Magánszemély tagságú társaságok kapcsolata

Kérdés: Adott két belföldi illetőségű kft. Az egyik (A) kft. tagja 5 magánszemély, az egyik tag egyben ügyvezető is. A másik kft. (B) tagjai egyrészt ugyanazon 5 magánszemély (50%-ban), 50%-ban pedig az A kft. A B kft.-nél is - hasonlóan az A-hoz - az egyik tagot választották meg ügyvezetőnek. Nem ugyanazon személyek az ügyvezetők a két kft.-ben. A kft. tagjai tehát jelenleg: 5×20%-ban 5 magánszemély, B kft. tagjai: 50%-ban A kft. és (5×10%-ban) ugyanazon 5 magánszemély. Ha a B kft.-ből az A kft. eladja a tulajdonrészét a magánszemélyeknek (és ezáltal a két kft.-nek ugyanazon 5 magánszemély lennének a tagjai, ugyanazon tulajdoni arányokkal), akkor kapcsolttá válnának? A két kft. üzleti kapcsolatban áll egymással, átszámlázások történnek.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két kft. kapcsolt vállalkozás lehet akkor is, ha B) kft.-ben az 5 magánszemély 50%-os és A) kft. 50%-os részesedéssel rendelkezik, és a szavazati jogok megegyeznek a részesedés mértékével, továbbá ha a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Magánszemély idegenforgalmi adója gyógyintézet szállásán

Kérdés: Fekvőbeteg-gyógyintézetben ellátott gyermek esetén a szülő ott alszik a költségvetési szervként működő kórház erre a célra fenntartott szálláshelyén. Keletkezik ebben az esetben idegenforgalmiadó-fizetési kötelezettség? A szülőnek a szállásért fizetni kell a kórház részére.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében idegenforgalmiadó-kötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként (Htv. 52. § 21. pont) legalább egy vendégéjszakát (Htv. 52. § 30. pont) eltölt az önkormányzat illetékességi területén....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot kell fizetni, amelynek összege 18,5 százalék.A kérdésben leírtaknak megfelelően a jármű bérbeadásából származó bevétel a magánszemélynél önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ha a tárgyhavi járulékalapból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Magánszemély számlázása - online adatszolgáltatás

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó vagyok. Egy ideje magánszemélyként kiadom egy ingatlanomat. Idáig két számlatömböt használtam. Az egyik az egyéni vállalkozás szolgáltatásainak számlázására szolgált, a másikban - adószámosan - magánszemélyként számláztam. Most elkezdtem az online számlázást. Mi legyen a magánszemély bevételeivel? Tudtommal, a július 1-jével indult rendszer csak vállalkozásokra vonatkozik mindkét irányból. Itt magánszemély számláz vállalkozónak. Jól gondolom, hogy továbbra is az eddigi módszerrel kell számláznom?
Részlet a válaszából: […] ...helyére, céljára és eredményére. Az ingatlan-bérbeadás ebben az értelemben gazdasági tevékenységnek minősül, így az ezt folytató magánszemély áfaalanynak minősül.Ugyanakkor az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti, adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Magánszemély túlfizetése a társaságnál

Kérdés: A vendéglátó kft. ügyvezetője 2018. áprilisban mobiltelefon-szolgáltatójával előfizetéses szerződést kötött mint magánszemély. Májustól a kft. lett az előfizető. A 2018. május havi telefonszámlán -2149 Ft díjcsomagegyenleg átvezetése szerepel, a magánszemély túlfizetését a kft. telefonszámláján írták jóvá, és csökkentették a befizetendő telefonköltség összegét. Helyes-e, ha a kft. a 2149 forintot az egyéb bevételek közé könyveli?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem helyes.A kérdés szerint a 2149 forint az ügyvezető mint magánszemély túlfizetése, akkor az a magánszemélyt illeti meg, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként a telefonszámlát benyújtó szolgáltatóval szemben (T 454 - K 476), majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Alkalmazott által beszerzett tételek bizonylatolása

