Székhely több településen - iparűzési adó

Kérdés: Adott egy kft., mely a székhelyét 2019. 10. 19-én áthelyezte Dunakesziről Vácra. Hogyan kell ebben az esetben az iparűzésiadó-bevallást kitölteni? Dunakeszire a 01. 01. - 10. 18-ig terjedő időszakra szóló főkönyvből kell az adatokat szolgáltatni, a váci bevallásban pedig a 10. 19. - 12. 31-ig terjedő főkönyvi kivonat adataiból kell dolgozni? Vagy pedig éves adatokat kell feltüntetni mindegyik bevallásban, és az F lapon a megosztásnál kell aszerint kitölteni, hogy például a személyi jellegű ráfordítással arányosított számolásnál az osztószámnak kell lennie az adott időszakra szóló adatnak (10. 19. - 12. 31.)? Létezik még az a szabály, hogy a székhely 10%-nál kevesebb adót nem kaphat? Ha igen, akkor az a tört időszakra vonatkozik, vagy az évesre felkerekített összegre?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét településen fennállt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, lévén Dunakeszin és Vácott is volt székhelye a kft.-nek. Ez azt jelenti, hogy alkalmazni kell a Htv. 39. §-ának (2) bekezdését, miszerint ha a vállalkozó több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Székhelyváltozás esetén ipabevallás megküldése

Kérdés: Székhelyváltozás esetén mikor kell az ipabevallást megküldeni a megszűnő székhely szerinti hatóságnak, év közben (mint kijelentkezett adóalany), vagy év végén, adóalap-megosztással?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz fontos összefüggés, hogy a vállalkozó székhelyének megváltoztatása önmagában véve nem jelenti a vállalkozó iparűzésiadó-alanyiságának megszűntét is. Ennélfogva az adózás rendjéről szóló törvényben említett (Art. 52-53. §) soron...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.
Kapcsolódó címkék:    

Székhelyszolgáltató

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!
Részlet a válaszából: […] ...nyúlt kérdést igyekeztünk - az érthet ő ség szintjéig - rövidíteni.A választ az Art. 178. §-ának hatályos 25a. alpontja szerinti székhelyszolgáltató fogalommal kezdjük.Az Art. szerint székhelyszolgáltató az a személy, aki vagy amely üzletszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címkék:  

Székhelyváltozás - számlázás

Kérdés: Társaságunk székhelyváltozásának bejegyzését megelőző időszakra vonatkozó bejövő számláink egy része már az új székhely címét tartalmazza, egyéb adataink pontosak. Levonásba helyezhetjük-e ezeket a számlákat, illetve költségként, beszerzésként lekönyvelhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a székhelyváltoztatásról való döntésmeghozatala és a cégbíróság határozatának jogerőre emelkedése közöttiidőszakban elfogadható mind a társaság régi, mind pedig az új székhelycímére kiállítottszámla. A két székhely mögött ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlan használata székhelyként

Kérdés: A kft. a saját ingatlanát használja székhelyként. Egy bt. a kft. ingatlanát nevezte meg a cégbíróságon székhelyként, majd fióktelepként. Az engedélyt a kft.-től szóban megkapta. Szerződés nem jött létre a székhely-, illetve a fióktelep-használatra. Kérdésem, a kft. visszamenőleg tud-e valamit tenni, hogy legalább a piaci áron fizessék meg a székhely-, illetve a fióktelep-használat díját? Mit lehet ilyenkor tenni számvitelileg, adózásilag és jogilag?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.-vel a használati díjban,és azt írásban rögzíteni. Nem kellő gondossággal járt el a kft. akkor, amikornem rögzítették írásban a székhelyként, fióktelepként történőingatlanhasználatot és annak díját. Bár a szerződést szóban is meg lehet kötni,a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címke:

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...annyit, önmagában az a tény, hogy a székhely atulajdonosok lakhelye, nem lehet jogcím a tényleges használattól elérőenfelmerülő költségek, elvégzendő felújítási, beruházási munkák elszámolására.Ebből az következik, hogy elsődlegesen azt kell tisztázni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Költségelszámolás a székhelyre

Kérdés: A Számviteli Levelek 555. kérdésére adott válaszhoz kérem a törvényi hivatkozást. A válasz vonatkozik az egyéni vállalkozóra is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

A székhely figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: Abban az esetben, ha a székhelyen nem folyik tevékenység (a székhelyen csak egy bérelt irodahelyiség van, ahol nem tartózkodik senki sem), lehet-e nulla az iparűzési adó alapja a székhely szerinti településnél? Hogyan lehet ez esetben alkalmazni az adóalap-megosztási módszereket?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli az ún. állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Költségelszámolás, ha a székhely a lakáson van

Kérdés: Bt. vagy kft. esetében elszámolható-e a rezsi egy része költségként, ha a székhely a lakás, és a számlák a beltag, a tag nevére szólnak?
Részlet a válaszából: […] A beltag vagy a tag nevére szóló számla alapján a bt. vagy a kft. költséget nem számolhat el. A lakás egy részének használatára tekintettel azonban költségtérítést fizethet a magánszemélynek, amelyet személyi jellegű egyéb kifizetésként számol el. Az elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott - több településen lévő - vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti település illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      
1
2