Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 14-én (28. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 552

[…] székhely a társaságok esetén a cégnyilvántartás szerinti székhelyet jelenti – függetlenül attól, hogy ott folyik-e valamilyen effektív vállalkozási tevékenység –, addig a telephely esetén feltétel, hogy az adott ingatlanjellegű üzleti létesítményt a vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez használja, hasznosítsa. Mindebből az következik, hogy a székhely szerinti településen akkor is fennáll az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ha ott tényleges vállalkozási tevékenységet az adózó nem folytat, a székhely legfeljebb levelezési címként funkcionál, tekintve, hogy a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a székhely léte önmagában megalapozza az iparűzésiadó-kötelezettség ezen formáját. Amennyiben a székhelyen kívül, az országban más önkormányzat illetékességi területén létezik a Htv. szerinti telephelye, akkor ennek megfelelően terheli a Htv. 39. §-ának (2) bekezdésében foglalt megosztási kötelezettség. A magyar nyelv szabályai szerint a megosztás kifejezés azt a cselekményt, eljárást takarja, amikor valamely dolog több részre osztására kerül sor. Ebből eredően nem lehet megosztásról beszélni abban az esetben, ha valamely adókötelezettséggel érintett település 0 százalékban részesül a vállalkozási szintű adóalapból. Másként fogalmazva, nem lehet a tevékenységre leginkább jellemző az a megosztási módszer, amely nem eredményez pozitív adóalapot a székhely vagy a telephely szerinti település számára. A Htv. 2000. január 1-jétől hatályos, ám kötelezően csak 2001. január 1-jétől alkalmazandó […]