Kérdés: A kft. alkalmazottja beszerzett néhány tételt a kft. számára, és saját bankkártyával fizetett. A kft. pénzkezelési szabályzatában nem szerepel az, hogy kiadási és bevételi bizonylatokat ír, mert eddig az összes pénztári tételt készpénzes bizonylat alapján rögzítette. Helyes megoldás-e ebben az esetben, ha a meglévő számla alapján könyveljük a kiadást? Ha kiadási és bevételi bizonylatot állítanánk ki, helyes megoldás lenne az, ha a kiadási bizonylat nem a szállító nevére szól, hanem az alkalmazott lesz a pénzátvevő?
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, a társaság nevére szóló bizonylatok felhasználásával.Amennyiben előfordul, hogy a magánszemély (az alkalmazott) bankkártyájáról fizetik a társaságot terhelő tételeket, a pénzkezelési szabályzatban rögzíteni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a kft. kötött-e bérleti szerződést az 50 százalékban tulajdonában álló lakás bérlőjével, gyakorlatilag a másik tulajdonossal, aki magánszemély? A bérleti szerződésben meghatározták-e, hogy mi a bérbeadó és mi a bérlő feladata a lakásban végzendő munkák közül?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Magánszemély tagnak bérelt személygépkocsi

Kérdés: A gazdasági társaság magánszemély tagjának személygépkocsit bérel. A tag a személygépkocsit a társaság tevékenysége érdekében használja, amelyről útnyilvántartást vezet. A magánszemély nem ügyvezető, a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésre tekintettel díjazásban nem részesül. Lehetséges ez? Elszámolható a gépkocsi költsége a társaságnál? Levonásba helyezhető a személygépkocsi bérleti díja az útnyilvántartás szerinti üzleti célú használat arányában?
Részlet a válaszából: […] ...egy megjegyzés: minden lehetséges, csak nem biztos, hogy jogszerű és szabályos. Menjünk sorjában!A társaság személygépkocsit bérel a magánszemély tagjának. Nyilvánvalóan a személygépkocsi bérbeadójával a bérleti szerződést a társaság kötötte meg. Fizeti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Magánszemélyt terhelő szolgáltatás igénybevétele

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége. Így az ebből származó bevétel az Szja-tv. 17. §-ának (3) bekezdése szerinti költségekkel csökkentett része a magánszemély jövedelme lesz. A magánszemélynek azonban a bérleti díjat a cég felé számláznia kell, a számlázáshoz viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Magánszemély beruházásához támogatás

Kérdés: Önálló tevékenységet végző magánszemély, aki szálláshely-szolgáltatással (falusi turizmussal) foglalkozik, a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatásokat kért. A támogatásokat utólag folyósították, több részletben. Az első támogatást magához az épülethez kapcsolódva kapta. A beruházás 2008-ban kezdődött, és 2011-ben kapott először utólagos elszámolás után részkifizetés keretében támogatást, a második részletet 2012-ben, az utolsót még nem kapta meg. A beruházás időközben befejeződött, és az engedélyeket is megkapták 2012 decemberében. Helyesen tettük-e, hogy a támogatásokat a folyósítás évében, 2011-ben és 2012-ben nem vettük bevételként figyelembe, mivel a beruházás sem lett még üzembe helyezve, így költség sem lett elszámolva? Majd a beruházást 2012 decemberében aktiválták, de csak akkora összegben, amekkora a beruházás és az eddig megkapott támogatások különbözete. 2013-ban, amikor az utolsó részletet folyósítják, azzal szemben egy összegben a támogatással megegyező összegben értékcsökkenést számolunk el, így a bevétel és az értékcsökkenés különbözete nem befolyásolja az adóalapot. A támogatás feletti rész pedig normál ütemben amortizálódik? A következő támogatást a berendezésekre igényelték most 2013-ban, a támogatás 65%-os mértékű. A támogatott tárgyi eszközöket még tavaly megvették, ezek között van 100 000 Ft alatti egyedi értékű, és van, ami 100 000 Ft feletti. Helyesen járunk-e el akkor, ha a 2012-ben beszerzett kis értékű tárgyi eszközöket nem számoljuk el költségként, így az ezekre az eszközökre jutó támogatást, amikor azt megkapják, szintén nem vesszük figyelembe bevételként azoknál a tárgyi eszközöknél, amelyeknek az egyedi értéke meghaladja a 100 000 Ft-ot? Az amortizációt 2012. december 1-jével elkezdjük, és amikor a támogatási részt folyósítják, akkor a támogatással egyező összegű egyszeri (gyorsított) értékcsökkenést számolunk el, majd a különbözetet normál ütemben értékcsökkentjük?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 19. §-a rendelkezik a támogatások elszámolásáról. Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
1
2
3
6