Bérkönyvelő kártérítése


Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. december 6-án (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 453

[…] bekezdésének b) pontja szerint: egyéb bevételként kell elszámolni a kapott (függetlenül attól, hogy az adott vállalkozó kitől kapja) bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Bizonylata a pénzügyi rendezést dokumentáló bankbizonylat, bevételi pénztárbizonylat, továbbá a befizetést megalapozó szerződés, megállapodás, számítási anyag stb. = Könyvelése a kettős könyvvitelben: T 381, 384, 3913 – K 9632; = Könyvelése az egyszeres könyvvitelben (a ténylegesen befizetett, átutalt összegben a pénzügyi rendezéskor) = Bankszámla, illetve Pénztár "Bevétel" (I) = Egyenleg (+) = Pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevétel (II.). A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint a bírság, egyéb jogkövetkezmény összegével növelni kell az adózás előtti eredményt az adóalap megállapítása során, függetlenül a könyvvezetés módjától. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerint az átvállalt tartozás adóévben bevételként elszámolt összegével – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt az adóalap megállapítása során, függetlenül a könyvvezetés módjától. A bérkönyvelőnél: Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint: rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét. = […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.