Átlagbéralapú támogatás továbbadása

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!
Részlet a válaszából: […] ...a 37/C. §-a (1) bekezdése szerint a fenntartó a támogatásokra vonatkozó kérelmét január 31-éig kizárólag a kincstár fenntartó székhelye szerint területileg illetékes vármegyei igazgatóságához nyújthatja be. A benyújtott támogatási kérelmet könyvelni nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költséget is. A külföldi vevőhöz a külföldi eladótól történő szállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Közüzemi számlák díjfizetője, számla nélkül

Kérdés: Cégünk a bérelt székhelyén a közüzemi számlák díjfizetője lett, tehát átírásra kerültek a közművek a cég nevére, de a számlát úgy kapjuk, hogy a vevőnévnél nem mi szerepelünk. Tehát se levonható áfát, se jogos költséget nem tudunk könyvelni ezekből a számlákból. Egyáltalán ezeket a számlákat kell nekünk könyvelni? Csak díjfizetőként szerepelünk, vagy ez alapján kellene a tulajdonosnak a bérleti díjat együtt számláznia felénk a közüzemi költségekkel, és ott, abban a számlában már jogosan szereplő áfát levonni, illetve költségre könyvelni? Mivel elég sok a rezsi, a cég semmiképpen nem szeretne elesni sem az áfától, sem a költségérvényesítéstől. Ezért ehhez kérek egy használható megoldást.
Részlet a válaszából: […] A használható megoldás a kérdésben benne van!A szerkesztőbizottság nem hatóság, nem rendelkezik hatósági jogkörrel. A törvényi előírások figyelembevételével igyekszünk a felmerült problémákra választ adni, segíteni a kérdezőt a megfelelő megoldás megtalálásában.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Társult vállalkozás a kiegészítő mellékletben

Kérdés: A számviteli törvény 89. § (1) bekezdés c) pontjának előírása szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak társult vállalkozása, bemutatva külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év adózott eredményét. A társult vállalkozás fogalma szerint a leányvállalat is társult vállalkozás, de akár egy 25%-os részesedésű cég is lehet, ahol a menedzsment nem ad előre adatokat, vagy egyáltalán nem ad adatokat. Hogyan mutathatja be egy társult vállalkozás egy másik társult vállalkozás adatait, ha azt meg se ismerheti? Melyik üzleti év saját tőkéjét kell bemutatni? A jegyzett tőke melyik időpontbeli összegét kell feltüntetni? Mi az adózott eredmény kapcsán a "legutolsó üzleti év"? Mit kell a "tartalékai" kifejezés alatt érteni?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontja határozza meg a társult vállalkozás fogalmát. E fogalom szerint társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont - gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Kistehergépkocsi munkába járáshoz

Kérdés: Egy kft. 2 fő munkavállalója részére egy kistehergépkocsit biztosít kizárólag munkába járáshoz, Pápa-Veszprém útvonalon. A tankoláshoz tankolókártyát ad a kft., amit a kft. többi gépkocsijának tankolási számlájával együtt küld meg a Mol a kft. részére. Ezenkívül még lesznek egyéb költségszámlák a gépkocsival kapcsolatban. Milyen közterhei vannak ennek a "juttatásnak" mind a dolgozó, mind a cég részéről, és milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá? A kft. kivaalany.
Részlet a válaszából: […] ...kötelező befizetést is). A magánszemélynél az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.37. pontja szerint adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata.Ha a jármű nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Adományozás adózási következményei

Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
Részlet a válaszából: […] ...által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Ha éven belül több alkalommal történik az adományozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] ...valamint, hogy az említett három módszer közül nem alkalmazható az, amelynek eredményeként valamely, adókötelezettséggel érintett (székhely, telephely szerinti) településre nem jutna adóalap(rész) [7. pont].A komplex megosztási módszer ezzel együtt kvázi automatikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Mikor telephely a bérbe adott ingatlan

Kérdés: Társaságunk - többek között - ingatlanok bérbeadásával is foglalkozik. A bérbevevők szintén gazdasági társaságok, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet végeznek a bérelt ingatlanban. Az ingatlanok a bérbeadónál vagy a bérbevevőnél (vagy mindkettőnél) minősülnek-e telephelynek a cégjegyzék/társasági szerződés, az adózás rendjéről szóló törvény és az iparűzési adó szempontjából? A bérbeadónak vagy a bérbevevőnek (vagy mindkettőnek) kell a bejelentéseket megtennie a telephely tekintetében a cégbírósághoz, a NAV-hoz és a helyi adóhatósághoz? Bérbe adott ingatlan esetén a bérbeadónak és a bérbevevőnek is keletkezik helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége ugyanazon telephely kapcsán, a bérbeadónak a bérleti díjból származó árbevétele, a bérbevevőnek pedig az ott végzett gazdasági tevékenységéből származó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Osztrák magánszemély részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély állandó élettere Ausztria. Az osztrák magánszemély szeretné értékesíteni az üzletrészét. A részesedés ellenértéke után keletkezik-e Magyarországon adófizetési kötelezettség? Ha igen, akkor mi a teendő, ha magánszemély, mi a teendő, ha jogi személy a vevő?
Részlet a válaszából: […] ...Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelet 13. cikk.) A magyarországi székhelyű betéti társaságnak nincs teendője az üzletrész értékesítésével kapcsolatban, akár magánszemély, akár jogi személy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

A betéti társaságot külföldi tulajdonosa elajándékozza

Kérdés: Egy osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű betéti társaság. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Szeretné az üzletrészét osztrák állampolgárságú lányának ajándékozni, aki szintén csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, és az év nagy részében Ausztriában tartózkodik. Felmerül-e az említett ajándékozás után illetékkötelezettség Magyarországon? Esetleg mire kell még figyelni?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 11. § (1) bekezdése határozza meg az ajándékozási illeték tárgyát, ami lehet magyarországi székhelyű gazdasági társaság vagyoni betétjének ajándékozása is (ingyenes részesedésszerzés gazdasági társaságban). Az Itv. 11. § (2) bekezdés alapján azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.
1
2
3
33