Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. szeptember 27-én (18. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 351

[…] igazolt költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbözetének 12 százalékát az Szja-tv. 46. §-ának (8) bekezdése alapján költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie a magánszemélynek, amely összeget az adóbevallásában kell feltüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. [E rendelkezést nem kell alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.] Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. A kifizetőre más adóelőleg-megállapítási szabály vonatkozik, ha a kifizetés nem a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel, hanem egyéni vállalkozói minőségére tekintettel történik. A nyelviskola feltehetően e szabályt próbálta meg alkalmazni – tévesen – az oktatóra. Ekkor ugyanis a kifizetőnek az Szja-tv. 46. §-ának (3) bekezdése szerint a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel kifizetett összegből nem kell adóelőleget vonnia (feltéve hogy a magánszemély igazolja egyéni vállalkozói mivoltát). Az Art. is rendelkezik a kérdésben szereplő, a kifizető és a magánszemély között kialakult vitáról. Az Art. 80. §-ának (6) bekezdése szerint az adóhatóság határozattal állapítja meg az adóelőleget, amennyiben az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető és a magánszemély között vita van. A nyelviskola, miután adólevonási kötelezettségét sorozatosan (minden hónapban) elmulasztotta, az Art. 74. §-ának (6) bekezdése alapján mulasztási bírsággal sújtható (emellett késedelmi pótlékot is kell fizetnie). A társadalombiztosítási befizetések meghatározásához (tehát hogy kinek mit kell fizetnie) a Tbj-tv. rendelkezései az irányadók. A kérdéshez fűzött magyarázat szerint a nyelvtanár (megbízott) főállású munkaviszonnyal rendelkezik. Ha a megbízott igazolást csatol a megbízó nyelviskola felé, mely szerint van főfoglalkozású munkaviszonya, melynek időtartama eléri (vagy meghaladja) a heti 36 órát, akkor a megbízási díjból (a járulékalapot képező jövedelem után) nem kell levonni a 3%-os egészségbiztosítási járulékot (Tbj-tv. 32. §). A társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék fizetésének eldöntése előtt vizsgálni kell a biztosítási kötelezettséget. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján biztosított díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Amennyiben az előbbi vizsgálat eredményeképpen a megbízott biztosítottnak minősül, akkor […]