Üdülési csekk elszámolása


Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. november 22-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 445

[…] üdülési csekkek értékesítésekor a befolyt összeget nem lehet árbevételként elszámolni, azt kötelezettségként kell kimutatni. (Könyvelési tétel: T 381 – K 4799.) Az Áfa-tv. szerint az áfafizetési kötelezettség a termék értékesítésekor, illetve a szolgáltatásnyújtásakor keletkezik. Az Áfa-tv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: nem minősül szolgáltatásnyújtásnak az ellenérték megfizetése. Nyilvánvaló, az üdülési csekk értékesítésekor még nincs szolgáltatásnyújtás, csak annak beváltásakor. Így az üdülési csekk kibocsátójánál (elfogadójánál) a szolgáltatás igénybevételekor a beváltott üdülési csekk áfával csökkentett értékét kell árbevételként, illetve az áfát fizetendő áfaként elszámolni (számla, egyszerűsített számla alapján) a kötelezettségként kimutatott összeg csökkentésével. (Könyvelési tétel: T 4799 – K 91-92, illetve T 4799 – K 467.) Egyidejűleg a beváltott üdülési csekkeknek a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott értékét is csökkenteni kell. Ha az üdülési csekk értéke nem fedezi az igénybe vett üdülési szolgáltatást, akkor a különbözetet külön kell számlázni számlával vagy egyszerűsített számlával, elszámolni és az ellenértéket megfizetni. (Könyvelési tételek: T 311 – K 91-92, 467.) Amennyiben az értékesített és kötelezettségként kimutatott üdülési csekkeket az előre meghatározott időpontig nem váltják be, nem veszik igénybe a szolgáltatást, és az üdülési csekk kibocsátója nem köteles azokat visszaváltani, akkor a be nem váltott üdülési csekkek miatti kötelezettséget, mint elengedett kötelezettséget, rendkívüli bevételként kell elszámolni (könyvelési tétel: T 4799 – K 9893), és azokat – érvénytelenítésük után – a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból is ki kell vezetni. Az üdülési csekket vásárlónál Az a vállalkozás, amelyik az üdülési csekket megvásárolja, a vételkor még a szolgáltatást nem vette igénybe, ezért az üdülési csekkért kifizetett összeget költségként nem számolhatja el, azt az egyéb követelések között kell állományba vennie. (Könyvelési tétel: T 368 – K 381, 384.) Mivel az üdülési szolgáltatást valójában nem a vállalkozás, hanem annak alkalmazottjai, illetve azok családtagjai (a továbbiakban együtt: természetes személyek) veszik igénybe, a vásárolt üdülési csekket a természetes személyeknek az átvétel elismertetése mellett át kell adni. (Számlázni akkor sem kell, ha az üdülési csekk értékének egy részét a természetes személy megtéríti.) Az üdülési csekk értékét akkor lehet az átadáskor az üzleti év személyi jellegű egyéb kifizetései között elszámolni, ha az üdülési szolgáltatás igénybevétele az üzleti éven belül megtörténik. Amennyiben az üdülési szolgáltatás igénybevétele csak a következő üzleti évben lehetséges, akkor az összemérés elvének érvényesülése érdekében a személyi jellegu egyéb kifizetések között elszámolt összeget időbelileg el kell határolni. (A leírtak könyvelése: T 551 – K 368, illetve T 3923 – K 551.) Célszerű a már kiadott üdülési csekkekről az Szja-tv. 1. számú melléklete 9. pontjának megfelelő […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.