364 talált cikk a székhely kifejezésre

Kérdés: Az (EU) 2021/2101. irányelv által bevezetett, és a magyar számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 134/D–134/H. paragrafusaiban szabályozott pCbCR jövedelemadóval kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan szeretnénk szakmai iránymutatásukat kérni. Jogszabály szerint, ha a csoport végső, nem EU-s anyavállalata nem biztosítja időben a szükséges információkat, a magyar leányvállalatnak akkor is teljesítenie kell a közzétételi kötelezettségét. Ilyenkor a számviteli törvény lehetővé teszi egy ún. „nem együttműködési nyilatkozat” közzétételét, amely dokumentálja, hogy a leányvállalat kérte az adatokat, de azok nem álltak rendelkezésre. A pCbCR bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy egy nem uniós anyavállalathoz tartozó csoport EU-s jelenlétéből egyetlen kijelölt entitás teljesítse a közzétételi kötelezettséget. Ilyenkor a többi érintett EU-s leányvállalat vagy fióktelep mentesülhet a saját közzétételi kötelezettsége alól?

Kérdés: Társaságunk Magyarország területén elektromosautó-töltési szolgáltatást vesz igénybe egy németországi székhelyű cégtől. A német cég az erről szóló számlán a szokásos adatokon kívül feltünteti a közösségi adószámát (DEXXXXXXXXX) és a társaságunk közösségi adószámát (HUXXXXXXX), valamint a „Fordított adózás” megjegyzést. A töltési szolgáltatás ellenértékének áfa nélküli nettó összegét számlázza. Kiegészítő megjegyzésként szerepel még a számlán a német cég áfaregisztrációs száma is (HUXXXXXXXX).
– Az ügylet az Áfa-tv. szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás?
– A fizetendő áfa összegét a 2665A áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni?
– Az ügyletről kell-e adatot szolgáltatni a 26A60 összesítőben?

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?

Kérdés: Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Társaságunknak egy kazahsztáni székhelyű kft. leánycégében 2016 óta 49 százalékos üzletrésze van, amelyhez 50 százalék szavazati arány jár. Az üzletrész könyv szerinti értéke a befektetett eszközökön belül 2,8 millió Ft. A leányvállalat vezetője kazah. A leányvállalat már 5 éve nem szolgáltat adatot társaságunk mint anyacég felé, az éves beszámolót sem küldi meg. A korábbi évek információi alapján a leánycég valószínűleg nem folytat érdemleges tevékenységet. Társaságunk már többször kereste e-mailben és levélben a leánycéget, amelyekben a működéséről kért információt, kérte az éves beszámolókat, illetve javaslatot tett a cég végelszámolására, de érdemleges hivatalos válasz nem érkezett. Szükséges-e az üzletrészre értékvesztés elszámolása, ha igen, milyen mértékű? Esetleg szükség lehet az üzletrész kivezetésére? Milyen alapbizonylatok kellenek ehhez? Milyen számviteli és társaságiadó-vonzata lehet a fentieknek?

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: Egy magyar, közösségi adószámmal rendelkező adóalany magyar informatikai weboldalt üzemeltet. Az említett weboldalon nagy külföldi és magyar informatikával kapcsolatos gyártók és szolgáltatók hirdetései szerepelnek, ezt a magyar cég számlázza ki. A külföldi partnerek között van Közösségen belüli, de jellemzően harmadik országbeli. Olyan ügyfél is van, aki harmadik országbeli, de mégis van EU-s adószáma. A számlán az „Internetes hirdetés” szöveg szerepel. A leírt – nem belföldi – ügyleteket az áfabevallás melyik soraiban kell szerepeltetni?

Kérdés: Egy cégcsoport novemberben ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, emiatt és karácsony alkalmából november végén a munkavállalókat vacsorával és borkóstolóval vendégeli meg. Ez a vendéglátás reprezentációként elszámolható? Az megfelelő, ha az anyacég kapja a számlát, és ő számolja el reprezentációként? Vagy célszerű a számlát az egyes tagcégekre szétszedni a munkavállalók létszámának megfelelően? A munkavállalók nagy része a leányvállalatoknál dolgozik. Mivel a székhelyen lesz az ünnepség, a különböző telephelyeken dolgozó munkavállalók szállását is fizeti a cég. Ez a szállás milyen jogcímen számolható el? Lehet adómentes juttatás?