Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2001. december 20-án (24. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 472

[…] maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el kell számolnia is azt – ilyen címen – költségként. A lízingelt eszköz után az értékcsökkenési leírás elszámolása: T 571 – K 129, 139, 149. Az opciós vételi joggal történő lízingbeadást az Áfa-tv. nem minősíti termékértékesítésnek, ezért az áfát a lízingdíj elszámolásakor kell megfizetni. Ebből is következően a lízingdíj elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg, számlát helyettesítő okmány, esetleg számla alapján: a tőketörlesztő részlet: T 448 – K 384, a tőketörlesztő részlet áfája: T 466 – K 384 (ha levonható vagy ha arányosan vonható le), T 8671 – K 384 (ha nem vonható le), kamat: T 872 – K 384 (év végén az üzleti évre még fizetendő kamat: T 872 – K 4823). Mivel a pénzügyi lízing (jelen esetben az operatívnak nevezett pénzügyi lízing) futamideje általában rövidebb, mint a lízingelt eszköz hasznos élettartama, a 448. számlán kimutatott, a pénzügyi lízing miatti kötelezettség megszűnése után a lízingbe vett eszköznek a 12-14. számlacsoportban kimutatott nettó értéke nullánál nagyobb, azaz a lízingbevevő a lízing futamideje végéig a lízingelt eszköz bekerülési értékét nullára még nem írta le. Ha a lízing futamidejének végén a lízingbevevő nem él opciós jogával s ezért, vagy bármilyen más – a lízingszerződésből következő – okból az adott eszközt a lízingbevevő visszaveszi, az eszközt a könyvekből ki kell vezetni. A visszavételkor (a visszavitelkor) a lízingbeadónak a lízingbeadáskor adott számlát helyesbítő számlát kell kiállítania az új Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint, amelynek tartalmaznia kell egyenlegében a lízingbe adott, majd visszavett eszköz visszavételkori értékét, legfeljebb az eladási árát (visszavételkori értékét) (negatív előjellel a lízingbeadáskor számlázott ellenértéket, pozitív előjellel az eredeti ellenértéknek a visszavételi értékkel csökkentett összegét). Az eredeti ellenérték és a visszavételi érték különbözete valójában a használat időtartamának ellenértéke. Nem szabad azonban bérleti díjként kezelni, mert valós tartalma alapján nem bérletről van szó, nem bérleti szerződés alapján történt az eszköz használata. A lízingbeadó által kiállított helyesbítő számla alapján: a) A lízingbeadó csökkenti az értékesítés nettó árbevételét (az adott esetben nincs áfahelyesbítés), és a készletek között állományba veszi a lízingelt eszközt az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével (T 91 – 92 – K 198, valamint T 261 – K 814). b) A lízingbevevő a helyesbítő számla szerinti visszavételi értékkel csökkenti a lízingelt eszköz bekerülési értékét a lízingbeadóval szembeni kötelezettség csökkentésével (T 448 – K 161 és T 161 – K 12-14). Amennyiben a lízingbevevőnél a kötelezettség-, a lízingbeadónál a követelésszámlán egyenleg marad, azt a lízingbeadónak és a lízingbevevőnek egymás között pénzügyileg rendeznie kell (T 448 – K 384 vagy T 384 – K 448, illetve T 384 – K 198 vagy T 198 – K 384). Amennyiben pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezik az egyenleget (és ezt írásban is rögzítik), akkor az érintett számlák egyenlegét – előjelének megfelelően – elengedett követelésként, illetve elengedett kötelezettségként kell elszámolni. A lízingbe vett eszköznek a bekerülési (bruttó) értéke és ezen keresztül a nettó értéke is csökkent a helyesbítő számla szerinti visszavételi érték könyvelésével. Amennyiben a könyvelést követően a lízingbe vett eszköznek a könyvviteli számlákon maradt egyenlege (nettó értéke), akkor azt terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordításokkal szemben elszámolni (T 8664 – K 128, 138, 148), majd a bruttó érték számlára az elszámolt terv szerinti, illetve terven […]