Iparűzésiadó-alap: hirdetési újság költségei


Egy cég ingyenes hirdetési újság előállításával foglalkozik. Bevétele a hirdetési díjakból származik. Az újságot postai úton terjesztik. A nyomdaköltséget az 51. számlacsoportban, az igénybe vett nyomdai előkészítés költségét az 539. számlán, a terjesztési díjat az 527. számlán számolja el. Helyes-e ez a könyvelés? Iparűzési adónál mi vonható le az adóalapból?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. február 28-án (29. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 578

[…] nyomda teljesítményét. Alvállalkozói teljesítményről ez esetben azért nem beszélhetünk, mert bár a nyomda bizonyos esetekben a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés alapján is teljesíthet, az újságot kiadó esetében kizárt, hogy a hirdetési újság vállalkozási szerződés keretében kerüljön a megrendelőhöz. A terjesztővel kötött szerződés esetén nehezen lehet elképzelni, hogy a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés jött létre, illetve az újság vásárlójával kötött szerződés sem vállalkozási szerződés. Ezért a terjesztő sem lehet alvállalkozó. (Hasonló okok miatt kizárható a nyomdai szolgáltatás, a terjesztő szolgáltatásának közvetített szolgáltatásként való értékelése is, hiszen a termék vásárlója nem nyomdai szolgáltatást, illetve nem terjesztői szolgáltatást vesz igénybe [rendelt meg], hanem a készterméket vásárolja meg.) Anyagköltség azért nem merülhet fel, mert mind a nyomda, mind a terjesztő teljesítménye szolgáltatás, s nem termék. Erre figyelemmel tehát a tárgybeli esetben sem a nyomdaköltség, sem a terjesztői díj nem vonható le a nettó árbevételből. Itt jegyezzük meg, a nyomdai költségek elszámolásával a Számviteli Levelek 11. számában a 203. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Az ott leírtakból következik, hogy […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.