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban, mindketten önállóan jegyzik a céget. Ez a kft. tartós kölcsönt nyújtott egy másik kft.-nek, amelynek a tulajdonosai az X Kft. egyik tulajdonosának a gyermekei, ügyvezetője az egyik gyerek. A befektetett eszközök között melyik sorban kell ezt a kölcsönt szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyik vállalkozás egy másik vállalkozásban közvetlenül vagy közvetetten tulajdonos, és így valamilyen szavazati/tulajdoni aránya van. Magánszemélyek általi tulajdonlás és a magánszemélyek általi ügyvezetés így nem tartozik a számviteli törvény általi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Használtan vásárolt cégautó értékesítése külföldre

Kérdés: Társaságunk 3 éve magánszemélytől használt személygépkocsit vásárolt cégautó céljára. A vásárlás során áfa felszámítására természetesen nem került sor. A személygépkocsit cégautóként használtuk. Mindvégig bevallottuk és megfizettük a cégautóadót. Most értékesíteni szeretnénk a személygépkocsit osztrák állampolgár magánszemély részére. Az értékesítés során az Áfa-tv. 87. §-ára tekintettel fel kell számolnunk áfát, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...amikor a termék beszerzése során azért nem merült fel levonható adó, mert az értékesítő nem hárított át áfát (mivel például magánszemély volt, aki áfaalanyiság hiányában erre nem volt kötelezett), azonban, ha lett volna áthárított áfa (például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.

Egyéni vállalkozó tárgyi eszköze a kezelt vagyonban

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képező tárgyi eszközt bizalmi vagyonkezelésbe adja. (A vagyonrendelő és a vagyonkezelő is az egyéni vállalkozó.) Az Szja-tv. 49/B. § 4a) bekezdése alapján vállalkozói bevételnek számít az átadott készlet. Ezek szerint ez csak anyag- és árukészletre vonatkozik? Tárgyi eszköznél nem lesz vállalkozói bevétel a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke? Ha mégis vállalkozói bevételnek számít vagyonkezelésbe adás esetén, akkor a költségek között érvényesíthető a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke az Szja-tv. 11. számú melléklet 22. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...azon értékét kell tekinteni, amelyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette. A vagyont átadó magánszemély a vagyon tulajdonba adásával egyidejűleg tájékoztatja az átvevőt az eszközérték-növekmény megállapításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
1
2
3
219